Back to top

Gyorsaság, pontosság és sokrétűség a vetőgépek piacán

„A teljesítmény mindig társuljon pontossággal és minőségi munkavégzéssel”- fogalmazta meg véleményét Kalmár Tibor, Vaderstad Kft. ügyvezetője, hogy vetésnél a tőtáv helyett fontosabb a mélységegyenletesség, a jó időzítés és a gyors munkavégzés. A cég tavaly jelentősen növelte forgalmát, elsősorban a vetőgépek iránt volt jelentős kereslet.

A Vaderstad Kft. ügyvezetője elmondta, tavaly sikeresebb gazdasági évet zártak, mint 2016-ban, 4 milliárdról 4,5 milliárdra nőtt a forgalmuk, bár ezzel még nem érték el a 2015-ös esztendőt, amikor 5 milliárd árevételt jegyeztek Magyarországon.

Nagy forgalmat bonyolítottak tavaly a vetőgépekből, mind a gabona-, mind a szemenkénti vetőgépek iránt jelentős volt a kereslet. Ezzel hazánkban az élvonalba kerültek. „Talajművelő eszközök terén kicsit más a helyzet”- mutatott rá, hogy a piacon sok az olcsó gép, erős a konkurencia. Véleménye szerint a gazdák nem hajlandók többet adni azokért a plusszokért, amit például a Vaderstad is kínál.

A mostani gazdasági évük már október elején elkezdődött, s az eddigi folyamatok bizakodásra adnak okot. Túl egy négyhónapos előszezonon – aminek január végén lenne vége -, ám a kedvezményes vásárlási időszakot kitolták február 9-ig. A szakember elégedett a szemenkénti vetőgépek iránti érdeklődéssel, elmondása szerint közel hatvanat hoznak be az országba az előttünk álló szezonban, s a többi eszköz is nagyobb figyelmet kapott a vásárlóktól. Sokkal élénkebb az érdeklődés, mint az elmúlt év ezen időszakában volt.

Kalmár Tibor: Gyors, pontos és sokoldalú legyen a vetőgép
Fotó: viniczai

A támogatások mindig megzavarják a normál üzletmenetet. Van aki már egy éve vár a kertészeti pályázatok eredményére, sokan a decemberi kiértesítések ellenére a mai napig sem kaptak információt. Többségük még mindig kivár, és addig nem kezdi meg a beruházást, amíg nem kapja kézhez az eredményt.

„A magyar piac a fejlesztési támogatások nélkül is életképes”- hangsúlyozta Kalmár Tibor, ráadásul gépkereskedői szemszögből jobban tervezhető.

Vetőgépeik megfelelnek a precíziós gazdálkodás elvárásainak, helyspecifikusan, változó magmennyiséggel, műtrágyával, mikrogranulátummal dolgoznak. „Ez elsősorban a szemenkénti vetőgépek esetében nagyon látványos”- jelezte, hogy a Tempo precíziós eszközük messze vezet a konkurenciával szemben. A nagy sebességű vetés mellett sem változik a munka minősége, miközben ugyanúgy kijuttatja a műtrágyát, a mikrogranulátumot. Bár ebben a szegmensben egyedülálló eszközről van szó, elvégezték rajta a „finomhangolást”, hogy az aprómagvú növényeket, a cukorrépát is el lehessen vele vetni.

„Ez is egyik formája a költséghatékonyságnak”- utalt a szakember arra, hogy egy gazdaságban egyetlen eszközzel meg lehet oldani minden növény vetését. A Tempo abban is különleges, hogy amikor sorkizárást végez, azaz szakaszol, nem csak a vetőmagot, hanem a műtrágya, a mikrogranulátum kijuttatását is lezárja. Teljesen ki lehet kapcsolni egy-egy vetőegységet, ráadásul az egymás mellett futó vetőkocsik egyedileg beállíthatók, eltérő magmennyiséget képesek kijuttatni.

„A precíziós gazdálkodásnak divatja van, de jellemzően nem a vetés jelenti a szűk keresztmetszetet”- mutatott rá a szakember, hogy sokszor már a talajművelés terén találkozni hiányosságokkal, ki nem aknázott lehetőségekkel.

Tapasztalata szerint olyan termelők is foglalkoznak precíziós gazdálkodással, akiknél a talajművelés nincs a megfelelő színvonalon. Az alapoknál kellene kezdeni a rendbetételt, klímatudatosan, klímakárt megelőző módszereket alkalmazni. „Sokan megvásárolták a modern kultivátorokat, de legtöbbször nem a legjobbakat választották”- jegyezte meg, amikor ki akarják váltani a szántást, olyan alternatívában kell gondolkodni, ami képes azonos mélységű lazult réteget kialakítani. Jó néhányan használnak sekélyen járó kultivátorokat, ami nem pótolja az ekét, s ettől kezdve kérdésessé válik a szántás alternatívájaként.

A Vaderstad úttörője volt hazánkban a forgatás nélküli talajművelésnek, vannak már olyanok, akik évek óta nem használnak ekét. „A szántásnak már koránt sincsen akkora szerepe, mint még mindig gondolják a gazdálkodók”- figyelmeztetett, hogy a szármaradványok bedolgozása, bekeverése nem jó megoldás. Ezzel a lehetőséggel inkább élni kellene, az elővetemény növényi maradványait fel lehetne használni felszíni védelemre. Ez nem azonos a mindenki által ismert takarással, vetéskor is 15-20 százalék növényi maradvány - szépen elosztva -, maradjon a talajon. Ki kell alakítani a mulcsos réteget, aminek nagy szerepe van a talaj hő- és csapadék-stressz elleni védelmében.

