Back to top

Egyes méhek „jobbszárnyasok” míg mások inkább „balszárnyasok”

Ausztrál tudósok fedezték fel, hogy a méheknek is lehetnek preferált „jobb-vagy balkezes” repülési irányaik. Amíg azonban az embereknél több a jobbkezes, addig a méhek közt egyenlően oszlanak meg a jobb és baloldalt preferálók.

A tudósok úgy vélik, hogy a világon elsőként fedezték fel a mézelő méhek egyedi kormányzási szokásait, amennyiben olyan akadállyal szembesülnek, ahol az átjutáshoz két kisebb résből kell átrepülniük az egyiken.

A vizsgált méhek 45 százaléka hajlamos volt mindig ugyanabban az irányban kerülni, míg 55 százalékuknál nem tudtak ilyen hajlamot kimutatni.

A Queenslandi Egyetem kutatói arra is rájöttek, hogy amíg az emberek között inkább jobbkezesek találhatók nagyobb számban, addig a méhek közt egyenlően oszlanak meg a jobb és baloldalt preferálók.

„Amikor a két nyílás egyenlő széles volt, mindkettőt ugyanolyan valószínűséggel választották, és a méhek 55 százaléka nem mutatott nagyobb hajlandóságot egyik oldal felé sem”

mondta Mandyam Srinivasan professzor s Queenslandi Egyetemről.

„Az emberekkel ellentétben, akik nagyrészt jobbkezesek, néhány méh főleg balra, néhány inkább jobbra repült, míg másoknál nem volt ilyen erős az irányultság, megint másoknál pedig nem volt kimutatható semmilyen preferencia.”

A kutatók úgy is elvégezték a tesztet, hogy az akadályon a rések különböző méretűek voltak.

Ez kétségtelenül arra sarkallta a méheket, hogy a szélesebb résen repüljenek át – de azoknál a példányoknál, melyeknél korábban kimutatták a „jobb vagy balszárnyasságot”, tovább tartott a döntéshozatal, amikor az általuk preferált irányú rés volt a szűkebb.

„Úgy gondoljuk, hogy ezek az egyedi irányultságok segítik a repülés hatékonyságát a méhrajon belül, amikor zsúfolt területen repülnek keresztül” mondta Srinivasan professzor.

„A repülő rovarok folyamatosan szembesülnek azzal a kihívással, hogy a sűrű aljnövényzeten keresztül repülve hatékony, biztonságos és ütközés-mentes útvonalakat válasszanak.”

„Tudtunkkal ez az első tanulmány, mely rávilágít a mézelő méhek egyedeinek eltérő irányultságára” írják a PLOS One folyóiratban megjelent publikációban.

„Az eredményeink azt mutatják, hogy populációs szinten a méhek nem mutatnak „kezességet” az irányválasztás során, azonban az egyes méhegyedek a szokásostól eltérő hajlamokat mutatnak, ami az erős baloldali irányultságtól a zéró irányultságon át az erős jobboldali irányultságig terjed.”

Korábbi tanulmányok már rámutattak arra, hogy egyes madárfajoknál is megfigyelhetőek előnyben részesített repülési irányok – ez a tulajdonság pedig segíthet elkerülni a csapatos repülés során az ütközéseket.

Forrás: 
telegraph.co.uk

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A gomba DNS-től az evolúciós családfákig

A genomika forradalma soha nem látott adatbőséget hozott a biológiában. Az élet kódja hirtelen könnyedén elérhetővé vált a kutatók számára, már „csak” meg kellene fejteni. Nagy László és az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontban működő kutatócsoportja a gombák evolúciós történetének feltárásától indult, és most soksejtű létünk legalapvetőbb kérdéseire keresi a választ.

Atkamentes méhészkedés a láthatáron!

Néhány napja publikálta a Hohenheimi Egyetem méhészeti tanulmányát a Nature magazin: rátaláltak a varroa, a méheken élősködő atka elleni rendkívül hatékony szerre, mely nem más, mint a lítium-klorid (LiCl). A hír tűzvészként terjedt el a német hírportálokon. Ez a bejelentés ugyanis olyan, mintha a rákkutatásban találtak volna végérvényes gyógyulást hozó és mindenki számára elérhető gyógyszert.

A méheknek sem tett jót az enyhe idő

Az utóbbi hetek enyhe időjárása becsapta a természetet, így a méheket is. A plusz fokokban kiröpültek a kaptárakból, elkezdtek dolgozni, tisztulni. A lehűlés az állomány egy részének pusztulásához vezethet, ilyen időben az atkák kártételének esélye is megnő – tudta meg a szoljon.hu Buczkó Endre tószegi méhésztől.

A lepke volt előbb vagy a virág?

Már legalább 200 millió éve élnek lepkék a Földön, derítette ki egy amerikai-német-holland kutatócsoport németországi ősi kőzetekben talált kitinpikkely-fosszíliák elemzése alapján. Ez azt jelenti, hogy az eddig véltnél 70 millió évvel korábban éltek pikkelyesszárnyúak bolygónkon, írja a BBC-re hivatkozva az MTI.

Felpörög a magyar klímakutatás

Cselekvő zöldpolitikára, ezen belül olyan szemléletformáló fejlesztésekre van szükség, mint a KlimAdat projekt, amely az éghajlatváltozás magyarországi hatásainak feltérképezését szolgálja - mondta a Földművelésügyi Minisztérium (FM) környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára szerdán Budapesten, a projekt nyitórendezvényén.

Korszerű laboratórium a növényszaporítás szolgálatában

Modern laboratóriumi rendszert alakítottak ki a Debreceni Egyetem AKIT Nyíregyházi Kutatóintézetében, amelyben a mikroszaporítással előállított, in vitro növények akklimatizációja akár száz százalékos túlélési aránnyal megvalósítható.

Új világnapot ünnepelhetünk

A FAO, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete, üdvözli az ENSZ Közgyűlés határozatát a családi gazdálkodás nemzetközi évtizedének meghirdetéséről, az illegális halászat elleni figyelemfelhívó napról, és a tevefélék, illetve a hagyományos halászat és akvakultúra nemzetközi évéről.

Fontos természetvédelmi kérdést tisztáztak magyar kutatók

Minél nagyobb magjai vannak egy növényfajnak, annál szűkebb az elterjedési területe - ezt a hipotézist igazolták az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport munkatársai legújabb kutatásukban.

Jégvihart imitáltak egy amerikai erdőben

Amerikai tudósok vizet permeteztek egy kísérleti erdőre egy hideg éjszaka, hogy a jégviharok és a klímaváltozás hatásait tanulmányozzák, írja az MTI. A víz órákon belül ráfagyott a faágakra, mintha valóban jégvihar csapott volna le az erdőre. Az eredményekről az amerikai mezőgazdasági társaság (American Society of Agronomy) közelmúltban tartott tampai konferenciáján számoltak be.

Kontinenst cseréltek a cseresznyelegyek

Amerika és Európa közt immár kicserélődtek a honos cseresznyekártevők. Ahogy hozzánk behurcolták az amerikai keleti cseresznyelegyet, az idén az USA-ban is megjelent az európai rokon. Különösen a kaliforniai cseresznyetermesztők aggódhatnak, mivel a nagy ültetvények környékén, ma nincs honos cseresznyelégy.