Back to top

Közmunkásokkal orvosolnák a kertészet munkaerő-hiányát

Arra nem született érdemi megoldás, hogy a mezőgazdasági bruttó átlagbér 20 százalékkal elmarad az országos átlagtól, és a képzés színvonalának javítása is visszatérő igény, de a közmunka termelési szezon utánra korlátozása, vagy az idénymunkások bejelentésének egyszerűsítésére nagyon is konkrét javaslatok jöttek a Országgyűlés Mezőgazdasági bizottsága kertészeti albizottságában.

A kertészetben és a mezőgazdaságban általában az utóbbi évek legnagyobb problémája az, hogy nincs elég idénymunkás a munkacsúcsok lebonyolításához. Nemcsak kevés a munkára fogható ember, a mind korszerűbb technikai felszerelés kezeléséhez, illetve a magas minőségi követelményekhez sem elég a szaktudásuk. E probléma megoldására próbált javaslatokat tenni az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottsága kertészeti albizottsága.

Az Agrárgazdasági Kutatóintézet két tanulmánya is foglalkozott a mezőgazdaság munkaerőhelyzetével, illetve az agrár-szakképzéssel. Eredményeiket ismertetve Hamza Eszter elmondta: tavaly 217 ezer fő dolgozott a mezőgazdaságban, ez a magyarországi foglalkoztatottak 5 százaléka.

A statisztikák szerint az utóbbi években nő a mezőgazdaságban dolgozó alkalmazottak száma, miközben mind kevesebb a nem fizetett családimunkaerő-felhasználás.

Elsősorban a kis és közepes gazdaságokban alkalmaznak több munkaerőt, míg a nagyüzemekben csökken a dolgozók száma. Erről az ülés kertész résztvevői azt mondták el, hogy a kedvező tendencia mögött inkább a gazdálkodás kifehéredése áll, valójában nem dolgoznak többen, csak a gazdálkodók hajlamosabbak bejelenteni az idénymunkásokat.

A körülbelül ezer vállalkozást felmérő munkaerőpiaci barométer szerint a cégek 40 százaléka vett fel új munkaerőt az utóbbi három évben, és az új dolgozóik 72 százalékát jelenleg is alkalmazzák.

A legtöbb dolgozót a húsiparban, a növénytermesztésben és a kertészetben vették föl a cégek. Ennek ellenére a felmérés szerint a harmaduknál vannak még betöltetlen álláshelyek, főleg szakmunkásból van kevés.

Sajnos a mezőgazdasági bruttó átlagbér 20 százalékkal elmarad az országos átlagtól, és az elismertsége is alacsony, ezért nem vonzó a fiatalok számára.

Évenként 3-4 ezer diák végez a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari szakképző iskolákban, az agrár-felsőoktatásban pedig 1500-1600 fiatal kap diplomát. Az ő gyakorlati ismereteik azonban hiányosak, amin a duális képzés kiszélesítése segíthetne. Sajnos a középszintű oktatásban gyakori az elavult géppark a tangazdaságokban, és a tananyag sem korszerű. Ugyanakkor megfelelő a visszacsatolás a kereslet és kínálat között, ott tanulnak a legtöbben, ahol a legnagyobbak a munkalehetőségek.

Komoly gátja az idénymunkások alkalmazásának a közmunka. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyénként felmérte a mezőgazdasági munkahelyek számát, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében például több mint 300 vállalkozás 1097 főt tudna alkalmazni egész évben.

Jó lenne, ha abban az időszakban, amikor a vállalkozóknál van munka, szüneteltetnék a közmunkát. Az egész rendszer hatékonyságát javítaná, ha az állam csak azon a körülbelül 4 hónapon segítené át az embereket, amíg nem tudják őket alkalmazni a mezőgazdaságban.

További javaslat szólt az idénymunka bejelentésének egyszerűsítéséről: ha a mai négy igazolvány helyett csak egy munkavállalói kártyát kellene bemutatni a dolgozóknak, és azt elektronikusan be lehetne olvasni, nagyságrendekkel gyorsulna a napi bejelentés és megszűnne az akaratlan hibázás lehetősége a nagy gyümölcsösökben, ahol egy nap több száz szedőt kell bejelenteni.

