Back to top

A megfelelő lószerszám kiválasztása

A hámoknak és igáknak – hívják még járomnak is – számos változata van. Mindegyiknek vannak előnyös és hátrányos tulajdonságaik egyaránt. Miért fontosak ezek a szerszámok annyira? A válasz egyszerű: az igák segítségével vagyunk képesek a ló, vagy más igás állat izomerejét szolgálatunkba állítani.

Elsőként vizsgáljuk meg a szügyhámokat, mivel kis hazánkban talán ezek a legelterjedtebbek. Eredetileg az úgynevezett kancahámból – ezt tartják a szügyhámok legősibb és legegyszerűbb változatának – alakultak ki, melyek csak a szügyellőből és egy marszíjból álltak. A szügyhámok másik elnevezése a magyar hám, mely feltehetően onnan ered, hogy eredetileg őseink használták, nemcsak az arisztokraták fogataiban, de az igás fogatokban is.

Az általános iskolai, valamint középiskolai történelemkönyvek gyakran tekintik ezt a középkori mezőgazdaságot forradalmasító eszköznek. Ennek okaként emlegetik, hogy a nyakhámmal ellentétben nem szorítja el az állat légcsövét, továbbá a torokélben futó nyaki verő- és visszereket, s ezáltal az nagyobb erőkifejtésre lesz képes.

jarmok_igak_kep.jpg

Fotó: Hajdú Péter
A másik lóigatípus a kumethám, vagy más néven nyakhám, de nevezték még vállhámnak és népiesen komotnak is. Ezt a hámtípust nehéz igásmunkákhoz használták és használják ma is nagytestű hidegvérű lovakon, de inkább külföldön. Hazánkban többnyire az importált hidegvérű lovakon láthatóak.

A kumethám kialakításánál fogva sokkal ellenállóbb a sérülésekkel szemben, mint a szügyhám. Ezenfelül a munka során ezzel a hámmal a ló nagyobb erőkifejtésre képes, mivel nagyobb felületen oszlik el a terhelés. A nyakhám váza ugyanis úgymond ráfekszik az állat lapockájára (ezért küllemi szempont a hidegvérű lovak tenyésztése során a meredek lapocka), ennek köszönhetően a ló saját testsúlyát is fel tudja használni a húzás során, és a teher támadáspontja a lapocka forgáspontjára esik.

A nyakhám ellentétben a szügyhámmal, egyáltalán nem korlátozza a bordák mozgását. A kumethám további előnyös tulajdonsága, hogy nem terheli annyira az elülső lábakat, mint a magyarhám, és a kocsirúd „rángatása” sem annyira zavaró. Bár ez utóbbi a szügyhám estében sem jelent problémát, ha nyaklót használnak.

A nyakhám legnagyobb hátránya, hogy adott állatra készül, és hogy nem állítható. Ennek oka, hogy a húzórész váza – mely készülhet fából, illetve vasból is – egy zárt, ovális gyűrű. Nem megfelelő méretezés estén pedig a vázra felkerülő párnázat elnyomhatja a nyaki ereket és a légcsövet is munka közben. Ráadásul, ha nem jól illeszkedik, akkor feltörheti az állat marját és lapockáját. A kumethám előállítása és javítása is sokkal drágább, mint a szügyhámé.

Egyéb megoldásokról, illetve a témáról részletesebben Hajdú Péter PhD hallgatónak (SZIE MKK ÁTTI) a Kistermelők Lapjában megjelent részletes cikkében olvashatunk

Forrás: 
Kistermelők Lapja

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Keletről is kopogtat a sertéspestis

A magyar-román határtól alig több mint 7 km-re afrikai sertéspestist (ASP) regisztrált egy háztáji állományban a Román Állategészségügyi Szolgálat. A betegség tényét múlt hét csütörtökön a laboratóriumi vizsgálatok is megerősítették. A helyi hatóságok minden szükséges intézkedést haladéktalanul megtettek az ASP terjedésének megakadályozása érdekében.

Galambmustra Rákospalotán

Még 1912-ben történt, hogy 51 galambtenyésztő megalakította Rákospalotán a galambtenyésztők helyi egyesületét, mely ma is működik B.15. Testvériség Galamb- és Kisállattenyésztő Egyesület néven. A szervezet évente kiállítást is rendez.

A cifraszűr becsülete

„Édesapám érettségi után egy kapával és néhány jótanáccsal indított útnak” – emlékezett vissza a több mint három évtizedes kezdésre Rózsa Péter. A balmazújvárosi kertész nem volt könnyű helyzetben, hiszen csak akkor lehetett volna egyéni gazda, ha földdel rendelkezik, földhöz jutni pedig – az elővásárlások miatt – bajosan lehetett.

Tehenek a kifutón…

Gumi csíkokkal védi a szarvasmarhák lábát egy francia találmány. Az istállók padlója ma többnyire beton, ami segíti a patakoptatást, ám terheli az ízületeket, a sérült, idős, beteg állatoknak pedig komoly fájdalmat okozhat a kemény járófelület. A betonpadló-specialista francia Vermont Rainurage cég újítása viszont valóságos rekreáció a jószágnak.

Változás az állatjóléti felelős bizonyítványoknál

Megszűnt az állatjóléti felelősök bizonyítványának öt évenkénti megújítási kötelezettsége, a korábban kiállított igazolásokat pedig ezentúl határozatlan időre kiadottnak kell tekinteni - adta hírül a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal.

Génszerkesztéssel készül a csak hím utódot nemző tenyészbika

Ez a húsmarha tenyésztésben előnyös lenne, hiszen a hímek gyorsabban nőnek és nagyobb a húskihozataluk. A technológia egyelőre csak elméletben létezik, és a jogi szabályozása sem tisztázott még.

Közepes évet zárt az agrárium Bács-Kiskunban

Gáspár Ferenc Bács-Kiskun megyei agrárkamarai elnök szerint a 2017-es évet közepesnek lehet elkönyvelni a megyében - derült ki a baon.hu interjújából. Az állattenyésztést eléggé megviselte az elmúlt év.

Veszteség után nullszaldós lehet a gyapjúexport

Tavaly megközelítőleg 10 százalékkal emelkedett a gyapjú ára, hosszú évek után először jutott az önköltség közelébe. Mi várható az idén – kérdeztük Jávor Andrást, a Juh- és Kecske Terméktanács és Szakmaközi Szervezet elnökét.

Borjú hármas ikrek születtek Csabacsűdön

Három borjú érkezett egyszerre, egy tehéntől az év második napján, óriási örömöt okozva ezzel Kerek Mihály csabacsűdi gazdának. A hármasikrek egészségesek, jól vannak, szépen fejlődnek anyjuk mellett.

Tovább terjed a sertéspestis Csehországban

A villanypásztorral bekerített területen kívül már hét fertőzött vaddisznót találtak. Zlin régió kormányzója szerint ez még nem olyan súlyos probléma, más országokban sokkal gyorsabban terjed a kór.