Back to top

Egyes méhek „jobbszárnyasok” míg mások inkább „balszárnyasok”

Ausztrál tudósok fedezték fel, hogy a méheknek is lehetnek preferált „jobb-vagy balkezes” repülési irányaik. Amíg azonban az embereknél több a jobbkezes, addig a méhek közt egyenlően oszlanak meg a jobb és baloldalt preferálók.

A tudósok úgy vélik, hogy a világon elsőként fedezték fel a mézelő méhek egyedi kormányzási szokásait, amennyiben olyan akadállyal szembesülnek, ahol az átjutáshoz két kisebb résből kell átrepülniük az egyiken.

A vizsgált méhek 45 százaléka hajlamos volt mindig ugyanabban az irányban kerülni, míg 55 százalékuknál nem tudtak ilyen hajlamot kimutatni.

A Queenslandi Egyetem kutatói arra is rájöttek, hogy amíg az emberek között inkább jobbkezesek találhatók nagyobb számban, addig a méhek közt egyenlően oszlanak meg a jobb és baloldalt preferálók.

„Amikor a két nyílás egyenlő széles volt, mindkettőt ugyanolyan valószínűséggel választották, és a méhek 55 százaléka nem mutatott nagyobb hajlandóságot egyik oldal felé sem”

mondta Mandyam Srinivasan professzor s Queenslandi Egyetemről.

„Az emberekkel ellentétben, akik nagyrészt jobbkezesek, néhány méh főleg balra, néhány inkább jobbra repült, míg másoknál nem volt ilyen erős az irányultság, megint másoknál pedig nem volt kimutatható semmilyen preferencia.”

A kutatók úgy is elvégezték a tesztet, hogy az akadályon a rések különböző méretűek voltak.

Ez kétségtelenül arra sarkallta a méheket, hogy a szélesebb résen repüljenek át – de azoknál a példányoknál, melyeknél korábban kimutatták a „jobb vagy balszárnyasságot”, tovább tartott a döntéshozatal, amikor az általuk preferált irányú rés volt a szűkebb.

„Úgy gondoljuk, hogy ezek az egyedi irányultságok segítik a repülés hatékonyságát a méhrajon belül, amikor zsúfolt területen repülnek keresztül” mondta Srinivasan professzor.

„A repülő rovarok folyamatosan szembesülnek azzal a kihívással, hogy a sűrű aljnövényzeten keresztül repülve hatékony, biztonságos és ütközés-mentes útvonalakat válasszanak.”

„Tudtunkkal ez az első tanulmány, mely rávilágít a mézelő méhek egyedeinek eltérő irányultságára” írják a PLOS One folyóiratban megjelent publikációban.

„Az eredményeink azt mutatják, hogy populációs szinten a méhek nem mutatnak „kezességet” az irányválasztás során, azonban az egyes méhegyedek a szokásostól eltérő hajlamokat mutatnak, ami az erős baloldali irányultságtól a zéró irányultságon át az erős jobboldali irányultságig terjed.”

Korábbi tanulmányok már rámutattak arra, hogy egyes madárfajoknál is megfigyelhetőek előnyben részesített repülési irányok – ez a tulajdonság pedig segíthet elkerülni a csapatos repülés során az ütközéseket.

Forrás: 
telegraph.co.uk

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A „póktej” táplálóbb mint a tehéntej

Mikroszkóp alatt megvizsgálták az anyapókot, gyengén megnyomták potrohukat. Néhány csepp krémes, fehér folyadék jött ki belőlük, valami olyasmi, ami ránézésre nagyon hasonlított az emberi vagy emlős tejre.

Gyorsan élő növények

Mi az oka annak, hogy bizonyos növények „gyorsan élnek és fiatalon pusztulnak”, míg mások hosszú és egészséges életet élnek?

Kína: úttörő mezőgazdasági fejlesztések egész során dolgoznak

A világ legnépesebb országának egyik legfőbb kihívása lakossága élelmiszer-ellátásának biztosítása. E célból olyan technológiákat alkalmaznak, amelyek például az afrikai országok élhetőbbé tételében is kulcsfontosságúak lehetnek. A fekete kontinens mezőgazdaság fejlesztését célzó kínai befektetések az elmúlt 15 évben közel ötszörösére nőttek – értékük eléri a 300 millió dollárt.

Magyar tulajdonban lévő kutató és oltóanyag-termelő központot adtak át

Átadták szombaton a mohácsi Prophyl Kft. kutatólaboratóriumát és oltóanyag-termelő központját, a cég a 700 millió forintos beruházással elkészült létesítmény mellett az állatgyógyászatban újdonságnak számító, a libák vérzéses bél- és vesegyulladása elleni vakcinát is kifejlesztett.

Mézhamisítás: újratanulni Kínát

Magyarországon a méhészek körében a „kínai hamisított méz" egyfajta szitokszóvá vált, aminek már a közvéleményben is érzékelhető hatása van. Számos fogyasztó és méhész egyaránt úgy véli: a magyar méz értékesítésének egyik akadálya, hogy kínai méz „jön be" az országba. Ez persze jórészt a figyelem elterelése más, égetőbb gondokról.

Börtönbüntetés és kártérítés az elpusztult méhekért

Négy hónap börtönre ítélték az ausztriai Karintiában a Szövetségi Gyümölcstermesztők Egyesületének egyik vezetőségi tagját. A mezőgazdász klórpirifoszt (egy méhekre káros szert) juttatott ki szakszerűtlenül a gyümölcsfákra, mely két méhész méhcsaládjainak pusztulását okozta.

Biogazdaságokban "használt elemmel" trágyáznak

Érdekes, első hallásra egyenesen megdöbbentő innovációval állt elő egy finn cég, amely egy veszélyes hulladékból, használt alkálielemekből vonja ki a cinket és a mangánt. Az így kinyert anyagokból lombtrágyát állít elő, amit már a világ számos országában sikerrel értékesítenek.

Amit eddig nem tudtunk a paradicsomléről

A paradicsomlé többek között káliumot tartalmaz, amely segíti az izmok és az idegrendszer megfelelő működését és támogatja a megfelelő vérnyomás fenntartását. 100 ml paradicsomlé 260 mg káliumot tartalmaz, ami a napi ásványi anyag bevitel referenciaértékének 13% -át biztosítja.

Nemesítés „paprikás hangulatban”

Különleges, egyedi ízű és ami talán a legfontosabb, rezisztens paprikafajták nemesítésén is dolgoznak a Pannon Egyetem Georgikon Kar Kertészeti Tanszékén. Az intézményben dicsőséges múltja van a nemesítésnek, aminek egyik jele, hogy ez idáig tucatnyi államilag elismert fajtájuk került piacra.

Csak idő kérdése a kalászos hibridek úttörése

Az elmúlt száz évben a növénytermesztés legsikeresebb területe a hibridek térhódítása volt, a kalászosok esetében azonban az igazi áttörés ezután következhet. A kísérletek a kormányok támogatásával zajlanak Európa szerte – hangzott el az Agárszektor Konferencián.