Véleménye szerint bár a szántás nem alkalmas a klímakár elleni védelemre, ennek ellenére meg kell hagyni a szerepét, de periodikus jelleggel, 2-4 évente visszatérve a földre. Okszerű, jól időzített, s utána elmunkált szántásról beszélt a szakember. Ha alapművelésről van szó, csakis a mélyenjáró kultivátorok jöhetnek szóba.

Vetőgépek esetében a vezérlés, az üzemeltetés miatt fontos, hogy együttműködjenek például az erőgépgyártókkal. Fontos, hogy a Tempo vagy a Spirit mindig kompatibilis legyen a traktor termináljával.

Sok gazda tartja úgy, nem kell neki gyors gép, hiszen soha nem siet. Miközben napjainkban, az időjárásnak köszönhetően az egy hét már csak néhány nap, ennyi idő áll rendelkezésre a vetés optimális elvégzésére. A fejlesztések másik iránya az automatizálás. Ezzel is szeretnék elérni, hogy a gépkezelőnek minél egyszerűbb legyen a feladata. A SeedEye automata magszámláló rendszer – amit ma még csak a szemenkéntvető gépeknél alkalmaznak – nem csak megkönnyíti a munkát, de csökkenti a hiba lehetőségét is.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Még mindig a nyomtatott lap vezet

Az agrárhirdetések szerkezete alapvetően különbözik a reklámtorta egészétől, és hasonló szerkezeti különbségek figyelhetők meg a hazai és a globális trendek között is – fejtette ki az AgromashExpo keretében a Magyar Mezőgazdaság Kft. által szervezett médianapon Szőke Péter. Az agrárhirdetések világa továbbra is sajátos terület, amelyben még mindig a nyomtatott lapoknak van kiemelkedő szerepe.

Talajművelési ABC (II.)

A közelmúltban jelent meg Birkás Márta Talajművelési ABC című könyve, amely a szerző 2010-ben kiadott Talajművelők zsebkönyvéhez hasonlóan arra vállalkozik, hogy segítsen a talaj művelőinek nap mint nap adódó gondjai enyhítésében. A Talajművelési ABC egyaránt szól a szakmát éppen kezdő és az abban már járatos szakembereknek.

Talajművelési ABC (I.)

A közelmúltban jelent meg Birkás Márta Talajművelési ABC című könyve, amely a szerző 2010-ben kiadott Talajművelők zsebkönyvéhez hasonlóan arra vállalkozik, hogy segítsen a gazdálkodóknak a nap mint nap adódó gondjaik enyhítésében. A Talajművelési ABC egyaránt szól a szakmát éppen kezdő és az abban már járatos szakembereknek.

Nem sokáig örülhettek a paradicsomtermesztők az enyhe télnek

A meglepően enyhe januárban kevesebbe került ugyan a növényházak kifűtése, a paradicsomot hajtató kertészek öröme azonban nem tartott sokáig. A korai termés ára messze elmaradt a várttól. Lehet, hogy a jövőben nem érdemes már októberben indítani a hosszúkultúrát, hiszen az azzal elérhető jóval kisebb hozamokat nem ellensúlyozza a korai ár? Forray Alfréd szaktanácsadó véleményét kérdeztük.

Harc a gyomok ellen

A magról kelő gyomok ugyan visszaszorultak, az évelők viszont teret nyertek. Ughy Péter, a Vas Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályának gyombiológusa a konténertelepek gyomirtásához adott tanácsokat a termesztőknek az Alföldi Faiskolai Egyesület rendezvényén.

Biomódszerek szamócában

Mind nagyobb a kereslet a biotermékek iránt, ám a hazai kertészet nem jeleskedik ezen a téren, az összes hazai ökológiai terület 4 százalékán található valamilyen ültetvény. A szamócatermesztők figyelmét kívánta fölkelteni a módszer iránt a ZFW Hortiservice Kft. a Kecskeméten szervezett tanácskozásával.

Vízsugaras vetőgéppel kísérleteznek

Akár a jövőt is képviselheti az a ma még fejlesztés alatt álló vetőgép, amelynél a vetőcsoroszlyák szerepét nagy nyomású vízsugarak veszik át. Az első hallásra meglepő ötlet ugyanakkor kiválóan illeszkedhet a forgatás nélküli talajműveléshez, hiszen így a rétegek megbolygatása nélkül lehetne földbe juttatni a magokat.

Nagytotál készül a hazai gyümölcsösökről

Február 14-én indul a Központi Statiszikai Hivatal országos gyümölcsösültetvény-összeírása, ami során a 2017-ben területalapú támogatást igényelt gazdálkodóknak kell adatokat szolgáltatniuk az alma, a körte, az őszi-, illetve a kajszibarack, a meggy, a cseresznye, a szilva, a bodza és a dió ültetvényeikről. Hasonló teljes körű összeírásra 2001-ben volt utoljára példa.

Jövedelmezőség híján marad a vegyszerhasználat

Bár egyre erősödik a társadalmi elvárás a gazdálkodókkal szemben a környezetet óvó, fenntartható agrártermelésre, a növekvő élelmiszerigény és a termésbiztonság megteremtése még nélkülözhetetlenné teszi a vegyi anyagok használatát. Korszerű technológiákkal azonban meg lehet felelni a környezetvédelmi szempontokat előtérbe helyező fogyasztói igényeknek is – állítják az OTP Bank agrárszakértői.

Klímaváltozás: a betelepítés segíthet

Az élet számos területét érinti a klímaváltozás, amelyre jóelőre fel kell készülnünk – mondta Fazekas Sándor egy klímavédelmi konferencián. A megoldás új növényfajok, például új fafajok betelepítése lehet.