Back to top

A megfelelő lószerszám kiválasztása

A hámoknak és igáknak – hívják még járomnak is – számos változata van. Mindegyiknek vannak előnyös és hátrányos tulajdonságaik egyaránt. Miért fontosak ezek a szerszámok annyira? A válasz egyszerű: az igák segítségével vagyunk képesek a ló, vagy más igás állat izomerejét szolgálatunkba állítani.

Elsőként vizsgáljuk meg a szügyhámokat, mivel kis hazánkban talán ezek a legelterjedtebbek. Eredetileg az úgynevezett kancahámból – ezt tartják a szügyhámok legősibb és legegyszerűbb változatának – alakultak ki, melyek csak a szügyellőből és egy marszíjból álltak. A szügyhámok másik elnevezése a magyar hám, mely feltehetően onnan ered, hogy eredetileg őseink használták, nemcsak az arisztokraták fogataiban, de az igás fogatokban is.

Az általános iskolai, valamint középiskolai történelemkönyvek gyakran tekintik ezt a középkori mezőgazdaságot forradalmasító eszköznek. Ennek okaként emlegetik, hogy a nyakhámmal ellentétben nem szorítja el az állat légcsövét, továbbá a torokélben futó nyaki verő- és visszereket, s ezáltal az nagyobb erőkifejtésre lesz képes.

Fotó: Hajdú Péter
A másik lóigatípus a kumethám, vagy más néven nyakhám, de nevezték még vállhámnak és népiesen komotnak is. Ezt a hámtípust nehéz igásmunkákhoz használták és használják ma is nagytestű hidegvérű lovakon, de inkább külföldön. Hazánkban többnyire az importált hidegvérű lovakon láthatóak.

A kumethám kialakításánál fogva sokkal ellenállóbb a sérülésekkel szemben, mint a szügyhám. Ezenfelül a munka során ezzel a hámmal a ló nagyobb erőkifejtésre képes, mivel nagyobb felületen oszlik el a terhelés. A nyakhám váza ugyanis úgymond ráfekszik az állat lapockájára (ezért küllemi szempont a hidegvérű lovak tenyésztése során a meredek lapocka), ennek köszönhetően a ló saját testsúlyát is fel tudja használni a húzás során, és a teher támadáspontja a lapocka forgáspontjára esik.

A nyakhám ellentétben a szügyhámmal, egyáltalán nem korlátozza a bordák mozgását. A kumethám további előnyös tulajdonsága, hogy nem terheli annyira az elülső lábakat, mint a magyarhám, és a kocsirúd „rángatása” sem annyira zavaró. Bár ez utóbbi a szügyhám estében sem jelent problémát, ha nyaklót használnak.

A nyakhám legnagyobb hátránya, hogy adott állatra készül, és hogy nem állítható. Ennek oka, hogy a húzórész váza – mely készülhet fából, illetve vasból is – egy zárt, ovális gyűrű. Nem megfelelő méretezés estén pedig a vázra felkerülő párnázat elnyomhatja a nyaki ereket és a légcsövet is munka közben. Ráadásul, ha nem jól illeszkedik, akkor feltörheti az állat marját és lapockáját. A kumethám előállítása és javítása is sokkal drágább, mint a szügyhámé.

Egyéb megoldásokról, illetve a témáról részletesebben Hajdú Péter PhD hallgatónak (SZIE MKK ÁTTI) a Kistermelők Lapjában megjelent részletes cikkében olvashatunk

Forrás: 
Kistermelők Lapja

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Milyen a jó galambdúc?

Húsgalambjaink életének minősége, jólléte (welfare) nemcsak fontos állatvédelmi szempont, de a sikeres galambhús-előállítás alapja is. Az első komoly hiba, amit elkövethetünk a sikeres húsgalambtartás ellen, az a nem megfelelően kialakított dúc.

„Szociális csirkefarm” a tanácselnök kertjében

Először csak kicsiben, néhány közmunkással kezdődött el pár éve az a program a faluban, amely idén egy virágzó, mintegy tucat helyinek munkát adó, a környéket friss baromfi hússal ellátó vállalkozássá nőheti ki magát.

Jó tanuló a szamár!

A szamár hazánkban meglehetősen mostoha sorsú volt, mondhatni, csak a megtűrték a ló mellett – de nem csak a Kárpát-medencében volt így, hanem a világ számos országában is. Nálunk igazán csak a juhászok értékelték sokra ezt a jobb sorsra érdemes állatot.

Birkanyírás A-tól Z-ig

Tavasszal, az ellések befejeztével kezdetét veszi a birkanyírási szezon. Évente legalább egyszer, de még jobb, ha kétszer szabadítják meg az állatot a gyapjától annak érdekében, hogy az energiáját ne a teste hűtésére, hanem a megevett takarmány hasznosítására fordítsa. Így a legtöbb helyen nyáron is megnyírják a birkákat.

Öt köbméternyi állatbőrt dobtak ki Pápán

Mintegy 50-60 haszonállat, elsősorban birka lenyúzott bőrét rakták le ismeretlenek a pápai Határ utcának a Szabó Dezső utcához közeli, fákkal és bokrokkal körbevett egyik földútján az előző héten. A város a környezetszennyezés péntek délutáni észlelését követően néhány órán belül elszállíttatta a maradványokat. A rendőrség vizsgálja az ügyet.

Hét nógrádi települést nyilvánítottak fertőzött területté

Módosultak az afrikai sertéspestis (ASP) miatt korlátozás alá vont területek a napokban és megváltoztak az ártalmatlanított disznók után igényelhető állami kártalanítás szabályai a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) honlapján megjelent új országos főállatorvosi határozat szerint.

A csapodár függőcinege

A függőcinege apró termetű, mozgásában a cinegékre emlékeztető madár, de nem rokona a hazánkban élő cinegéknek, például a szén- vagy a kék cinegének sem. A faj Európában elsősorban a középső és a keleti tájakon honos, nyugaton jóval ritkább, de például Portugáliában és a Brit-szigeteken teljesen hiányzik.

Feketehattyú-veszély?!

Amikor az Ausztráliában őshonos fekete hattyút a XIX. században elkezdték díszmadártartás céljára jelentősebb mennyiségben importálni Európába, biztos, hogy nem gondolt arra senki, hogy ezzel akár faunánkat is veszélyeztethetik.

Juh vagy kecske?

A sörényes juhok hímjeinek harántbordázott szarva gyakorta eléri akár a 80 centimétert is. Így nem meglepő, hogy a vadászok hőn áhított trófeáinak számítanak, s mivel a faj igen jól akklimatizálódik, a világ számos pontjára betelepítették.

Szigorodtak a sertéspestis miatti járványügyi intézkedések - FRISSÍTETT

Összeírják az ország valamennyi sertésállományát, ellenőrzik a járványvédelmi intézkedések betartását is. Az ASP megelőzésére és korai felismerésére vonatkozó intézkedések hatékonyságának növelése érdekében új országos főállatorvosi határozat lépett életbe Magyarországon. Számos változást tartalmaz az eddigi intézkedésekhez képest.