Back to top

Egyes méhek „jobbszárnyasok” míg mások inkább „balszárnyasok”

Ausztrál tudósok fedezték fel, hogy a méheknek is lehetnek preferált „jobb-vagy balkezes” repülési irányaik. Amíg azonban az embereknél több a jobbkezes, addig a méhek közt egyenlően oszlanak meg a jobb és baloldalt preferálók.

A tudósok úgy vélik, hogy a világon elsőként fedezték fel a mézelő méhek egyedi kormányzási szokásait, amennyiben olyan akadállyal szembesülnek, ahol az átjutáshoz két kisebb résből kell átrepülniük az egyiken.

A vizsgált méhek 45 százaléka hajlamos volt mindig ugyanabban az irányban kerülni, míg 55 százalékuknál nem tudtak ilyen hajlamot kimutatni.

A Queenslandi Egyetem kutatói arra is rájöttek, hogy amíg az emberek között inkább jobbkezesek találhatók nagyobb számban, addig a méhek közt egyenlően oszlanak meg a jobb és baloldalt preferálók.

„Amikor a két nyílás egyenlő széles volt, mindkettőt ugyanolyan valószínűséggel választották, és a méhek 55 százaléka nem mutatott nagyobb hajlandóságot egyik oldal felé sem”

mondta Mandyam Srinivasan professzor s Queenslandi Egyetemről.

„Az emberekkel ellentétben, akik nagyrészt jobbkezesek, néhány méh főleg balra, néhány inkább jobbra repült, míg másoknál nem volt ilyen erős az irányultság, megint másoknál pedig nem volt kimutatható semmilyen preferencia.”

A kutatók úgy is elvégezték a tesztet, hogy az akadályon a rések különböző méretűek voltak.

Ez kétségtelenül arra sarkallta a méheket, hogy a szélesebb résen repüljenek át – de azoknál a példányoknál, melyeknél korábban kimutatták a „jobb vagy balszárnyasságot”, tovább tartott a döntéshozatal, amikor az általuk preferált irányú rés volt a szűkebb.

„Úgy gondoljuk, hogy ezek az egyedi irányultságok segítik a repülés hatékonyságát a méhrajon belül, amikor zsúfolt területen repülnek keresztül” mondta Srinivasan professzor.

„A repülő rovarok folyamatosan szembesülnek azzal a kihívással, hogy a sűrű aljnövényzeten keresztül repülve hatékony, biztonságos és ütközés-mentes útvonalakat válasszanak.”

„Tudtunkkal ez az első tanulmány, mely rávilágít a mézelő méhek egyedeinek eltérő irányultságára” írják a PLOS One folyóiratban megjelent publikációban.

„Az eredményeink azt mutatják, hogy populációs szinten a méhek nem mutatnak „kezességet” az irányválasztás során, azonban az egyes méhegyedek a szokásostól eltérő hajlamokat mutatnak, ami az erős baloldali irányultságtól a zéró irányultságon át az erős jobboldali irányultságig terjed.”

Korábbi tanulmányok már rámutattak arra, hogy egyes madárfajoknál is megfigyelhetőek előnyben részesített repülési irányok – ez a tulajdonság pedig segíthet elkerülni a csapatos repülés során az ütközéseket.

Forrás: 
telegraph.co.uk

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Világszerte csökken a földek termékenysége

A talajromlás jelenleg a földterületek több mint 75 százalékát érinti, 2050-re ez 90 százalékra nő - derül ki az Európai Bizottság tudományos szolgálata és tudásközpontja által közzétett, az elsivatagosodást bemutató világatlasz új kiadásából. 2050-re a szűkös talajerőforrásokból eredő problémák akár 700 millió embert is arra kényszeríthetnek, hogy elhagyják lakóhelyüket.

Génszerkesztéssel tettek ellenállóbbá sertéseket

Génszerkesztéssel tettek sertéseket ellenállóvá a világ egyik legköltségesebb állatbetegségével szemben – idézte a BBC hírportálját az MTI.

Organikus rovarriasztó a mezőgazdaságnak

A hagyományos inszekticidek nemcsak a kártevőket pusztítják, hanem veszélyt jelentenek a méhekre, a hasznos rovarokra és hatással vannak a talajok, felszíni vizek és tengerek biológiai sokféleségére. A Müncheni Műszaki Egyetem egyik kutatócsoportja egy alternatív lehetőséget fejlesztett ki erre a problémára: biológiai ágens, amely nem mérgezi, hanem távol tartja a kártevőket.

Az Európai Bizottság támogatja a BIOEAST kezdeményezést

 Az Európai Bizottság támogatásáról biztosította az agrár-élelmiszer kutatást és innovációt elősegítő BIOEAST kezdeményezést - közölte az Agrárminisztérium.

Méhzárlatot rendeltek el Pécsett és kilenc szomszédos településen

Méhbetegség megjelenése miatt azonnali zárlatot rendeltek el kedden Pécsett és kilenc szomszédos község egyes településrészein - közölte a baranyai megyeszékhely önkormányzata az MTI-vel.

A legeltető állattartás mentheti meg a ritka lepkefajt Nógrádban

A napokban végzett kutatásokból kiderült, hogy míg a díszes tarkalepke az ország más területein eltűnőfélben van, addig Nógrád megyét igenis kedveli. Ez a faj az európai természetvédelem szempontjából kiemelten fontos.

A biomassza alapú gazdaság lehetőségeit kutatják

Ötödével növelné idei árbevételét a Bay Zoltán Kutatóintézet. A 25 éves állami nonprofit társaság a külföldi piacra kíván lépni. A napokban elnyert egy 3 millió eurós uniós biomassza-pályázatot.

Új őszi árpa Karcagról

Új ősziárpa-fajtát mutatott be hagyományos nyár eleji szakmai napján a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Karcagi Kutatóintézete. A programon a térség gazdálkodói mellett hazai és külföldi kutatási partnerek is részt vettek.

Állattudományi Klímaközpont épül Kaposváron

Állattudományi Klímaközpont épül Kaposváron, a jövő őszre megvalósuló 700 millió forintos beruházás kivitelezői szerződését kedden írták alá a somogyi megyeszékhelyen - tájékoztatta a Kaposvári Egyetem az MTI-t.

Nyolcadik hete folyik a szúnyoggyérítés

Ezen a héten összesen 148 település belterületén permetezik a szúnyogokat, csaknem 60 ezer hektárt kezelnek, amennyiben azt az időjárás megengedi. A tervek alapján Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Csongrád és Bács-Kiskun megyében, valamint Sopron térségében folytatódik a védekezés.