Back to top

Gyorsaság, pontosság és sokrétűség a vetőgépek piacán

„A teljesítmény mindig társuljon pontossággal és minőségi munkavégzéssel”- fogalmazta meg véleményét Kalmár Tibor, Vaderstad Kft. ügyvezetője, hogy vetésnél a tőtáv helyett fontosabb a mélységegyenletesség, a jó időzítés és a gyors munkavégzés. A cég tavaly jelentősen növelte forgalmát, elsősorban a vetőgépek iránt volt jelentős kereslet.

A Vaderstad Kft. ügyvezetője elmondta, tavaly sikeresebb gazdasági évet zártak, mint 2016-ban, 4 milliárdról 4,5 milliárdra nőtt a forgalmuk, bár ezzel még nem érték el a 2015-ös esztendőt, amikor 5 milliárd árevételt jegyeztek Magyarországon.

Nagy forgalmat bonyolítottak tavaly a vetőgépekből, mind a gabona-, mind a szemenkénti vetőgépek iránt jelentős volt a kereslet. Ezzel hazánkban az élvonalba kerültek. „Talajművelő eszközök terén kicsit más a helyzet”- mutatott rá, hogy a piacon sok az olcsó gép, erős a konkurencia. Véleménye szerint a gazdák nem hajlandók többet adni azokért a plusszokért, amit például a Vaderstad is kínál.

A mostani gazdasági évük már október elején elkezdődött, s az eddigi folyamatok bizakodásra adnak okot. Túl egy négyhónapos előszezonon – aminek január végén lenne vége -, ám a kedvezményes vásárlási időszakot kitolták február 9-ig. A szakember elégedett a szemenkénti vetőgépek iránti érdeklődéssel, elmondása szerint közel hatvanat hoznak be az országba az előttünk álló szezonban, s a többi eszköz is nagyobb figyelmet kapott a vásárlóktól. Sokkal élénkebb az érdeklődés, mint az elmúlt év ezen időszakában volt.

Kalmár Tibor: Gyors, pontos és sokoldalú legyen a vetőgép
Fotó: viniczai

A támogatások mindig megzavarják a normál üzletmenetet. Van aki már egy éve vár a kertészeti pályázatok eredményére, sokan a decemberi kiértesítések ellenére a mai napig sem kaptak információt. Többségük még mindig kivár, és addig nem kezdi meg a beruházást, amíg nem kapja kézhez az eredményt.

„A magyar piac a fejlesztési támogatások nélkül is életképes”- hangsúlyozta Kalmár Tibor, ráadásul gépkereskedői szemszögből jobban tervezhető.

Vetőgépeik megfelelnek a precíziós gazdálkodás elvárásainak, helyspecifikusan, változó magmennyiséggel, műtrágyával, mikrogranulátummal dolgoznak. „Ez elsősorban a szemenkénti vetőgépek esetében nagyon látványos”- jelezte, hogy a Tempo precíziós eszközük messze vezet a konkurenciával szemben. A nagy sebességű vetés mellett sem változik a munka minősége, miközben ugyanúgy kijuttatja a műtrágyát, a mikrogranulátumot. Bár ebben a szegmensben egyedülálló eszközről van szó, elvégezték rajta a „finomhangolást”, hogy az aprómagvú növényeket, a cukorrépát is el lehessen vele vetni.

„Ez is egyik formája a költséghatékonyságnak”- utalt a szakember arra, hogy egy gazdaságban egyetlen eszközzel meg lehet oldani minden növény vetését. A Tempo abban is különleges, hogy amikor sorkizárást végez, azaz szakaszol, nem csak a vetőmagot, hanem a műtrágya, a mikrogranulátum kijuttatását is lezárja. Teljesen ki lehet kapcsolni egy-egy vetőegységet, ráadásul az egymás mellett futó vetőkocsik egyedileg beállíthatók, eltérő magmennyiséget képesek kijuttatni.

„A precíziós gazdálkodásnak divatja van, de jellemzően nem a vetés jelenti a szűk keresztmetszetet”- mutatott rá a szakember, hogy sokszor már a talajművelés terén találkozni hiányosságokkal, ki nem aknázott lehetőségekkel.

Tapasztalata szerint olyan termelők is foglalkoznak precíziós gazdálkodással, akiknél a talajművelés nincs a megfelelő színvonalon. Az alapoknál kellene kezdeni a rendbetételt, klímatudatosan, klímakárt megelőző módszereket alkalmazni. „Sokan megvásárolták a modern kultivátorokat, de legtöbbször nem a legjobbakat választották”- jegyezte meg, amikor ki akarják váltani a szántást, olyan alternatívában kell gondolkodni, ami képes azonos mélységű lazult réteget kialakítani. Jó néhányan használnak sekélyen járó kultivátorokat, ami nem pótolja az ekét, s ettől kezdve kérdésessé válik a szántás alternatívájaként.

A Vaderstad úttörője volt hazánkban a forgatás nélküli talajművelésnek, vannak már olyanok, akik évek óta nem használnak ekét. „A szántásnak már koránt sincsen akkora szerepe, mint még mindig gondolják a gazdálkodók”- figyelmeztetett, hogy a szármaradványok bedolgozása, bekeverése nem jó megoldás. Ezzel a lehetőséggel inkább élni kellene, az elővetemény növényi maradványait fel lehetne használni felszíni védelemre. Ez nem azonos a mindenki által ismert takarással, vetéskor is 15-20 százalék növényi maradvány - szépen elosztva -, maradjon a talajon. Ki kell alakítani a mulcsos réteget, aminek nagy szerepe van a talaj hő- és csapadék-stressz elleni védelmében.

