Back to top

Mézmaffia

Stefanie Gieselbach egykori mézkereskedő Németországban megjelent - Meine abgeschminkten Jahre, azaz Kisminkelt éveim című - kötetében számol be a mézüzletben előforduló csalásokról. Stefaniet egy mézimportőr cég munkatársaként az Egyesült Államokban letartóztatják, és cégének illegális ügyletei miatt börtönbe kerül.

Stefanie Gieselbach alig 28 éves, amikor megvalósult álomnak tűnik számára, hogy mézimportőr munkáltatója az Alfred L. Wolff GmbH, chicagoi leányvállalatának egyik vezetőjévé nevezi ki, és a tengerentúlra küldi.

Stefanie ekkor már hét éve kíváló ismerője a méz világkereskedelmének, és meglepődve tapasztalja, hogy cége az Egyesült Államokban furcsa ügyleteket bonyolít. A leányvállalat utaztatáson keresztül gyantaszűrt kínai mézet minősít át más országokból származó mézzé, megkerülve ezzel a kínai mézet sújtó igen magas amerikai dömpingvámot, melyet az Egyesült Álamokban 2001 óta vetnek ki. Az utaztatás úgy történik, hogy Kínából például Ukrajnába vagy Koreába küldenek egy szállítmány mézet, ott átpapírozzák Ukrajnából vagy Koreából származó mézzé, és az Egyesült Államokba így már nem is kínai mézként érkezik a szállítmány.

Az amerikai ügyészség szerint a cég, melynél Stefanie dolgozott, az évek folyamán 606 ilyen mézutaztatást bonyolított le. Állítólag az Egyesült Államok történelmében ez volt a legnagyobb vámcsalás.

MÉzeshorók konténerben
Fotó: Deutsches Bienenjournal 2017/10

A csalás felderítésére a hatóságok egy „Honeygate” nevű csoportot hoztak létre. Stefanie főnökei Németországból irányították az ügyeket, ezért az amerikai hatóságok csak Stefaniet és közvetlen amerikai főnökét tudták letartóztatni.  

Mivel Stefanie nem jelentette azonnal a tudomására jutott ügyleteket, az amerikai törvények értelmében tettestársnak számított. Ezért tíz hónapot kellett börtönben töltenie, és további éveket házi őrizetben. Stefanie összességében négy és fél évig nem hagyhatta el az Egyesült Államokat.

A Deutsches Bienenjournal által készített riportban Stefanie Gieselbach nem tartja valószínűnek, hogy az ő perének és büntetésének a hatására a méz világkereskedelmében, és az utaztatásos gyakorlatban bármi is változott volna, legfeljebb a simlis mézkereskedők elővigyázatosabban bonyolítják ügyleteiket. 

A gyantaszűrt méz származását ugyanis nem lehet pontosan meghatározni. Nagy kérdés, hogy az illetékes szervek mikor tesznek olyan lépéseket, melyek valóban megoldják a problémát.

Stefanie szerint Európa szerencsésebb helyzetben van, és erre van kilátás, hiszen itt létezik „mézrendelet”, és a méz, mint termék pontosan meghatározott, és a mentalitás is más. Németországban például sokan előnyben részesítik a helyi, és a termelő által értékesített mézet, míg az amerikai hozzáállás az, hogy legyen lehetőleg nagy mennyiségben rendelkezésre álló olcsó „méz”.

 

Forrás: 
Deutsches Bienenjournal 2017/10

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A belföldi piacra megy a körte Kanizsáról

Lassan befejeződik a körte betakarítása a Gyümölcskert Zrt.-nél. A termés túlnyomó többségét ma már a belföldi piacokon értékesíti a cég.

Egyre többen keresik a GMO-mentes szóját

Jelentősen nőtt a szója termőterülete és ezzel párhuzamosan a betakarított szójabab mennyisége is az utóbbi években. Magyarország célja a kedvező folyamat erősítése, hiszen idehaza is nagy a kereslet a GMO-mentes takarmány-alapanyagra és külföldön is szívesen vásárolják a magyar szóját – erről is beszélt Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkár kedden, Héderváron egy szója fajtabemutatón.

Méhzárlatot rendeltek el Pécsen

A Pécsi Járási Hivatal Agrárügyi Főosztály Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztálya Pécs közigazgatási területen tartott méhállományokra azonnali hatállyal községi zárlatot rendelt el.

Áremelkedés várható az élelmiszereknél

Az élelmiszerárak felfelé húzzák az idén az inflációt, de az élelmiszeripar és a termelők a gyengébb érdekérvényesítő képességük miatt a kereskedőknél kisebb mértékben lesznek képesek emelni áraikat – vetítette előre a Világgazdaságnak Fórián Zoltán, az Erste Agrár Kompetencia Központ vezető agrárszakértője.

Súlyos hiba a piacnyitás a NAK szerint

Súlyos hátrányokat lennének kénytelenek elviselni az európai agrártermelők az Európai Unió és a dél-amerikai közös piac, az Argentínát, Brazíliát, Paraguayt és Uruguayt tömörítő Mercosur között tervezett szabadkereskedelmi szerződés életbelépése következtében – állítja az uniós agrártermelési modell sérülését elfogadhatatlannak tartó Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.

Tovább durvul az amerikai-kínai vámháború

Donald Trump amerikai elnök hétfőn közleményben jelentette be, hogy 200 milliárd dollár értékű kínai importtermékekre készül 10 százalékos védővámot kivetni.

Búcsút intünk a műanyag zacskóknak

Várhatóan szeptember végén hozzák nyilvánosságra azt a jogszabálytervezetet, amelytől a forgalmazott műanyag zacskók jelentős csökkenését várja az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM); a szaktárca hosszú távon a műanyag zacskók forgalmazásának teljes tiltását tervezi.

Hamarosan fizetik a méhészeti támogatásokat

A Magyar Államkincstár a Magyar Méhészeti Nemzeti Program 2017/2018-as végrehajtási időszakához kapcsolódóan az elmúlt hónapokban tizenkét alintézkedés keretében már összesen 502 millió forint támogatást fizetett ki a méhész-gazdálkodóknak, illetve méhész szervezeteknek.

Az ASP bekavar a húspiac alakulásába

A Kínában megjelent afrikai sertéspestis (ASP) megmozgathatja a világpiacot – derül ki az Nemzeti Agrárgazdasági Kamara helyzetelemzéséből. A termelők és a feldolgozók költségeinek emelkedése itthon az árak számottevő emelkedését indokolná.

Ismét akadálytalan a szarvasmarhák és juhok exportja Törökországba

A magyar állategészségügyi hatóság járványügyi intézkedései nyomán hazánk az idei évben teljesítette az Állategészségügyi Világszervezet kéknyelv betegségtől való mentességre vonatkozó feltételeit.