Nagy István miniszter szerint, míg a korábbi tusványosi rendezvényeken „szűk helyen, egy asztal sarkán” ülve beszélgethettek a mezőgazdaságról az érintettek, addig idén reggeltől estig tartó tematikus programokon lehetett részt venni mind a négy napon, ami jelzi, hogy egyre fontosabb téma társadalmunkban a mezőgazdaság, az élelmiszer-ellátás és minden olyan kérdés, ami hozzájuk kapcsolódik.
Július 18. és 22. között rendezték meg Tusnádfürdőn a 32. Bálványosi Nyári Szabadegyetemet és Diáktábort, ahol a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete és további 28 szervezet és intézmény egész napos programokat tartott a Tamási Áron – Székelyföldi Agro-Kultúra sátorban. A jeles magyarországi és erdélyi meghívottak mezőgazdasági, vidékfejlesztési és turisztikai témákban folytattak izgalmas kerekasztal-beszélgetéseket. Részt vett bennük többek között Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke, az országgyűlés alelnöke, Nagy István, Magyarország agrárminisztere, Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke és Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora. A kerekasztal-beszélgetésekről Becze István, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke számolt be tudósítónknak.
Nagy István miniszter szerint, míg a korábbi tusványosi rendezvényeken „szűk helyen, egy asztal sarkán” ülve beszélgethettek a mezőgazdaságról az érintettek, addig idén reggeltől estig tartó tematikus programokon lehetett részt venni mind a négy napon, ami jelzi, hogy egyre fontosabb téma társadalmunkban a mezőgazdaság, az élelmiszer-ellátás és minden olyan kérdés, ami hozzájuk kapcsolódik. Amellett a partnerkapcsolatok nagy száma is igazolja, hogy a szervezésben részt vállalók – a három székelyföldi megye, Maros, Hargita és Kovászna önkormányzatai, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, a NAK, a Magosz, az Agrárminisztérium, az említett megyék turizmusfejlesztési egyesületei, az Agrosic Közösségfejlesztési Társulás, a Pálinka Nemzeti Tanács, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa és más szakmai szervezetek és szövetkezetek – mind kiemelten foglalkoznak a szakterülettel és komoly stratégiai lépésekben gondolkodnak.
Július 19-én délelőtt Szabó Károly, a Visit Hargita ügyvezető igazgatója moderálta a Székelyföld egységes desztinációmenedzsmentjéről szóló beszélgetést.
A beszélgetésen elhangzott, hogy a látnivalók mellett már minőségi szállások is vannak Székelyföldön, de a konkrét programok még mindig hiányoznak. Ezek összeállításában kell összefogjanak a székelyföldi megyék. A magyarországi Turizmusfejlesztési Ügynökség már dolgozik ilyen kínálat összeállításán, de a helyieknek is abban kellene gondolkodnia, hogy a romániai román és a Magyarországon kívülről érkező turistáknak is kínáljanak programot. Jó jel, hogy az önkormányzatok vezetői belátták: szükség van infrastruktúra-fejlesztésre. Szállodák építése mellett több helyen támogattak programkiegészítő beruházásokat, például nyári bobpálya vagy sípálya kiépítését, wellness-központ létrehozását. A kínálatról szólva elhangzott, hogy
A megyei turisztikai egyesületek vállalták, hogy egységes kínálatban ajánlják Székelyföldet a turisztikai vásárokon.
Délután egy másik fontos téma került terítékre, az agrárium fiatalítása. Részt vett a beszélgetésben Cseh Tibor, a Magosz főtitkára, aki több jogszabály-javaslat benyújtásával ösztönözte a generációváltást. Elhangzott, hogy az erdélyi fiatalok hátrányban vannak azokhoz képest, akik jól működő nagygazdaságot vesznek át az elődeiktől. Nálunk két, három vagy akár négy családi gazdaságot is egyesíteni kell ahhoz, hogy üzemképes farm jöjjön létre, és sok esetben a nulláról, „zöldmezős” beruházásként vágnak bele a gazdálkodásba.
Jó jelnek tartja, hogy a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete által a falugazdász-hálózaton keresztül meghirdetett programra több mint ezer fiatal jelentkezett, és hogy egyharmaduk felsőfokú agrárvégzettséggel rendelkezik. A MATE, a Sapientia EMTE és a más szervezetek által meghirdetett felnőttképzési tanfolyamok megfelelő lehetőséget biztosítanak a tudásalapú mezőgazdaság elsajátítására. A képzés igen fontos, mert képzettség híján nem lehet uniós támogatásokra pályázni, mi több, a piaci követelményekkel sem lehet lépést tartani.
Július 20-án, csütörtökön délelőtt a székelyföldi megyék együttműködéséről beszélgettek, a három megyei önkormányzat vezetőinek (Péter Ferenc, Maros megye, Tamás Sándor, Kovászna megye és Borboly Csaba, Hargita megye) a részvételével. Elhangzott, hogy másként kell politizálni itthon, Székelyföldön, mint Bukarestben, ahol a 6 százalékos parlamenti részvétel tükrében lehet fontos döntéseket hozni, és megint másként néz ki mindez Brüsszelből, ahol talán nem is tudják, hogy létezik Székelyföld. Ezért is szükség van összefogásra, a megyék együttműködésére, illetve a jó példák követésére, még a sajátos kérdések megoldásában is.
