A látogatás első napján a Pillnitzben, a Julius Kühn Intézet szervezésében tartott szakmai napon az intézet kutatói ismertették a főbb cseresznye- és meggyfajtáikat, nemesítési programjukat.
Cseresznyefajta-bemutató
A korai cseresznyefajták közé tartozik például az erős növekedésű, mérsékelt terméshozamokkal (alanytól függően 6-9 kg/fa) jellemezhető, repedésre és moníliára mérsékelten rezisztens Jacinta. Szintén korai fajta a Kasandra, amely középerős növekedésű, feltörekvő habitusú, mérsékelten tűri a késői fagyokat és fogékony a moníliára, viszont a Jacintánál nagyobb termőképességű.
Ezek közül különösen érdekes lehet a Felicita, amelyet a Krupnoplodnaja és a Stella fajták keresztezéséből állítottak elő. Öntermékeny fajta, középerős növekedésű, fája félig feltörekvő habitusú, kevéssé érzékeny a repedésre, a moníliára, a tavaszi fagyokra és a Blumeriella jaapii okozta levélfoltosságra. GiSelA 5 alanyon különösen jó termékenység jellemzi, akár 33,3 kilogramm terméssel is számolhatunk fánként. Gyümölcse sötét színű, 30 millimétert meghaladó átmérőjű, jól tárolható.
A késői cseresznyék közül a Justyna, a Tamara, a Halka, az Irena és a Vilma fajtákat mutatták be. Mindegyikük a Kordia után érik, a Justyna 1, a Vilma 7 nappal követi azt. Kiemelhető a Tamara, amelyet a Krupnoplodnaja és a Sam fajták keresztezéséből hoztak létre. Pollenadói a Vanda, a Bigarreau Burlat, a Kordia és a Lapins fajták. Gyümölcse nagy (28-29 mm), pirosas színezetű, mutatós megjelenésű, a húsa lédús, kemény, rendkívül édes (14-21-es Brix-értékű). Közepesen érzékeny a repedésre és a moníliára. Szintén nagyon ígéretes, kifejezetten kései virágzású és érésű fajta az Irena, amelynek szülői a Kordia és a Merton Reward.
Érzékeny a késői fagyokra, mérsékelten rezisztens a moníliára és a Blumeriella jaapii fertőzésére. Termésmennyisége csak kismértékben marad el a Kordiától, fánként 19-25 kilogrammal számolhatunk. Kiváló porzója a jelenleg piacvezető fajtának, a Reginának (a virágzási idejük egybeesik, az S-alléljeik különböznek), és a gyümölcse annyira hasonlít a Regináéra, hogy nyugodtan egybeszüretelhetők, nem lehet észrevenni a különbséget, ami hatalmas előny a szedés megszervezésekor.
Nagyon ígéretes kései cseresznyefajta a Papillon (Pillangó), amely jellegzetes „kétszínű”, nagy méretű (28-30 mm), kifejezetten kemény húsú, édes (18 feletti Brix), lédús gyümölcsöt ad. Érése a cseresznyeszezon ötödik hetére tehető (a Bigarreau Burlat után 20-25 nappal). A gyümölcs jól tárolható.
Fája kissé erős növekedésű, kompakt, robusztus, kiválóan alkalmas az orsó koronaforma kialakítására. Pollenadói a Carmen, az Early Korvik és a Kordia.
Beltartalmi vizsgálatok
Csehországi kutatóktól a cseresznyefajták beltartalmi vizsgálatairól tudtunk meg részleteket. A cseresznye sok vizet, gyümölcscukrot, vitaminokat, ásványi anyagokat és antioxidánsokat tartalmaz. Segíti a szív- és érrendszeri betegségek megelőzését, a cukorbetegség kezelését, és rákellenes hatásokkal is bír. A vizsgálatban a kutatók a gyümölcsök C-vitamin-, antioxidáns-, polifenol- és antociánszintjét vizsgálták, a következő fajták bevonásával: Amid, Aranka, Halka, Helga, Horka, Irenea, Jacinta, Justyna, Kasandra, Kordia, Korvik, Lívia, Sandra, Sylvana, Tamara, Techlovan, Tim és Vanda. Kontrollként pedig a Bigarreau Burlat és a Regina szolgált.
Legmagasabb C-vitamin- tartalommal a Bigarreau Burlat (16,6 mg), a Helga (12,1 mg), és az Aranka (11,4 mg) fajták rendelkeztek. Azonban fontos hangsúlyozni, hogy a C-vitamin mennyiségét számos tényező befolyásolhatja, például a klimatikus viszonyok, a betakarításkori érettség, a szedés és tárolás módja. Az antioxidánsok mennyisége nem különbözött szignifikánsan az egyes fajtákban, a korai cseresznyéké azonban 30%-kal alacsonyabb volt a későbbi fajtákénál. A polifenolok mennyisége 19,9-63,1 milligramm között változott, legmagasabb értéket a Sylvana fajta esetében mérték (63,1 mg/100 g), azt követte a Sandra, a Tim és a Kordia (52,7 mg/100 g). Az antociánok mért mennyisége a néhány milligrammtól a 300 mg/100 g mennyiségig változott, legtöbbet a Kordia (23,4 mg) és a Jacinta (20 mg) fajtákban találtak a cianidin-3-rutinozidból, míg legkisebb koncentrációban az Aranka, a Helga és a Burlat fajtákban volt jelen.
