Back to top

A megfelelő lószerszám kiválasztása

A hámoknak és igáknak – hívják még járomnak is – számos változata van. Mindegyiknek vannak előnyös és hátrányos tulajdonságaik egyaránt. Miért fontosak ezek a szerszámok annyira? A válasz egyszerű: az igák segítségével vagyunk képesek a ló, vagy más igás állat izomerejét szolgálatunkba állítani.

Elsőként vizsgáljuk meg a szügyhámokat, mivel kis hazánkban talán ezek a legelterjedtebbek. Eredetileg az úgynevezett kancahámból – ezt tartják a szügyhámok legősibb és legegyszerűbb változatának – alakultak ki, melyek csak a szügyellőből és egy marszíjból álltak. A szügyhámok másik elnevezése a magyar hám, mely feltehetően onnan ered, hogy eredetileg őseink használták, nemcsak az arisztokraták fogataiban, de az igás fogatokban is.

Az általános iskolai, valamint középiskolai történelemkönyvek gyakran tekintik ezt a középkori mezőgazdaságot forradalmasító eszköznek. Ennek okaként emlegetik, hogy a nyakhámmal ellentétben nem szorítja el az állat légcsövét, továbbá a torokélben futó nyaki verő- és visszereket, s ezáltal az nagyobb erőkifejtésre lesz képes.

Fotó: Hajdú Péter
A másik lóigatípus a kumethám, vagy más néven nyakhám, de nevezték még vállhámnak és népiesen komotnak is. Ezt a hámtípust nehéz igásmunkákhoz használták és használják ma is nagytestű hidegvérű lovakon, de inkább külföldön. Hazánkban többnyire az importált hidegvérű lovakon láthatóak.

A kumethám kialakításánál fogva sokkal ellenállóbb a sérülésekkel szemben, mint a szügyhám. Ezenfelül a munka során ezzel a hámmal a ló nagyobb erőkifejtésre képes, mivel nagyobb felületen oszlik el a terhelés. A nyakhám váza ugyanis úgymond ráfekszik az állat lapockájára (ezért küllemi szempont a hidegvérű lovak tenyésztése során a meredek lapocka), ennek köszönhetően a ló saját testsúlyát is fel tudja használni a húzás során, és a teher támadáspontja a lapocka forgáspontjára esik.

A nyakhám ellentétben a szügyhámmal, egyáltalán nem korlátozza a bordák mozgását. A kumethám további előnyös tulajdonsága, hogy nem terheli annyira az elülső lábakat, mint a magyarhám, és a kocsirúd „rángatása” sem annyira zavaró. Bár ez utóbbi a szügyhám estében sem jelent problémát, ha nyaklót használnak.

A nyakhám legnagyobb hátránya, hogy adott állatra készül, és hogy nem állítható. Ennek oka, hogy a húzórész váza – mely készülhet fából, illetve vasból is – egy zárt, ovális gyűrű. Nem megfelelő méretezés estén pedig a vázra felkerülő párnázat elnyomhatja a nyaki ereket és a légcsövet is munka közben. Ráadásul, ha nem jól illeszkedik, akkor feltörheti az állat marját és lapockáját. A kumethám előállítása és javítása is sokkal drágább, mint a szügyhámé.

Egyéb megoldásokról, illetve a témáról részletesebben Hajdú Péter PhD hallgatónak (SZIE MKK ÁTTI) a Kistermelők Lapjában megjelent részletes cikkében olvashatunk

Forrás: 
Kistermelők Lapja

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A vegetarianizmus a jövő útja?

A vegetarianizmus területén listavezető Németország, ahol minden tizedik ember húsmentes diétán él. Európa sok országában népszerűek a növényekből készült termékek. Egy kutatás szerint a válaszadók 3,7%-a vallotta magát vegetáriánusnak, 1,6%-a pedig a vegán étrendet követi. Az élelmiszeripar intenzíven reagál erre.

