Back to top

Erdészet az oktatás mezsgyéjén

Az I. világháború után Sopronba költözött Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola Erdőmérnöki Karának a gyakorlati oktatáshoz tanulmányi erdőterületre volt szüksége. A választás a város tulajdonában lévő „hegyvidéki” erdőre esett. Évek teltek el, majd 1951-ben megszületett a mai Tanulmányi Állami Erdőgazdaság (TAEG), és az akkori miniszteri határozatban fő feladatának a közép- és felsőfokú oktatás gyakorlati hátterének megteremtését jelölték meg.

Azzal a céllal jött létre a gazdaság, hogy az akkori Agrártudományi Egyetem Erdőmérnöki Kara, a Soproni Erdészeti Technikum és a Soproni Erdészképző Iskola részére megteremtse az üzemi gyakorlati oktatás lehetőségeit, a jogelőd Soproni Állami Erdőgazdaság üzemi feladatainak egyidejű elvégzésével. Ez a feladat azóta sem változott. A határozat szervezeti és működési szabályzatot is tartalmazott, amelyet 1953-ban pontosítottak.

Reflektorfényben

A szabályzat fontos és jelenleg is érvényben lévő megállapítása, hogy bár a Tanulmányi Állami Erdőgazdaság tervezési, számviteli és ügyviteli módszerei azonosak az állami erdőgazdaságokéval, termelési feladatait, valamint beruházási szükségleteit az oktatási cél határozza meg, emelte ki Csapó József, a Soproni Erdészet vezetője. Tehát már az alapításkor megfogalmazódott , hogy a gyakorlati oktatás csak működő vállalati keretek között lehet hatékony. Azt is kimondta a szabályzat, hogy a Tanulmányi Állami Erdőgazdaságot minta-erdőgazdasággá kell fejleszteni. A területnagyságát tekintve legkisebb vállalat ma is önálló erdőgazdaságként működik.

A TAEG Soproni és Síkvidéki Erdészete négy egység korábbi összevonásával kapta mai formáját. A Soproni – korábban Hegyvidéki – Erdészet a várost körülölelő erdőkkel együtt közel 7000 hektáron gazdálkodik. A mintegy 4200 hektáros soproni hegyvidéken kívül hozzátartoznak a Dudlesz, Szárhalom, Fertőrákos, valamint a Nagycenk-Hidegség-Fertőboz által határolt területek. Az erdőgazdaság közjóléti, kutatási, oktatási rendeltetéseinek zöme ezekre a területekre összpontosul. „Hozzá kellett szokni, hogy refl ektorfényben dolgozunk”– utalt az erdészetvezető arra, hogy munkájukat nemcsak a szakmabeliek vizsgálják, hanem a civil társadalom kritikáival is meg kell birkózniuk.

Gazdálkodásukat alapvetően meghatározza a természetvédelmi területek nagysága. A Soproni-hegység egésze Tájvédelmi Körzet-besorolású, azaz minden négyzetmétere védett . A Fertő-Hanság Nemzeti Parkhoz tartozó területeikkel együtt az erdőgazdaság közel ötezer hektár természetvédelmi területt el rendelkezik, a maradék nagy részét pedig a Natura 2000 hálózatban tartják nyilván.

Változatos vidék

„Az erdőgazdaság kis területe ellenére az ártéri erdők kivételével szinte minden erdőtársulást be tudnak mutatni, és ez a változatosság éppen megfelel az oktatás-kutatás elvárásainak” – jegyezte meg Csapó József. A hegyvidék savanyú alapkőzetű, szabdalt, jellegzetesen középhegységi terület, 200–550 méter tengerszint felett i magassággal. A gyakori vízfolyások még változatosabbá teszik a tájat. A Fertő-melléki dombhát alacsonyabb – 200-300 méteres kiemelkedésekkel –, melegebb vidék, meszes talajjal. Amíg a hegyvidéken a cser szinte alig fordul elő, a Fertő- melléki részeken – Dudlesz, Szárhalom – ez a fő fafaj, de mellett e megtalálhatók a melegigényes fák, az akác, a fekete- és erdei fenyő is. A hegyvidéken egészen a 90-es évek közepéig jellemző volt a lucfenyő, akkor azonban szúkárosítás következtében a nagy része kipusztult. A megmaradt lucfenyős területeket a jegenyefenyő, a vörösfenyő, az erdei fenyő, s szárazabb helyeken a feketefenyő színesíti. Soprontól nyugat felé haladva nő a lehulló csapadék mennyisége, és hűvösebb a környezet. Ott már a bükkösök a meghatározóak.

Bővülnek a feladatok

Bár a Tanulmányi Erdőgazdaság is nyereségérdekelt, méreteihez képest aránytalanul nagy a közjóléti, illetve a kutatási-oktatási feladatok aránya, és ez komoly költségekkel is jár. A Pilisi Parkerdővel egyidőben létesült Sopronban a parkerdő, területegységre vonatkoztatva viszont az ország legfelszereltebb parkerdejét tudhatják magukénak, amit a 369 kilométer jelzett turistaút is bizonyít.

Az oktatási feladatok ellátásának egy része nem jár többletkiadással, egyszerűen csak a helyszínt, a terepet szolgáltatják. A cég munkatársai közül többen is bekapcsolódtak az egyetemi oktatásba, megfelelő anyagot, eszközt, szakembert adnak a gyakorlatokhoz, illetve különböző szinteken a vizsgáztatásban is részt vesznek. A diplomatervek elbírálásában szintén szerepet vállalnak. Szerves részei az egyetemnek, a szakiskolának és fordítva. A középiskolával elsősorban az erdőgazdálkodásban, az egyetemmel a vadgazdálkodásban is együttműködnek. Az erdőgazdaságnál van az egyetem közel 1200 hektáros tanvadászterülete, vadászházzal, ez utóbbit éppen az idén újítják fel. Ide az oktatási intézmény heti háromszor naposi szolgálatot szervez.

Kéznél vannak, bármilyen igény miatt keresik is a Tanulmányi Erdőgazdaságot. A cég ereje a személyi állományában van. „Odáig jutottunk, hogy rangot jelent az erdőgazdaságnál szolgálatot teljesíteni”– magyarázta az erdészetvezető. Ezt az is bizonyítja, hogy a hivatásos erdészek vagy vadászok versenyén mindig dobogós helyeken végeznek. Minden tevékenységük a nyilvánosság előtt zajlik. Közepes város lett Sopron, 60 ezernél több lakossal, és egyre nagyobb az igény a szabadidős tevékenységre. Sokan járna az erdőbe futni, kutyát sétáltatni, lovagolni, biciklizni.

Ezzel együtt bővül az erdészet feladata. Egészen másként nézi egy erdészoktató az erdőt, az ott folyó munkát, mint egy civil. Úgy kell gazdálkodniuk, hogy megfeleljenek a szakmai, és lehetőséghez mérten a társadalmi elvárásoknak is. „Sok értelmetlen reklamációt megelőzhetünk, ha az erdőben sétáló ember tudja, mi miért történik”– emelte ki a tájékoztatás fontosságát Csapó József.

Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2015/03 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok