Back to top

Mézmaffia

Stefanie Gieselbach egykori mézkereskedő Németországban megjelent - Meine abgeschminkten Jahre, azaz Kisminkelt éveim című - kötetében számol be a mézüzletben előforduló csalásokról. Stefaniet egy mézimportőr cég munkatársaként az Egyesült Államokban letartóztatják, és cégének illegális ügyletei miatt börtönbe kerül.

Stefanie Gieselbach alig 28 éves, amikor megvalósult álomnak tűnik számára, hogy mézimportőr munkáltatója az Alfred L. Wolff GmbH, chicagoi leányvállalatának egyik vezetőjévé nevezi ki, és a tengerentúlra küldi.

Stefanie ekkor már hét éve kíváló ismerője a méz világkereskedelmének, és meglepődve tapasztalja, hogy cége az Egyesült Államokban furcsa ügyleteket bonyolít. A leányvállalat utaztatáson keresztül gyantaszűrt kínai mézet minősít át más országokból származó mézzé, megkerülve ezzel a kínai mézet sújtó igen magas amerikai dömpingvámot, melyet az Egyesült Álamokban 2001 óta vetnek ki. Az utaztatás úgy történik, hogy Kínából például Ukrajnába vagy Koreába küldenek egy szállítmány mézet, ott átpapírozzák Ukrajnából vagy Koreából származó mézzé, és az Egyesült Államokba így már nem is kínai mézként érkezik a szállítmány.

Az amerikai ügyészség szerint a cég, melynél Stefanie dolgozott, az évek folyamán 606 ilyen mézutaztatást bonyolított le. Állítólag az Egyesült Államok történelmében ez volt a legnagyobb vámcsalás.

MÉzeshorók konténerben
Fotó: Deutsches Bienenjournal 2017/10

A csalás felderítésére a hatóságok egy „Honeygate” nevű csoportot hoztak létre. Stefanie főnökei Németországból irányították az ügyeket, ezért az amerikai hatóságok csak Stefaniet és közvetlen amerikai főnökét tudták letartóztatni.  

Mivel Stefanie nem jelentette azonnal a tudomására jutott ügyleteket, az amerikai törvények értelmében tettestársnak számított. Ezért tíz hónapot kellett börtönben töltenie, és további éveket házi őrizetben. Stefanie összességében négy és fél évig nem hagyhatta el az Egyesült Államokat.

A Deutsches Bienenjournal által készített riportban Stefanie Gieselbach nem tartja valószínűnek, hogy az ő perének és büntetésének a hatására a méz világkereskedelmében, és az utaztatásos gyakorlatban bármi is változott volna, legfeljebb a simlis mézkereskedők elővigyázatosabban bonyolítják ügyleteiket. 

A gyantaszűrt méz származását ugyanis nem lehet pontosan meghatározni. Nagy kérdés, hogy az illetékes szervek mikor tesznek olyan lépéseket, melyek valóban megoldják a problémát.

Stefanie szerint Európa szerencsésebb helyzetben van, és erre van kilátás, hiszen itt létezik „mézrendelet”, és a méz, mint termék pontosan meghatározott, és a mentalitás is más. Németországban például sokan előnyben részesítik a helyi, és a termelő által értékesített mézet, míg az amerikai hozzáállás az, hogy legyen lehetőleg nagy mennyiségben rendelkezésre álló olcsó „méz”.

 

Forrás: 
Deutsches Bienenjournal 2017/10

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Menő a fair trade azaz a méltányos kereskedelem

Sosem látott növekedést produkált 2017-ben a méltányos kereskedelmi (fair trade)termékek forgalma hazánkban. A növekedés nyolcszoros az előző évhez képest – derül ki a Tudatos Vásárlók Egyesületének jelentéséből.

Több fémzárolt vetőmag került idén a földbe

A Magyarországon előállított, fémzárolt vetőmag mennyisége tavaly összesen 316,3 ezer tonnát tett ki – közölte az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI).

Beindulhatnak a dunai fuvarok

A Duna vízszintjének emelkedésével megugrott a kereslet a folyami áruszállítás iránt, ennek következtében magasak az árak is. Ám a szakma jó pozíciója ingatag: folyik a folyami fuvarozók piacvesztése – minderről Bencsik Attila, az MBFSZ elnöke nyilatkozott a Világgazdaságnak.

Várakozáson felüli sikerrel zárult az őszi mézkampány

Mézes reggelivel, rádiókampánnyal és jótékonysági akcióval is népszerűsítette a mézfogyasztást az Agrárminisztérium (AM), az Agrármarketing Centrum (AMC), az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a 2018. december 9-én befejeződött őszi kampányában.

A vegetarianizmus a jövő útja?

A vegetarianizmus területén listavezető Németország, ahol minden tizedik ember húsmentes diétán él. Európa sok országában népszerűek a növényekből készült termékek. Egy kutatás szerint a válaszadók 3,7%-a vallotta magát vegetáriánusnak, 1,6%-a pedig a vegán étrendet követi. Az élelmiszeripar intenzíven reagál erre.

Különböző módokon folyik a marhahús-előállítás

Nagyszabású húsmarhatenyésztési tanácskozás zajlott Lengyelországban, amelyen a Magyar Állattenyésztők Szövetsége is képviseltette magát. A segítségükkel készült el az elhangzottakról szóló összefoglaló első része.

A méhészet kiemelten támogatott ágazat

A hazai méhészeti ágazat 18-20 000 család megélhetéséhez nyújt kiegészítő vagy fő jövedelemforrást – fogalmazott a mezőgazdaságért felelős államtitkár a XI. Gyulai Méz- és Mézeskalács-fesztivál megnyitóján. Feldman Zsolt kiemelte a méhészet agrárgazdasági jelentőségét is, hiszen az ágazat a mezőgazdaság bruttó termelési értékének 1 százalékát, az állattenyésztésnek mintegy 3 százalékát adja.

Negyedével több pulykát eszünk az ünnepek alatt

Mintegy 20-25 százalékkal bővülhet a növekvő kereslet miatt a pulykahús belföldi forgalma az év többi hónapjához viszonyítva decemberben, és az exportnál 35-40 százalékos növekedésre számít a Magyar Pulykaszövetség.

Mézhamisítás: újratanulni Kínát

Magyarországon a méhészek körében a „kínai hamisított méz" egyfajta szitokszóvá vált, aminek már a közvéleményben is érzékelhető hatása van. Számos fogyasztó és méhész egyaránt úgy véli: a magyar méz értékesítésének egyik akadálya, hogy kínai méz „jön be" az országba. Ez persze jórészt a figyelem elterelése más, égetőbb gondokról.

Emelkedtek a karácsonyfa árak, nem is kevéssel

Megkezdődött a karácsonyfavásár, a fő kérdés pedig nyilván minden médiumban az, hogy mennyibe fog kerülni az idén, drágább lesz-e mint tavaly. Erre évek óta az volt a válasz, hogy nem. Az idén azonban némi áremelkedésről kell beszámolnunk.