Véleménye szerint bár a szántás nem alkalmas a klímakár elleni védelemre, ennek ellenére meg kell hagyni a szerepét, de periodikus jelleggel, 2-4 évente visszatérve a földre. Okszerű, jól időzített, s utána elmunkált szántásról beszélt a szakember. Ha alapművelésről van szó, csakis a mélyenjáró kultivátorok jöhetnek szóba.

Vetőgépek esetében a vezérlés, az üzemeltetés miatt fontos, hogy együttműködjenek például az erőgépgyártókkal. Fontos, hogy a Tempo vagy a Spirit mindig kompatibilis legyen a traktor termináljával.

Sok gazda tartja úgy, nem kell neki gyors gép, hiszen soha nem siet. Miközben napjainkban, az időjárásnak köszönhetően az egy hét már csak néhány nap, ennyi idő áll rendelkezésre a vetés optimális elvégzésére. A fejlesztések másik iránya az automatizálás. Ezzel is szeretnék elérni, hogy a gépkezelőnek minél egyszerűbb legyen a feladata. A SeedEye automata magszámláló rendszer – amit ma még csak a szemenkéntvető gépeknél alkalmaznak – nem csak megkönnyíti a munkát, de csökkenti a hiba lehetőségét is.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A gépesítés kilátója

Kilátót alkotott az Alföldre a KITE Zrt.: a hódmezővásárhelyi alközpontban mutatták be, hogy mi az, ami világ mezőgépiparának élvonalát jelenti, hangsúlyosan a saját gépes partnereik eredményeit kidomborítva.

Továbbra is kevés a magyar hagyma

Kevesebb hagyma teremhet idén a hazai földeken. Bár az ősszel elvetett magok jó termést hoztak, a belvíz miatt megkésett tavaszi vetés kapcsán már kevésbé bizakodók a gazdálkodók. A hazai hagymatermesztés egyébként sem éli fénykorát, ágazati szakértők szerint a felzárkózáshoz elsősorban megfelelő vízgazdálkodásra, öntözésfejlesztésre és a termelők összefogására, integrációjára lenne szükség.

Csúcsra jár a munka a veszprémi földeken

Két hete még belvizeket kerülgettek a földeken dolgozók, most pedig az eget lesik pár milliméter csapadékért. Ilyenkor nagyon fontos a növényeket ért stresszhatás csökkentése.

A napelemes öntözéssel kapcsolatban végzett kutatást az ENSZ

Az Egyesült Nemzetek Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) új kutatása szerint a napenergiával működtetett öntözőrendszerek komoly előrelépést jelenthetnek a fenntartható vízhasználat növelése érdekében. A jelentés kiemeli, hogy az ezen elv alapján működő öntözőrendszerek megfizethető technológiát jelenthetnek a fejlődő országok kis- és nagyüzemi gazdálkodói számára.

Jók az őszi vetések, a tavaszi munkák viszont kitolódnak Hevesben

Biztató az őszi kalászosok helyzete, de a tavaszi növények vetésében lemaradtak a gazdálkodók. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara koordinálásával felmérték Heves megye őszi vetéseit.

Nőtt a tavaszi búza és a kukorica vetésterülete is az idén

A tél végi és kora tavaszi időjárás nem segítette a földeken dolgozókat. A szokatlanul hideg és csapadékos márciusi időjárás miatt a gazdák a tavaszi munkák kisebb hányadát végezték el április közepéig, mint egy évvel korábban - derül ki az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) tavaszi mezőgazdasági munkákról szóló jelentéséből.

Horn Péter: a géntechnológia soha nem látott változást hozhat

Tollatlan csirke és másnaposságot alig okozó bor: csak néhány meghökkentő jelenség az élelmiszertermelés újdonságaiból. Horn Péter akadémikus tartott előadást a Somogyi Hírlap Vállalkozói Szalonban.

Sümegi középiskolások nyerték az országos erdőismereti vetélkedőt

Közel ötszáz középiskolás mérte össze tudását a Fedezd fel az örökséged! országos online erdőismereti vetélkedőn. Idén a klímaváltozás és az ember kapcsolatának feltárására irányultak az Országos Erdészeti Egyesület által meghirdetett verseny feladatai. Az elméleti fordulók eredményei és a saját készítésű videó értékelése alapján a sümegi Kisfaludy Sándor Gimnázium "Borostyánok" csapata győzött.

Tolnában is jól haladnak a vetésekkel a gazdák

Több mint kétezer hektáron pusztultak ki Tolna megyében őszi vetésű növények, a vetésterület túlnyomó részén ugyanakkor jó vagy közepes minőségű a búza, repce, árpa – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.

A korai kajsziból lesz a legkevesebb Baranyában

A NAK felmérése szerint a kajszibarackot érintette legnagyobb mértékben a márciusi fagykár Baranyában, valamint a fagyzugosabb területeken a késői érésű szőlőültetvények is megsínylették a hideget, ugyanakkor a szántóföldi növényeket megvédte a hótakaró.