Reális esély a vidékfejlesztésre

Közben minisztercsere történt, és a szaktárca képviselői nem rejtették véka alá, hogy kemény volt az érdekegyeztetés Brüsszelben. Elismerik, hogy az elfogadott stratégia a hazai feltételekhez viszonyítva nem a legtökéletesebb, de fontos, az agráriumot jelentősen befolyásoló elemeket tartalmaz. Ez évtől gyakorlatilag már e stratégia alapján írják ki a pályázatokat. A stratégiáról és a tőle várt eredményekről Barabási Antal Szabolccsal, a romániai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkárával beszélgettünk.

Hosszas folyamat előzte meg, hogy az agrárstratégia eljusson Brüsszelbe, és még ott is helyt kellett állni a tárgyalások során. Milyen eltérő álláspontokat kellett összeegyeztetni?

– Nem volt könnyű az egyeztetés Brüsszellel. Már az előző miniszter, Adrian Ionuț-Chesnoiu csapata is kemény vitát folytatott azért, hogy a hazai feltételeket figyelembe vevő, a gazdák számára előnyös pályázati lehetőségeket teremtsenek a következő időszakra.

Románia igen gazdag és változatos földrajzi, mezőgazdasági adottságokkal rendelkezik. Tudni kell, hogy délen, azonkívül a Bánságban és a Partiumban hatalmas egybefüggő, gabonatermesztésre alkalmas területek vannak, ahol nagyobb, akár 100 ezer hektárt is magukba foglaló gazdaságok fejlődésére van lehetőség.

Az ország többi részében, Erdélyben, Észak-Moldvában, a domb- és hegyvidéken kisebb, nadrágszíjszerű parcellákon gazdálkodnak. Ott leginkább kis- és középgazdaságok alakultak ki, és országos szinten belőlük van több.

Egyeztetni kellett tehát, hogy leginkább a kis- és középgazdaságoknak kedvező kiírások legyenek a stratégiában. Ez az erdélyi, különösen a székelyföldi megyék számára fontos, hiszen nálunk igen változatos a terep. Vannak síkvidéki gazdálkodásra alkalmas területek, azonban a domb- és hegyvidék a domináns, ahol vegyes gazdálkodást lehet folytatni, leginkább állattenyésztést. Erre is oda kell figyelnünk.

Brüsszelben az ökogazdálkodás sürgetését övezte a legtöbb vita, ugyanis azt kérték Romániától, hogy a mezőgazdasági területek 45 százalékát „zöldítsük”. A hazai körülmények között ez lehetetlen, ezért átmeneti időszakot kértünk.

Ez nem jelenti azt, hogy nem kell figyelembe venni és pályázni a környezetkímélő mezőgazdálkodásra, sőt, aki ebben gondolkodik és átalakítaná a gazdaságát, annak előnye is származhat az átállásból. Esély van rá, hogy komoly versenyhelyzetbe kerüljenek a romániai farmerek az unió más tagországaiban gazdálkodókkal, ami nem gond, sőt, élni kell a lehetőségekkel.

A 2022. december 7-én elfogadott stratégia alapján kitűzték a támogatási irányvonalakat megvannak a hozzájuk rendelt pénzösszegek. Annyi pénz lesz, hogy számításaim szerint lehetetlen lesz elkölteni a megadott periódusban.

Miért tartják fontosnak a romániai szakemberek ezt a stratégiát?

– Voltak olyan megjegyzések bizonyos szakmai szervezetek részéről, hogy nem sikerült a legjobban a hazai gazdák érdekeinek megfelelő stratégia kidolgozása. Ez hamis, hiszen számos olyan elvet tartalmaz, amelyek alapján könnyebben is hozzájutnak a gazdák a támogatásokhoz. Amelyek, amint említettem, óriási lehetőségeket teremtenek, hiszen temérdek pénz áll majd azok rendelkezésére, akik teljesítmény alapú rendszerben szeretnének gazdálkodni. A meghatározott irányvonalak mentén sokkal célirányosabban lehet pályázni.

