Back to top

Hogyan alkalmazkodjunk a klímaváltozáshoz a kukoricatermesztésben?

A klímaváltozás hatásainak kivédése és a precíziós művelésben rejlő lehetőségek álltak a Kaposvári Egyetemen rendezett második Kukorica és búza konferenciasorozat középpontjában. A Magro.hu által szervezett tanácskozáson a tizenöt előadó hasznos ismeretekkel szolgált a kultúrák teljes technológiájáról, beleértve a fajtákat, a talajművelést, a növényvédelmet, a tápanyag-utánpótlást és a tárolást.

A klímaváltozás heves viharokat és szárazságot hoz térségünkbe
Fotó: pxhere
A klímaváltozás a mi régiónkban szélsőséges időjárási változékonyságot hoz magával, fokozódik a nyári meleg, a csapadék nem sokkal lesz kevesebb, de áttevődik a téli félévre, tehát aszályos nyarakra kell felkészülnünk, amit heves viharok és esőzések tarkítanak. Ezeknek a káros hatásoknak a kivédésére indított nemesítési programot a KWS, melynek során beltenyésztett szárazság- és hőtűrő vonalakat hoznak létre és a keresztezésükkel a kívánt tulajdonságú kukoricahibrideket tudnak létrehozni.

Jövőre három új kukoricahibridet vezetnek be a hazai piacra ebből a nemesítési programból.

A Limagrain olyan alkalmazást fejlesztett ki, amellyel a választott hibridet az előzőleg felmért adottságoknak megfelelően, optimális tőszámmal lehet kiültetni. Eddig száz magyarországi tábláról gyűjtötték be a szükséges adatokat, amelyek egy része műholdról, a többi a gazdálkodótól, illetve a kombájn hozamméréséből származik.

Hasonló fejlesztésről számolt be az Axiál is, kiemelve az adatkezelés és a modellkészítés fontosságát. Ugyanabból az adatsorból nagy különbségek adódhatnak, ha nem a megfelelő számítási modellt alkalmazzuk. Véleményük szerint sokféle mérésből tudjuk összeállítani a reális képet a táblánkról, hogy azután alkalmazkodhassunk az adottságaihoz. Nem kevésbé fontos az erő- és munkagépek pontos irányítása: ha az Axiál által fejlesztett precíziós optikai irányító rendszerrel dolgozik a traktor, mindössze 5 centiméteres átfedést lehet elérni a fordulók között, az átlagos 45 centiméterhez képest.

Ugyancsak magyar fejlesztés az Elcom Kft., a Kaposvári Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem talajnedvesség-változást monitorozó módszere. Sajnos hazánkban nagyon kicsi az öntözött terület, és nem várható, hogy ugrásszerűen nőne a közeljövőben, tehát a víz jobb hasznosítására más módszereket kell találni. Ha az alapos és részletes mérésekkel pontos képet kapunk a talaj 60 centiméteres rétegét érintő vízmozgásokról, lehatárolhatjuk azokat a területeket, ahol jellemzően szárazabb a talaj. Hazánkban amúgy is nagy táblákat alakítottak ki,

érdemes lenne a búza- vagy kukoricatermesztésre kevésbé alkalmas részeket leválasztani és alternatív növénnyel hasznosítani, ezáltal a biodiverzitás is nőne.

A vízmegőrzésben fontos szerepe van a jó talajművelésnek: az a cél, hogy 35-41 centiméteres lazult talajréteget alakítsunk ki és meg is tartsuk éveken keresztül. A Väderstad képviselője szerint az alapművelésre is mélyen művelő kultivátort kell használni, mert forgatás nélkül jobb talajállapot érhető el. Fontos, hogy növénymaradványok maradjanak a felszínen, amelyek óvják a talajt a kiszáradástól.

