0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. augusztus 21.

Zöldfelület – Növényorvos a közterületen

Úgy tűnik, hogy az ősz és tél nagyon meggyötörte az árvácskákat. Az országot járva az egyébként színes ágyásokban fonnyadó, virág nélküli kis töveket láttam. Közelebbről megvizsgálva a növényeket, nem volt nehéz felfedezni, hogy főként a szürkepenészes (botrítiszes) virágrothadás miatt száradtak el a szirmok.

Néhol a virágszárakat is megtámadta és egy-két levélen is megjelentek a kórokozóra jellemző foltok, de általános tőpusztulást nem okozott a gomba.

Ki a felelős? – hangzott el rögtön a kérdés. Már fertőzötten kerültek ki a palánták a termesztőktől, vagy nem figyelt a kertész és nem permetezett időben? A legtöbb városunkban, de az autóutak melletti benzinkutak virágvályújában is találkoztam a jelenséggel. Az egész biztos, hogy ezekre a helyszínekre nem ugyanarról a telepről kerültek ki a növények, ezért úgy vélem, hogy nem a nevelésük során fertőződtek meg.

A kertészek követték az eddig bevált technológiát.

Volt, ahol a begyökeresedést is megfelelőnek találtam és az öntözés is rendben működött, mégis szürkén fonnyadtak a virágok. Miért nem permeteztek megelőző jelleggel, kérdezte ismét a közterület fenntartója. Erre tudom a választ: mert nem lett volna értelme. A gombaölő szerek nagy része 10-15 °C hőmérséklet alatt nem fejti ki a hatását, az egyetlen közterületre és szürkepenész ellen is engedélyezett készítmény, a Tazer 250 SC biztosan nem szívódott volna fel. Sőt, ha közvetlenül a palánták kiszállítása előtt permeteznék vagy áztatnák be a növényeket valamelyik „szuper” felszívódó gombaölővel, annak sem lenne öt-hat hónapra kiterjedő védőhatása. Tehát a növényeket ápoló kertész kollégákat sem hibáztatnám. Mit tehettek volna?

A botrítiszes betegségnek kedvez az esős, borult és hűvös időjárás (10-12 °C), olvasható a dísznövényes szakkönyvekben. Ilyen volt az őszünk és a telünk.

Az előrejelzések alapján a későbbiekben is erre számíthatunk, ezen nem tudunk változtatni. Alkalmazkodnunk kell! Az árvácskák esetében el kell gondolkodnunk azon, hogy a meglévő fajtáink alkalmasak-e a téli kiültetésre, illetve, ha ragaszkodunk színpompás ágyásaikhoz, akkor a cseréjüket is be kell kalkulálni a költségvetésbe.

Az igazsághoz azonban az is hozzá tartozik, hogy láttam jó erőben lévő, szépen virágzó növényeket is, gyakran a beteg ágyások közvetlen közelében. Néhol közterületen, de leginkább a házak kertjeiben, temetők gondozott sírjain. Ezekhez közelebb lépve már az első kapirgálásnál feltűnt, hogy laza, morzsalékos és kellően nedves talajban fejlődnek a növénykék.

Két tanulsággal is szolgált az árvácskák idei fertőzése. Megállapíthatjuk, hogy a jó erőben, jó egészségben lévő növények jobban viselték, sőt néhol kivédték a szür­kepenész támadását.

Az is bebizonyosodott, hogy nem hagyatkozhatunk csak a növényvédő szerekre, mert a fertőzött, tünetes növényeket azok sem tudják újra esztétikussá, egészségessé varázsolni.

Ahol megengedte a költségvetés, ott lecserélték a kopasz árvácskákat. Amint engedi az időjárás, permetezni fogunk a növényvédő szernek nem minősülő, a Trichoderma asperellum parazita gombafajt tartalmazó mikrobiológiai készítménnyel, a Trifender WP-vel, ami a növények felületén és a talajban is dolgozni fog. A később kiültetett egynyáriak is örülni fognak, hogy kevesebb talajból fertőző kórokozóval találkoznak. Öt-hat nappal később, ha már engedi a nappali hőmérséklet, a szürkepenészre is engedélyezett Tazer 250 SC gombaölőt is bevethetjük. Ennyi idő múltán a gombaölő szer már nem fogja elpusztítani a hasznos gombát.

Sajnos a szürkepenésszel a továbbiakban is számolni kell. Gyakorlatilag mindig jelen vannak a konídiumai, ugyanis az elhalt növényi maradványokon, de akár a fa támrendszeren is megélnek és fejlődnek.

Úgy tűnik, hogy az idei télen jól érezte magát és megőrizte a fertőzőképességét.

A számára kedvező időjárásnál, a folyamatos párát biztosító öntözésnél még gondunk lehet vele később is, például a nyári kiültetéseknél. A gyenge növényeket biztosan megtalálja.

Zsigó György

Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara

Forrás: Kertészet és Szőlészet