A stratégia kiemelten ösztönzi a mezőgazdaság digitalizálását, az innovatív technológiák, ötletek használatát a mezőgazdaságban, és elősegíti a környezetkímélő gazdálkodást. A stratégia egyik kiemelt fejezete a vidék társadalmi-gazdasági fejlesztése, különös tekintettel a fiatalok támogatására és otthonmaradásra ösztönzésére, amit az RMDSZ is szorgalmaz.

Más uniós tagállamokhoz viszonyítva Románia valójában messze áll a környezetkímélő gazdálkodástól, hiszen olyan feltételeket kell teljesíteni hozzá, mint például a műtrágya- és a növényvédőszer-használat kizárása, ami csökkenti a termelékenységet, és így automatikusan a jövedelmet. Ahol nem jöttek létre olyan farmok, amelyek más tevékenységből tudják fedezni az átállás veszteségeit, ott nem fognak ökogazdálkodással foglalkozni.

– Ezért kértünk átmeneti haladékot az uniótól. A stratégia egyik célja az intelligens, rugalmas és diverzifikált mezőgazdasági ágazat előmozdítása, ami élelmezésbiztonságot biztosít, illetve a gazdálkodók jövedelmének stabilizálásával és a gazdaságok közötti egyenlőtlenségek megszüntetésével növeli a mezőgazdasági üzemek életképességét. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a stratégia pályázati lehetőségei felkarolják az integrált rendszerek létrehozását, működtetését, a táplálék előállításától a feldolgozáson át az értékesítésig.

Az ilyen jól menő gazdaságokban helyet kaphat a biogazdálkodás is, hiszen még mindig tudnak értékesíteni olyan termékeket, amivel az említett veszteség lefedhető, ameddig megerősödik a környezetkímélő módszerrel előállított termékek piaca.

Nem hagyhatjuk figyelem nélkül azt az egyébként jogos uniós tendenciát, ami az egészséges táplálkozást, az élelmiszertermékek követhetőségét támogatja, amellett a biológiai sokféleség megőrzését, és a klímaváltozás okozta hatások enyhítését is szem előtt tartja.

A stratégia a rövid élelmiszerláncok kialakítását is segíti. Ehhez elkerülhetetlenül szükség van a gazdák társulására. Bár ezt évek óta hangsúlyozzák a szakemberek, még mindig sokan nem látják szükségesnek az összefogást. Miként lehetne meggyőzni a gazdákat, hogy ez mindenki számára hasznos volna?

– A stratégia fontos pillére az agrár-élelmiszeripar piacorientáltságának az erősítése és versenyképességének növelése az együttműködés által, közös befektetések ösztönzésével, a gazdaságok korszerűsítésével, strukturálásával, a termelékenységet javító beruházásokon keresztül, egyidejűleg az élelmiszeripar fejlesztésével és korszerűsítésével. Ennél világosabban nem lehet megfogalmazni, hogy ha a gazdák piacon akarnak maradni és a mezőgazdaságból szeretnének biztos jövőt teremteni maguknak, akkor a következő időszakban óriási lehetőség van rá, hogy ilyen irányba fejlesszék a gazdaságukat. Ezt csakis ágazatonkénti társulásokban tehetik hatékonyan. Együtt kell működni, mert úgy könnyebb helytállni a versenyben – különösen ebben a gazdasági helyzetben, amikor annyira megdrágultak az inputok, és a magas hazai termelési költségek miatt egyre több külföldről behozott élelmiszertermék árasztja el nagyáruházaink polcait.

Vannak már jól működő tejszövetkezetek, a húshasznú angus szarvasmarha tenyésztői is kialakítottak egy integrált rendszert. Szóval, követendő példákat is fel tudunk mutatni. Most már a gazdáknak kell lépniük.