Bejelentett meggyfajták
Az ültetvénylátogatás során a Julius Kühn Intézet új cseresznye-fajtajelöltjei mellett megtekinthettük a már bejelentett meggyfajtákat is.
Kifejezetten jó ízű a Spinell nevű, részben öntermékeny, kései virágzású fajta.
Érdekességképpen említhető a Jachim nevű, kései virágzású, félig öntermékeny oszlopos meggy: a gyümölcs átmérője 24,6 milliméter, súlya 7,3 gramm, cukortartalma 14,9 Brix.
A meggyeknél a Taurus fajtáról elmondták a szakemberek, hogy gyenge növekedésű lévén erős növekedésű alanyra célszerű tenni, húsa keményebb, mint az Újfehértói fürtösé, alkalmas a gépi betakarításra. A gyümölcs mérete 22,7 milliméter (6,2 g), cukortartalma 18,6 Brix, nagyon jó ízű, öntermékeny fajta. A Turmalin kései érésű, szintén öntermékeny fajta, amely rezisztensnek bizonyult a levélbetegségekkel szemben. Gyümölcsmérete a Taurushoz hasonló, kemény húsú fajta, a Brix-értéke 16,1. A Taurus és a Turmalin fajta is megtalálható a Pullulo Kft. fajtakínálatában, így már a hazai érdeklődők számára is elérhető.
Holovousy Kutatóintézet
Csehország hetven éve alapított, egyetlen gyümölcskutató és nemesítő intézetében (VŠÚO) közel száz fő dolgozik, ebből ötven kutató.
A növényvédelmi osztályon kártevők, vírusok és gombák kutatásával foglalkoznak, végeznek vírusteszteléseket (PPV, fitoplazma) más intézetek, vagy akár külföldi megrendelők számára is. Új növényvédő szereket is tesztelnek a BASF és a Bayer megbízásából. Kártevő-monitorozó rendszereket működtetnek, és azok alapján rendszeres, államilag finanszírozott előrejelzéseket küldenek a termesztők számára. Vizsgálják a súlyos gazdasági károkat okozó növénybetegségek (pl. almavarasodás) megjelenésének okát, illetve feltételeit. Molekuláris biológiai laboratórium segíti a különböző növényi patogének kutatását.
További kutatási területek az intézetben a tápanyag-kijuttatás, az intenzív ültetvények öntözése; a fajtakutatások; a különböző létesítmények, technológiák (pl. üvegház, különböző fóliaanyagok, jégvédőháló stb.) hatékonyságának vizsgálata a gyümölcsméret és minőség javítása érdekében; csonthéjasok és almatermésűek produktivitásának gazdasági elemzése, valamint ezen fajták vizsgálata csehországi klimatikus viszonyok között; a különböző fajok számára optimális tárolási körülmények meghatározása oxigénszegény környezetben (ULO), illetve módosított légterű csomagolás során (MAP) és ózon hatására; in-vitro szaporítási módok alkalmazása.
Talajlaboratóriumukban évente körülbelül 1500 mintát vizsgálnak, nitrogén-, foszfor- és makroelemtartalmat mérnek talajból és gyümölcsből.
Nemesítői tevékenységük kiterjed az almára, cseresznyére, kajszira és szilvára, amelynek eredményeképpen több mint 80 új fajta kapott regisztrációt eddig, továbbá számos fajta licencjogával rendelkeznek. A nemesítés fő iránya a kiváló gyümölcsminőség, a biotikus és abiotikus stresszel szembeni ellenálló képesség javítása, a gyümölcs tárolhatóságának növelése, valamint varasodással szemben ellenálló oszlopos almafajták kutatása.
Génbankjukban számos gyümölcsfaj megtalálható, ezekről fajtaleírásokat készítenek, vizsgálják a perspektivikus fajtákat, illetve továbbiakat keresnek gyűjtőútjaik során.
Megtekinthettük a prebázis anyanövényeket, amelyeket izolátorházakban nevelnek, zárt konténerekben, a legidősebb egyedek 15 évesek voltak. Különösen érdekes a szemzőhajtástástermő ültetvényük, amely 330 méter tengerszint fölötti magasságban található, egy bükkerdővel körülvett területen, amely lényegében teljes védelmet biztosít a vírusokkal szemben. Számos csonthéjasfaj található a választékukban (kajszi, meggy, cseresznye, szilva, alma), és rendszeresen exportálnak szemeket Romániába, Szlovéniába és Görögországba is.
Dr. Peti Erzsébet, dr. Nádosy Ferenc, Rácz Szabó Róbert, Báderné Barakonyi Enikő