Különleges mozzanata volt a napnak, amikor Gyuricza Csaba, a MATE rektora kiosztotta az alumnikártyákat 15 székelyföldi hallgatónak. Csíkszentgyörgy polgármestere, Réti Zsófia gazdasági agrármérnök volt az egyikük, és Csíkszentsimon polgármestere, Kozma István vidékfejlesztési agrármérnök is köztük volt, akik részt vettek a beszélgetésen, többek közt azt is kifejtve, hogy az egyetemen tanultakat miként alkalmazzák a munkájukban.
Délután „A Kárpát-medence élelmiszer-ellátásának lehetséges megoldásai az elmúlt évek globális kihívásainak tükrében” címmel tartottak vitafórumot, Győrffy Balázs NAK-elnök, Gyuricza Csaba rektor, Jakab István Magosz-elnök, Nagy István, agrárminiszter és Tánczos Barna romániai szenátor, mezőgazdasági és erdészeti szakpolitikus részvételével.
A Kárpát-medencei élelmiszeripar előtt álló kihívások„Jelenleg az élelmiszeripar az egyik legfontosabb része az agráriumnak, ami a jövőt jelentheti” – fogalmazott Nobilis Márton, az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára Tusnádfürdőn, az MBH Bank által a XXXII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban szervezett kerekasztal-beszélgetésen.
Az államtitkárt elmondta, hogy Magyarországon nagy hagyománya van az élelmiszeriparnak. A koronavírus-világjárvány és az orosz-ukrán háború rávilágított, hogy önellátónak kell lennünk, amihez fejlesztésre, a hatékonyság és a mérethatékonyság javítására van szükség. Ezért a kormány stratégiai partnerként tekint az élelmiszeriparra, tette hozzá. Mint kifejtette, a következő években 750 milliárd forint támogatást szán a kormány az élelmiszeripar fejlesztésére. Várhatóan 2024 első negyedévében írják ki az első pályázatokat. Rámutatott továbbá, hogy a mostaninál hatékonyabb termeléshez az export és a feldolgozott termékek arányának a növelését lehetővé tevő fejlesztésekre van szükség. Amellett bízni kell a nagyvállalatokban, hogy a kisebbek számára is lehetőségeket teremtenek, tette hozzá. Mezei Dávid, az MBH Bank agrár- és élelmiszeripari üzletágának agrárkapcsolatokért és agrártámogatásokért felelős központjának a vezetője szerint tudatos fejlesztéspolitikára és tudatos fejlesztésre van szükség, amihez az üzletág szakértői segítsége mellett a szakmai ismereteit is felajánlotta. Kerezsi Miklós, a Hodler-csoport elnöke azt mondta, hogy a regionalitás kiemelten fontos eleme lehet az élelmiszeriparnak, és ezáltal az agrárium fejlődésének is. Szerinte szemléletváltásra és hatékonyabb vállalatokra volna szükség a termékláncok tetején. A regionális együttműködéseket azért is érdemes volna erősíteni, mert bár a talajviszonyok és más termelési adottságok, vagy például a fogyasztási szokások hasonlóak, ugyanakkor vannak olyan helyi erősségek, amelyek kitörési pontot jelenthetnek az ország egy-egy régiójának. Giczi Gergely, az Agrármarketing Centrum ügyvezetőigazgató-helyettese azt fűzte hozzá a beszélgetéshez, hogy a piacokat mennyiségi és minőségi élelmiszerrel kell ellátni. Rámutatott, hogy Magyarország élelmiszer-exportjának túlnyomó részét alig 30-40 cég bonyolítja le, vagyis az exportáló cégek és a célpiacok számát egyaránt bővíteni kellene. A kerekasztal-beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy az agrárium mellett az élelmiszeriparnak is több támogatást kellene kapnia a következő időszakban, hiszen a magyar gazdák legfontosabb és legbiztosabb piaca a hazai élelmiszeripar. Forrás: AM Sajtóiroda |
Nagy István elmondta, hogy a magyar gazdák az előző években nehéz időszakot éltek át. Először jött a covid-járvány, majd az orosz–ukrán háború, és kemény aszály is sújtotta az országot. A járvány az importot és exportot is nagymértékben érintette. Előfordult, hogy a magyar tej kupakját Olaszországból kellett volna hozni, viszont a határzárak miatt a kupakszállító kamionok a határon vesztegeltek. Ez példa volt rá, hogy minél előbb teljes határon belüli önellátásra volna szükség az agrárszektorban.
