Back to top

A megfelelő lószerszám kiválasztása

A hámoknak és igáknak – hívják még járomnak is – számos változata van. Mindegyiknek vannak előnyös és hátrányos tulajdonságaik egyaránt. Miért fontosak ezek a szerszámok annyira? A válasz egyszerű: az igák segítségével vagyunk képesek a ló, vagy más igás állat izomerejét szolgálatunkba állítani.

Elsőként vizsgáljuk meg a szügyhámokat, mivel kis hazánkban talán ezek a legelterjedtebbek. Eredetileg az úgynevezett kancahámból – ezt tartják a szügyhámok legősibb és legegyszerűbb változatának – alakultak ki, melyek csak a szügyellőből és egy marszíjból álltak. A szügyhámok másik elnevezése a magyar hám, mely feltehetően onnan ered, hogy eredetileg őseink használták, nemcsak az arisztokraták fogataiban, de az igás fogatokban is.

Az általános iskolai, valamint középiskolai történelemkönyvek gyakran tekintik ezt a középkori mezőgazdaságot forradalmasító eszköznek. Ennek okaként emlegetik, hogy a nyakhámmal ellentétben nem szorítja el az állat légcsövét, továbbá a torokélben futó nyaki verő- és visszereket, s ezáltal az nagyobb erőkifejtésre lesz képes.

Fotó: Hajdú Péter
A másik lóigatípus a kumethám, vagy más néven nyakhám, de nevezték még vállhámnak és népiesen komotnak is. Ezt a hámtípust nehéz igásmunkákhoz használták és használják ma is nagytestű hidegvérű lovakon, de inkább külföldön. Hazánkban többnyire az importált hidegvérű lovakon láthatóak.

A kumethám kialakításánál fogva sokkal ellenállóbb a sérülésekkel szemben, mint a szügyhám. Ezenfelül a munka során ezzel a hámmal a ló nagyobb erőkifejtésre képes, mivel nagyobb felületen oszlik el a terhelés. A nyakhám váza ugyanis úgymond ráfekszik az állat lapockájára (ezért küllemi szempont a hidegvérű lovak tenyésztése során a meredek lapocka), ennek köszönhetően a ló saját testsúlyát is fel tudja használni a húzás során, és a teher támadáspontja a lapocka forgáspontjára esik.

A nyakhám ellentétben a szügyhámmal, egyáltalán nem korlátozza a bordák mozgását. A kumethám további előnyös tulajdonsága, hogy nem terheli annyira az elülső lábakat, mint a magyarhám, és a kocsirúd „rángatása” sem annyira zavaró. Bár ez utóbbi a szügyhám estében sem jelent problémát, ha nyaklót használnak.

A nyakhám legnagyobb hátránya, hogy adott állatra készül, és hogy nem állítható. Ennek oka, hogy a húzórész váza – mely készülhet fából, illetve vasból is – egy zárt, ovális gyűrű. Nem megfelelő méretezés estén pedig a vázra felkerülő párnázat elnyomhatja a nyaki ereket és a légcsövet is munka közben. Ráadásul, ha nem jól illeszkedik, akkor feltörheti az állat marját és lapockáját. A kumethám előállítása és javítása is sokkal drágább, mint a szügyhámé.

Egyéb megoldásokról, illetve a témáról részletesebben Hajdú Péter PhD hallgatónak (SZIE MKK ÁTTI) a Kistermelők Lapjában megjelent részletes cikkében olvashatunk

Forrás: 
Kistermelők Lapja

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Sorra nyeri kutyáival a nemzetközi versenyeket

Franciaországban rendezett, nemzetközi kutyakiállításon szerzett első helyezést a hónap elején Chloe nevű kutyájával a kisterenyei Verebélyi Orsolya. A tizenkét, gyönyörű bordeaux-i dogból álló tenyészet tulajdonosa beszélt az ebekkel való mély kapcsolatáról, a versenyekre való felkészítésről és a külföldi megmérettetéseken átélt ­izgalmakról.

Informatika az istállóban

„Az informatika rendszerekben, míg a gazdálkodó megoldásokban gondolkodik”- hívta fel a figyelmet Kövesdi József. Az Okosfarm Kft. ügyvezetője hozzátette, informatikai kultúrát kell teremteni a mezőgazdaságban.

A húsuk is egészségesebb: a csillagfürt, mint nyúltakarmány

A jelen és a jövő mezőgazdaságának egyik legnagyobb kihívása, hogy bolygónk növekvő népességének megfelelő mennyiségű és minőségű táplálékot biztosítson, úgy, hogy közben a természeti erőforrásokat is megóvja. A Föld növekvő népességének élelmiszerszükségletét egyre csökkenő földterületen kell előállítani.

Tizenegy ország tiltotta ki a belga sertéshúst

Az afrikai sertéspestis miatt tizenegy Európai Unión kívüli ország függesztette fel a sertéshús importját Belgiumból - közölte a Le Soir című belga napilap szerdán.

Újra divatban az ezüstfácán

Az utóbbi hónapokban egyértelművé vált, hogy újra lendületbe került a hazai díszfácántenyésztés, s úgy tűnik, nemcsak a ritkább, nagy értékű fajok iránt mutatkozik nagy érdeklődés, hanem a hazánkban már régóta tartottak iránt is, melyek a kezdők számára is ajánlhatók. A leggyakrabban tartott fajok között szerepel az ezüstfácán is.

Kutyás programok az örökbe fogadott állatok napján

Szeptember 23-án rendezik meg a VI. Örökbe fogadott Állatok Napját a Népligetben, a Planetárium mögött. A programon részt vevők nemcsak élményekkel, de a helyes állattartással kapcsolatos ismeretekkel is gazdagodhatnak – olvasható közleményükben.

Kevesebb takarmánykeveréket gyártottak tavaly

Magyarországon 3,526 millió tonna haszonállat-takarmánykeveréket állítottak elő 2017-ben, amely közel 4 százalékkal maradt el a 2016. évi mennyiségtől – közölte az Agrárgazdasági Kutató Intézet.

Ikercsikók születtek Egyházasrádócon

Két hét eltelt az előrejelzett időponthoz képest, mikor megindult az ellés, de végül minden rendben ment. A tulajdonos nagyon büszke vagyok a lovára, hogy könnyen, egyedül a világra hozta az ikreket.

A tojás árát is felfelé hajtja az aszály

Az aszály miatt dráguló takarmányok hajthatják felfelé a tojás árát a hazai piacon. Az ágazati szereplőket összefogó szervezet szerint a termelőknek a megnövekedett költségeik miatt emelniük kell az átadási árakon, a fogyasztók ugyanakkor ennél kisebb mértékű drágulással találkozhatnak majd a boltokban.

Védjük lovainkat a Nyugat-nílusi láztól!

A nyár és az ősz folyamán az Európai Unió több tagállamában, köztük Magyarországon is jelentették a lovak Nyugat-nílusi lázzal történő megfertőződését. 2018-ban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma hazánk 64 állattartó telepén mutatta ki a fertőzést.