Európa egyik fő olajbogyó termelője, Görögország hatalmas tűzvészekkel küzd. Csak Rodoszon több mint 10 000 hektár mezőgazdasági terület égett le, ami a sziget teljes területének mintegy 10%-át jelenti. Korfun több mint 2000 hektárnyi olajbogyó- és szőlőültetvény pusztult el, míg Evia szigetén a tüzek 
elsősorban erdőterületeket, de dió- és gyümölcsültetvényeket is érintettek.
Görögország esetében az idei év elvileg elég jónak ígérkezett. Görögországban körülbelül 120 000 000 olajfa van, vagy, hogy ezt a helyzetet szemléltetni tudjuk, minden görög állampolgárra 12 olajfa jut. A Nemzetközi Olívaolaj Tanács az év elején azt jósolta, hogy Görögország számára a 2006/2007-es szezon óta az idei lesz a leggazdagabb termés.
A korábbi becslések szerint akár 350 000 tonna olívaolajat is betakaríthatnak. Ez lényegesen több, mint az ötéves átlag, amely 262 000 tonna volt. Ám a természeti katasztrófa közbeszólt. Már most világos, hogy ezek a mennyiségek még a következő néhány évben is elérhetetlenek lesznek. A talaj és az ültetvények tűzvész utáni regenerálódásához szükséges idő döntő fontosságú lesz.
Tágabb értelemben azonban a globális olajbogyó-termesztés jövője még az elemek tombolása nélkül sem ígérkezik túl biztatónak.
Az év elején a Nemzetközi Olívaolaj Tanács becslése szerint az Európai Unió nyolc fő olívaolaj-termelő országa idén 1,5 millió tonna olívaolajat fog termelni. Ez pedig jelentős csökkenést jelent a tavalyi 2,27 millió tonnához képest.
Spanyolországban sem túl optimista a helyzet, amely a világ legnagyobb olajbogyó termelője, évi 1 738 600 tonnával. A második helyen Olaszország, a harmadik helyen pedig Görögország áll.
A becslések szerint Spanyolország termelése az idén mintegy 780 000 tonnára csökken, a helyzetet jól szemlélteti Jaen tartomány helyzete, ahol 630 000 ember él, és ahol több mint 63 millió olajfát termesztenek. Ez az a régió, amely Európa nagy része számára termel olajbogyót, és más kontinensekre, többek között az Egyesült Államokba, Japánba és Brazíliába is szállít. Az ottani embereket senki máshoz nem hasonlíthatóan aggasztja a fokozódó aszály.
A katasztrofális előrejelzéseket hivatalosan az Asaja Jaen mezőgazdasági szakszervezet jelentette be.
A terméskiesés miatt az idei olajbogyószüret rövidebb lesz a szokásosnál, az árak emelkedni fognak, figyelmeztetett Luis Carlos Valero, az Asaja Jaén szóvivője.
Aggasztó csökkenő tendencia figyelhető meg Olaszországban is. Az olaszországi termés a becslések szerint 235 000 tonnára csökken, ami a 2018/2019-es szezon óta a legalacsonyabb éves olívaolaj-termelés. Ráadásul az olaszok is heves időjárási eseményekkel szembesülnek, amelyek károsítják a termést.
Portugáliában is nehéz a helyzet, ahol május közepén betiltották egyes növények új telepítését az elmúlt években felerősödött szárazság miatt. Ezek közé sorolták az avokádót, az európai olajbogyót, a szamócát, a málnát, a szedret, a ribizlit és az áfonyát. Szintén csökkenő termést becsülnek az olajbogyó ültetvényeken.
Tunéziában sem jó a helyzet, ahol a termelés idén várhatóan 180 000 tonnára esik vissza, ami 43%-kal marad el az ötéves gördülő átlagtól. Marokkóban a termelés 8%-kal csökken.
A helyzet azonban nem mindenhol kedvezőtlen.
Vannak országok, ahol az olajbogyó termesztés bővül. Ilyen Horvátország, Ciprus és Szlovénia, bár ezek együttesen csak 11 200 tonna olívaolajat termelnek. Albánia rekordtermést vár, 15 500 tonnát, míg Montenegróban a termelés változatlan maradt.
Már most látható, hogy az olívaárak emelkednek. Tavaly szeptemberben meghaladták a 4 eurót kilónként, idén júliusban viszont már kilónként 7 euró fölé emelkedtek. A termelők azt jósolják, hogy ha ez így folytatódik, akkor egy liter olívaolaj olyan luxussá válik, amelyet kevesen engedhetnek meg maguknak.