Különböző módokon folyik a marhahús-előállítás

Nagyszabású húsmarhatenyésztési tanácskozás zajlott Lengyelországban, amelyen a Magyar Állattenyésztők Szövetsége is képviseltette magát. A segítségükkel készült el az elhangzottakról szóló összefoglaló első része.

Magyar tulajdonban lévő kutató és oltóanyag-termelő központot adtak át

Átadták szombaton a mohácsi Prophyl Kft. kutatólaboratóriumát és oltóanyag-termelő központját, a cég a 700 millió forintos beruházással elkészült létesítmény mellett az állatgyógyászatban újdonságnak számító, a libák vérzéses bél- és vesegyulladása elleni vakcinát is kifejlesztett.

Egy mozgékony perzsamacska-különlegesség

A csincsillaperzsák sokakat elkápráztatnak – ha részvételükkel macskaszépségversenyt rendeznének, bizonyára dobogós helyen végeznének. Ezek a gyönyörű, smaragdzöld szemű állatok fekete kontúrú pirosas orrukkal és sötét színű tappancsaikkal valóban elbűvölők. Hazánkban a csincsillaperzsák igen nagy ritkaságnak számítanak.

A húsgalamb legyen jó termelő, szemrevaló

Hús előállítására majd’ minden galambfajta alkalmas, a hústermelésre szakosodott haszonfajták közös jellemzőjük, hogy kifejezetten pecsenyegalambok előállítására tenyésztették őket. Jellemzőjük a kellően (de nem túlságosan) nagy test, az erőteljes fejlődési erély, a kedvező szaporodóképesség.

Elindult a nemzeti húsgalambprogram

Nemzeti galamb-, nyúl- és díszmadár-kiállítást rendeztek december 7. és 9. között Budapesten, a Hungexpo B pavilonjában. A rangos rendezvényt Dr. Nagy István agrárminiszter és Dr. Pintér József Zsolt, az MGKSZ elnöke nyitotta meg. Évtizedeken át hagyomány volt, hogy a budapesti vásárváros ad helyet a hazai kisállattenyésztés legrangosabb eseményének, mely egy bő évtizeddel ezelőtt megszakadt.

Többet kapnak vissza a támogatott agrárbiztosítást kötő gazdák

Nagyobb arányú visszatérítést kapnak idén a támogatott agrárbiztosítást kötő gazdák, mivel idén nyáron 4 milliárd forintról 5 milliárd forintra emelték az agrárbiztosítások díjtámogatási keretét - hívta fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).

Hamarosan gazdák vehetik birtokba az egykori lőteret

Befejeződött az egykori lőtér rehabilitációja a Hortobágyon, a legeltetésre alkalmassá tett területet a gazdák hamarosan igénybe vehetik. A 4400 hektár terület helyreállítása természetvédelmi területté három tárca - az Agrárminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, valamint az Innovációs és Technológiai Minisztérium - együttműködésével valósult meg.

Új fejezet nyílik a magyar-libanoni agrár-külkereskedelmi kapcsolatokban

Kétoldalú egyeztetést folytatott Nagy István agrárminiszter a Libanoni Köztársaság agrárminiszterével Budapesten, az Agrárminisztériumban. A felek mezőgazdasági együttműködésről szóló tárcaközi egyetértési szándéknyilatkozatot is aláírtak, valamint megnyitották az első Magyarországon rendezett libanoni termékbemutatót.

Decembertől újra igényelhető a sertés állatjóléti támogatás

Idén véget ér a 2007 óta működő, nemzeti forrásból finanszírozott, sertés hízókhoz kapcsolódó állatjóléti támogatási program, mert lejárt az Európai Bizottság jóváhagyása. Az Agrárminisztérium a sertéságazati szakmai szervezetekkel történt egyeztetés után ezért már 2018 áprilisában kezdeményezte Brüsszelben a 2025-ig tartó, új támogatási programot az eddigi szakmai tartalommal, de emelt támogatási kerettel.