Németország híresen nagy spárgafogyasztásának nem jelentéktelen részét még mindig importból fedezik.
Igaz, hogy a termesztés felfutásával párhuzamosan folyamatosan csökken az importigény, és tavaly majdnem 30%-kal kevesebbet vásároltak külföldről, mint tavalyelőtt, de az még így is 19,5 ezer tonna volt,
számolt be róla a szövetségi statisztikai hivatal adatai alapján a fruchthandel.de portál. Ennek túlnyomó többsége (87%) március és június között érkezett, vagyis abban az időszakban, amikor a helyi gazdálkodók is a piacon vannak a saját árujukkal.
A 19,5 ezer tonnányi import 34%-a Spanyolországból származott, a második legjelentősebb beszállító Görögország volt 24%-kal, illetve számottevő még az Olaszországból és a Peruból származó 12-12% is.
Mindeközben a németországi gazdálkodók földjein 110,3 ezer tonna spárgát szedtek tavaly, vagyis az import mintegy ötszörösét termesztették meg országhatáron belül. Amúgy ez is visszaesés a tavalyelőttihez képest, igaz, csak 8%-os, olvasható a cikkben. Ennél kisebb spárgatermést legutóbb 2013-ban jegyzett fel a statisztika, akkor 103,1 ezer tonnát szedtek Németország-szerte.
A visszaesés oka egyrészt a kisebb termőterület: tavaly 21,3 ezer hektárnyi termő korú spárgaültetvény volt Németországban, ami 5%-os mínusz a tavalyelőttihez képest, és a legalacsonyabb szám 2015 óta.
Ez azonban még messze nem veszélyezteti a spárga helyét a németországi zöldségtermesztés képzeletbeli dobogójának tetején:
a második helyezett vöröshagyma termőterülete ugyanis 15,1 ezer hektár, a harmadik sárgarépáé pedig 13,6 ezer hektár volt tavaly, olvasható a fruchthandel.de cikkében.
Az elemzés röviden megemlíti még, a biospárga területe 2%-kal nőtt, így most 1600 hektárt tartanak nyilván.