A miniszter kitért az ukrán gabonaexport okozta botrányra is. Az olcsó ukrán gabona feltöltötte a piacot és leverte a gabona eladási árát, emiatt importtilalmat vezetett be az öt érintett, Ukrajnával határos ország. A miniszter hangsúlyozta az együttműködés fontosságát a minisztérium, az agrárkamra és a gazdák országos szövetsége között, együtt dolgoznak a gazdákért, a vidékfejlesztésért.
Nyitott kérdés, hogy az unió mennyire tartja fontosnak, hogy a határain belül megtermeljék a lakosság élelmiszer-szükségletét, és hogy ne az unión kívülről kelljen behozni. Ezért a miniszter a feldolgozóipart szeretné minél gyorsabban fejleszteni uniós és hazai költségvetésből.
A miniszter kifejtette: szélesítené a mezőgazdasági és élelmiszer-kereskedelmet Székelyfölddel, hogy a magyaroknak ne francia pityókát kelljen vásárolnia, és amellett akár gombát, málnát és gyógynövényt is hozhatnának be Magyarországra. A helyi termékek fogyasztásának a fogyasztói tudatosság a kulcsa, egy olyan réteg kinevelése, amelynek a tagjai kizárólag hazait fogyasztanak. Ehhez jó reklámkampányra van szükség.
További célként elhangzott a termelők integrálása és kiskereskedelmi láncok kialakítása – legyenek azok akár egyéni, akár állami tulajdonban –, a vásárlók és a termelők közötti közvetlen kapcsolat megteremtésével, kiszorítva a viszonteladókat, a közvetítőket. Ezáltal a fogyasztók kedvezőbb áron jutnának jó minőségű termékekhez, amivel a magyar állam is jól járna. A nagy külföldi áruházláncok nem szeretnek adózni, inkább mindenféle szolgáltatás címén kimenekítik a jövedelmüket az országból.
A csütörtök délután felvetett témát pénteken délelőtt folytatták, amikor egy Kárpát-medencei rövid élelmiszerlánc kialakításának a lehetőségét is konkretizálták. Mint ismeretes világviszonylatban létrejött egy olyan globális ellátórendszer hálózat, amelynek köszönhetően az év bármelyik időszakában több tízezer kilométerről szállítják a zöldséget és a gyümölcsöt, ez esetben pedig az a fontos, hogy megfelelően tartósítsák a termékeket, így ez fontosabb követelmény, mint a beltartalmi értékük, az ízük. Az ilyen zöldségek és gyümölcsök fogyasztása hosszú távon károsíthatja az egészséget is.
A beszélgetés résztvevői hangsúlyozták, hogy csak akkor van értelme a magyarországi támogatási-szaktanácsadói-oktatási rendszernek, ha olyan termelői csoportok alakulnak ki, amelyek a fogyasztók igényeinek megfelelő és kiváló élelmiszereket juttatnak a piacra, mert akkor tudnak megmaradni. Ezt elősegíti az élelmiszer-ellátási rendszer lerövidítése. Nagyon komoly háttér kell hozzá, hiszen jó volna, ha a közétkeztetési intézmények – kórházak, napközik és más szociális ellátók is bekapcsolódnának.
A szomszédban zajló háború megerősítette ezt a tendenciát. Felerősödött a helyi termékeket igénylő mozgalom. Ezt kellene fenntartania az önkormányzatoknak, a politikumnak, az agrár- és élelmiszer-ipari szakértőknek.
Nagy István miniszter kijelentette, hogy továbbra is számíthatunk a minisztérium támogatására. Fontosnak tartja a Kárpát-medencei gazdák tevékenységének az összehangolását ahhoz, hogy e kihívásokkal szembe tudjunk nézni, mert ezáltal tudjuk biztonsággal garantálni az itt lakóknak, hogy jó élelmiszerhez jussanak.
Ebben – többek közt – abban egyeztek meg, hogy egyes élelmiszertermékek bekerülnek az alapítvány kínálatába, és szó van benne arról is, hogy egy logisztikai központ létrehozásával Erdélyre is kiterjesztik a rendszert.
Délután „A székelyföldi városok mint térségi centrumok” címmel tartottak újabb kerekasztal-beszélgetést, amin több polgármester is kifejtette, hogy szerintük miként kellene úgy fejleszteni a városi közszolgáltatásokat, hogy jótékony hatásukból a közeli peremtelepülések is részesüljenek. Fontosnak nevezték, hogy a városok hozzájáruljanak a vidéki életminőség javításához: maradjanak ott az emberek, ne legyen szükségük a nagyvárosba vándorlásra – ami hozzájárul a falvak elnéptelenedéséhez –, másodsorban pedig hogy olyan kulturális-gazdasági lehetőségeket kínáljanak, amik erősítik a vidéki közösségeket.
A 32. Tusványoson működtetett Tamási Áron – Székelyföldi Agro-Kultúra sátorban tartottak még bor-, pálinka-, sajtbemutatót, kenyér- és kürtöskalácssütést és -bemutatót, valamint kóstolást, receptes könyvismertetőt, puliszkafőzést, népibútor-festő műhelyt és népzenei előadást is.
 Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni magyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat. |