A fölmelegedés számos új kártevő megjelenésével is járt, bár a 16. században Európába került kukoricának nálunk még csak 15 potenciálisan veszélyes kártevője van, szemben az őshazájában élő 35-tel. Keszthelyi Sándor, a Kaposvári Egyetem docense sorolta fel a legújabb jövevényeket. Intenzív kukoricában van szükség rovarölő szeres permetezésre, főként a vegetációban megjelenő rágó kártevők, a kukoricamoly és a gyapottok bagolylepke ellen, amelyek a négyfoltos fénybogárral együtt a legnagyobb kárt okozhatják. Az egyetemen folytatott vizsgálatok szerint az alkalmas időben végzett permetezéssel 5-6 mázsa termést lehet megmenteni a kártevőktől. A beavatkozás legjobb időpontja június végén, július elején van.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Milliárdos beruházás a SinoGrain-nél

A SinoGrain, Kína egyik vezető gabonakészletező és kereskedelmi vállalata 10 milliárd jüant, vagyis 1,61 milliárd dollárt költ gabonatároló kapacitásának, illetve az ehhez kapcsolódó infrastruktúra fejlesztésére – közölte a vállalat a közelmúltban.

Egyiptom dollármilliókat költ a búzatolvajok megfékezésére

Véget vethet az egyiptomi gabonakészletek megdézsmálásának az a fejlesztés, amelyet egy amerikai cég készített az ország számára.

Már drágábban is nehéz termőföldet venni

A 2015. őszén meghirdetett Földet a gazdáknak program egy évvel későbbi lezárása látványos visszaesést okozott 2017-ben a forgalomban a termőföld piacán. A forgalom 70 százalékos csökkenése mellett azonban az árak továbbra is emelkednek.

Korábban indult a betakarítás, de nem sok jót ígér

Az elmúlt napokban több országos sajtóorgánum is megkongatta a vészharangot, és az időjárás szélsőségességére hivatkozva olyan mértékű terméshozam csökkenésről ír, illetve olyan megdrágult betakarításról beszél, amely a vizionált kép szerint egyenes utat jelent a kenyérár emelkedéséhez.

Kiheverték a növények is az áradást Szentgotthárdon

Hetekkel ezelőtt jelentős áradás vonult végig a Rába vasi szakaszain. Többek között Szentgotthárdnál is, ahonnan a Vas megyei hírportál olvasója fotókat küldött arról, hogyan regenerálódtak a növények.

Somogyban már aratnak

Bő egy héttel korábban kezdődött meg az őszi árpa aratása Somogyban. A megyében hétezer hatszáz hektáron takarítják be a növényt. Az előrejelzések szerint jó termésátlagra számítanak a gazdák, bár a megyén belül nagyok az eltérések.

Elfektette a táblákat az eső Rábapatyon

Megdőlt az egész napraforgó- és búzatábla: nem látott még ilyen viharkárt Horváth Gyula rábapatyi földjein. Nem fér a napfény sem a növényekhez, hát még a gombaölő szer – csak az időjárásban bízik a gazda.

Elkezdődött a rovarinvázió a földeken, marad a fülledt idő

A szokásosnál még mindig melegebb, párás, fülledt levegő alakította időjárásunkat június első felében. Több helyen hullott kiadós csapadék is, esetenként heves záporokból, zivatarokból. Agrometeorológia a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaságból.

Már a termelés rovására megy, hogy nincs elég idénymunkás

A mezőgazdaság egyre jobban megérzi, hogy alig vannak alkalmi munkavállalók. Hajdú-Bihar megyében is akadnak olyan gazdák, akik kevesebbet tudnak termelni, mivel nincs ember, aki betakarítsa a termést.

Durum Nap Nádasdon

Egy termékpálya, így a durumbúza jövőjét is az határozza meg, hogy a szereplői jól tudnak-e együtt dolgozni, piaci és szakmai alapon jövedelmezően gazdálkodni. A támogatási rendszer ugyanis csak kiegészítő pénzforrás a fejlesztésekhez, hangsúlyozta Feldman Zsolt az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára az Első Magyar Durumbúza Termelési Rendszer által szervezett nádasdi Durum Napon.