Az Európai Bizottság honlapján jelent meg a hír a minap, hogy
Dánia, Finnország, Franciaország, Írország, Lengyelország, Portugália és Spanyolország stratégiai tervei túlvannak a sikeres bizottsági jóváhagyáson.
Mint ismert, a 2023–2027 közötti időszakra szóló uniós közös agrárpolitika jelentősen más lesz, mint az eddigiek; a legfőbb változás, hogy egységes követelményrendszer helyett minden ország saját stratégiai tervet állít össze, és ahhoz tartja magát az ötéves ciklus során. Persze a stratégiai terveknek követniük kell bizonyos normákat. Kidolgozásuk során a tagállamok uniós szintű beavatkozások széles köréből választhatták ki a számukra legmegfelelőbbeket, majd azokat célzottan hozzáigazították saját szükségleteikhez és a helyi körülményekhez, de
úgy, hogy a tervek összhangban legyenek az uniós jogszabályokkal és a KAP tíz fő célkitűzésével. Ez utóbbiak megvalósulását vizsgálja az Európai Bizottság a tagállamok terveinek jóváhagyásakor,
és nagy mérföldkő, hogy a huszonhét tervből az első hét már véglegesnek nevezhető.
Janusz Wojciechowski, a mezőgazdaságért felelős uniós biztos így fogalmazott: „Egy lépéssel közelebb kerültünk a következő öt évre szóló közös agrárpolitika végrehajtásához. Erre a lépésre döntő pillanatban került sor, amikor a mezőgazdasági ágazat határozott támogatásának fontosságát nem kell többé bizonygatni. A gazdálkodók kihívást jelentő időszakot élnek meg: a termelési költségek meredeken emelkednek az Ukrajna elleni orosz agresszió nyomán, amit tovább súlyosbít az elmúlt hetekben tapasztalt aszály.”
A KAP költségvetése a 2023–2027-es időszakban 270 milliárd euró; az elsőként elfogadott hét terv több mint 120 milliárd eurós költségvetéssel rendelkezik, amelyből több mint 34 milliárd euró kizárólag környezetvédelmi és éghajlatpolitikai célkitűzésekre és ökorendszerekre van elkülönítve – olvasható az Európai Bizottság közleményében.