Leosztották már a Romániának szánt keretösszegeket. Anélkül, hogy belemennénk a részletekbe, említsen néhányat a fontosabbak közül!

– Nyolcvankilenc tételre lehet pályázni, amiből 51-et az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap fedez, 38-at pedig az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap. Összesen 15,8 milliárd euróról van szó, amiből 9,78 milliárdot lehet közvetlen kifizetésre szánni, 151 millió eurót ágazati beavatkozásokra, továbbá – az állami költségvetésből kiegészítve – 5,87 milliárd euró irányul vidékfejlesztési tervekre. Farmfejlesztésre 907,1 millió euró van. Ebből 234,6 millió eurót az állattenyésztési ágazat hívhat le, a fiatal gazdálkodóknak 420,3 millió euró van mezőgazdasági jellegű beruházásra vagy farmlétesítésre. Tároló és élelmiszer-feldolgozó egységek létesítésére 375,2 millió eurót lehet költeni. Ökogazdálkodásra, erdősítésre 1,8 milliárd eurót bocsátottak az ország rendelkezésére. Kiemelném az állatjóléti támogatást, ami 736,3 millió euró. A vidékfejlesztési ügynökségen keresztül a LEADER-csoportok nem mezőgazdasági jellegű infrastruktúra-fejlesztésre 851 millió eurót pályázhatnak meg, és még sorolhatnám a példákat.

Azt is tudniuk kell a gazdáknak, hogy 2023 és 2027 között fokozatosan nő a hektáronkénti földalapú támogatás. Míg idén 96,47 eurót fizetnek 1 hektár megművelt területre, addig 2027-ben már 103,06 eurót.

Kiemelten támogatják az 1-50 hektáros gazdaságokat, a fenntarthatóságot elősegítő újraleosztott jövedelemkiegészítésre 2023-ban és 2027-ben 978,69 millió euró lesz. Ennek az értéke 2023-ban 50,61 euró lesz hektáronként, és fokozatosan emelkedik 2027-ig, amikor 54,16 eurót fizetnek hektáronként.

Ebben az időszakban a számítások szerint 3 748 473 hektár részesül földalapú támogatásban.

Kiemelném még az állattenyésztési támogatást. Az ágazatra 247,9 millió euró lesz. Ebből tejhasznú szarvasmarhák tenyésztésére 142,75 milliót, míg hízómarhák jóléti támogatására összesen 105,14 millió eurót szánunk.

Mikor pályázhatnak a gazdák az új stratégia alapján összeállított kiírásokra?

– A Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség március 15-étől már az új rendszer szerint hirdeti meg a pályázatokat. A szaktárcánál folyamatban van egyes – leginkább vidékfejlesztési pályázati – feltételek kidolgozása, továbbá tárgyalásokat folytat különböző bankokkal, hogy előnyös hiteleket hirdessenek meg a pályázati önrész fedezésére.

Számításaink szerint idén júniusban hirdetjük meg a kiírásokat, 90 napos határidővel, így elegendő idő lesz a tervek és üzleti számítások elkészítésére. De jó, ha a gazdák már most tudják, hogy mit akarnak fejleszteni, és felkészülnek a lehetőségekre. Hangsúlyozom, hogy nagyon előnyös feltételekkel lehet pályázni a 85 és a 100 százalékos támogatási lehetőségekre, és igen széleskörűek a lehetőségek.

Úgy tervezzük, hogy a következő időszakban úgy a szakpolitikusok, mint a gazdaszervezetek népszerűsítő körutakat szerveznek, amelyeken részletesen ismertetjük a pályázati lehetőségeket. A minisztérium hatáskörébe tartozó összes intézmény is azon lesz, hogy minél több pénzt lehívjanak a gazdák.

Feltett szándékunk segíteni az otthonmaradást, biztosítani a megélhetést a fiataljainknak. Most tényleg lehetőség nyílt arra, hogy aki akarja, vidéken is meg tudja alapozni a jövőjét.