Ezen kívül emelni is kellene a kifizethető napi bért, mert különösen a nyugati határszélen inkább Ausztriába járnak át dolgozni az emberek, noha itthon is ki tudnák fizetni azt a bért, amit odaát kapnak, ha lehetne.

Előrelépés, hogy az idén a napi bérből 7631 forint adómentes, és jövőre 8255 forintra emelkedik ez az összeg.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Növényvédelmi előrejelzés – jön a mezei pocok

A mezei pocok ez idáig sem a szántóföldön, sem pedig a gyümölcsös ültetvényekben nem okozott gondot. Most azonban fordulat állt be, mindenütt aktivizálódását lehet megfigyelni. Jelentős, gócos kolóniák alakultak ki a füvesített sorközökben, ahol semmi sem gátolja a szaporodását.

Újabb géntechnológiai bravúr

Géntechnológiák és szintetikus biológiai technikák alkalmazásával genetikailag módosított kék rózsát állítottak elő kínai kutatók.

A legszebb konyhakertek közül is a legszebbek

Hétfőn kiosztották az idén 6. alkalommal meghirdetett „ A legszebb konyhakertek” – Magyarország legszebb konyhakertjei kertvetélkedő országos díjait. Az idén minden eddiginél több, összesen 370 településen több mint 2000 kertet műveltek meg a szorgos kezek, közülük 100 településről 235 kertet jelöltek országos díjra a helyi zsűrik. 37 településről 45 országos díj született.

A Dunántúlon terem a legtöbb szelídgesztenye

A szelídgesztenye jellemzően októberben érik, így a napokban frissáruként megtalálható már a piacokon, az üzletek polcain; ha pedig beköszönt a hidegebb idő, az utcai gesztenyesütőknél is megjelenik. Hazánkban a legtöbb a Nyugat- és a Dél-Dunántúlon, valamint a Börzsönyben terem belőle.

Fénylik, mint a Salamon töke

Az ősz rengeteg magával ragadó színt hoz, és azok mind visszaköszönnek a különféle alakú színes dísztökök látványában. A mélyzöld, az őszi barna, a narancs, a citromsárga és a piros terméseket akár a lakásba is bevihetjük, és a négy fal között is élvezhetjük az évszak különleges hangulatát.

Hogyan védjük meg a dáliáinkat?

A dália az egész világon ismert és kedvelt gumós dísznövény. Több mint 200 éve került Mexikóból Franciaországba, onnan pedig Európa többi államába. A nemesítők munkájának köszönhetően napjainkban több ezer, változatos színű és formájú fajtában gyönyörködhetünk a fagyok beálltáig. Újabban vágottvirágként is hasznosítják.

Névtáblát cseréltek a NAIK-ban

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Gyümölcstermesztési Kutatóintézetében (NAIK) rendezett Kováts Zoltán Emléknapon több kiemelt eseményre került sor. Felavatták az intézet új névtábláját, Kováts Zoltán emlékművét, valamint együttműködési megállapodást írt alá a NAIK a Magyar Díszkertészek Szövetségével.

Dísztököt csak díszíteni

Az őszi időszakban a hazai piacok és áruházak kínálatában is egyre nagyobb számban jelennek meg a tökfélék. A Nébih felhívja a vásárlók figyelmét, hogy a tökfélék családjába tartozó fajok közül nem mindegyik ehető.

Repülőn hurcoljuk be a veszélyes betegségeket

A NAV és a Nébih munkatársai négy alkalommal ellenőrizték az utasok csomagjait a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. A közös akció célja az volt, hogy felmérjék a személyi forgalommal járó növény-egészségügyi kockázatokat

Növényvédelmi előrejelzés – bőven jusson lemosó permetlé

Lassan mindenhol elfogy a szüretelnivaló, és eljön az őszi záró lemosó permetezés ideje. Ne feledjük, hogy ezzel a jövő évi növényvédelmi helyzetet is kedvező irányba befolyásoljuk! Nem szükséges megvárni a lombhullást, már a levelek sárgulásakor megkezdődhet a munka.