Back to top

Gyorsaság, pontosság és sokrétűség a vetőgépek piacán

„A teljesítmény mindig társuljon pontossággal és minőségi munkavégzéssel”- fogalmazta meg véleményét Kalmár Tibor, Vaderstad Kft. ügyvezetője, hogy vetésnél a tőtáv helyett fontosabb a mélységegyenletesség, a jó időzítés és a gyors munkavégzés. A cég tavaly jelentősen növelte forgalmát, elsősorban a vetőgépek iránt volt jelentős kereslet.

A Vaderstad Kft. ügyvezetője elmondta, tavaly sikeresebb gazdasági évet zártak, mint 2016-ban, 4 milliárdról 4,5 milliárdra nőtt a forgalmuk, bár ezzel még nem érték el a 2015-ös esztendőt, amikor 5 milliárd árevételt jegyeztek Magyarországon.

Nagy forgalmat bonyolítottak tavaly a vetőgépekből, mind a gabona-, mind a szemenkénti vetőgépek iránt jelentős volt a kereslet. Ezzel hazánkban az élvonalba kerültek. „Talajművelő eszközök terén kicsit más a helyzet”- mutatott rá, hogy a piacon sok az olcsó gép, erős a konkurencia. Véleménye szerint a gazdák nem hajlandók többet adni azokért a plusszokért, amit például a Vaderstad is kínál.

A mostani gazdasági évük már október elején elkezdődött, s az eddigi folyamatok bizakodásra adnak okot. Túl egy négyhónapos előszezonon – aminek január végén lenne vége -, ám a kedvezményes vásárlási időszakot kitolták február 9-ig. A szakember elégedett a szemenkénti vetőgépek iránti érdeklődéssel, elmondása szerint közel hatvanat hoznak be az országba az előttünk álló szezonban, s a többi eszköz is nagyobb figyelmet kapott a vásárlóktól. Sokkal élénkebb az érdeklődés, mint az elmúlt év ezen időszakában volt.

Kalmár Tibor: Gyors, pontos és sokoldalú legyen a vetőgép
Fotó: viniczai

A támogatások mindig megzavarják a normál üzletmenetet. Van aki már egy éve vár a kertészeti pályázatok eredményére, sokan a decemberi kiértesítések ellenére a mai napig sem kaptak információt. Többségük még mindig kivár, és addig nem kezdi meg a beruházást, amíg nem kapja kézhez az eredményt.

„A magyar piac a fejlesztési támogatások nélkül is életképes”- hangsúlyozta Kalmár Tibor, ráadásul gépkereskedői szemszögből jobban tervezhető.

Vetőgépeik megfelelnek a precíziós gazdálkodás elvárásainak, helyspecifikusan, változó magmennyiséggel, műtrágyával, mikrogranulátummal dolgoznak. „Ez elsősorban a szemenkénti vetőgépek esetében nagyon látványos”- jelezte, hogy a Tempo precíziós eszközük messze vezet a konkurenciával szemben. A nagy sebességű vetés mellett sem változik a munka minősége, miközben ugyanúgy kijuttatja a műtrágyát, a mikrogranulátumot. Bár ebben a szegmensben egyedülálló eszközről van szó, elvégezték rajta a „finomhangolást”, hogy az aprómagvú növényeket, a cukorrépát is el lehessen vele vetni.

„Ez is egyik formája a költséghatékonyságnak”- utalt a szakember arra, hogy egy gazdaságban egyetlen eszközzel meg lehet oldani minden növény vetését. A Tempo abban is különleges, hogy amikor sorkizárást végez, azaz szakaszol, nem csak a vetőmagot, hanem a műtrágya, a mikrogranulátum kijuttatását is lezárja. Teljesen ki lehet kapcsolni egy-egy vetőegységet, ráadásul az egymás mellett futó vetőkocsik egyedileg beállíthatók, eltérő magmennyiséget képesek kijuttatni.

„A precíziós gazdálkodásnak divatja van, de jellemzően nem a vetés jelenti a szűk keresztmetszetet”- mutatott rá a szakember, hogy sokszor már a talajművelés terén találkozni hiányosságokkal, ki nem aknázott lehetőségekkel.

Tapasztalata szerint olyan termelők is foglalkoznak precíziós gazdálkodással, akiknél a talajművelés nincs a megfelelő színvonalon. Az alapoknál kellene kezdeni a rendbetételt, klímatudatosan, klímakárt megelőző módszereket alkalmazni. „Sokan megvásárolták a modern kultivátorokat, de legtöbbször nem a legjobbakat választották”- jegyezte meg, amikor ki akarják váltani a szántást, olyan alternatívában kell gondolkodni, ami képes azonos mélységű lazult réteget kialakítani. Jó néhányan használnak sekélyen járó kultivátorokat, ami nem pótolja az ekét, s ettől kezdve kérdésessé válik a szántás alternatívájaként.

A Vaderstad úttörője volt hazánkban a forgatás nélküli talajművelésnek, vannak már olyanok, akik évek óta nem használnak ekét. „A szántásnak már koránt sincsen akkora szerepe, mint még mindig gondolják a gazdálkodók”- figyelmeztetett, hogy a szármaradványok bedolgozása, bekeverése nem jó megoldás. Ezzel a lehetőséggel inkább élni kellene, az elővetemény növényi maradványait fel lehetne használni felszíni védelemre. Ez nem azonos a mindenki által ismert takarással, vetéskor is 15-20 százalék növényi maradvány - szépen elosztva -, maradjon a talajon. Ki kell alakítani a mulcsos réteget, aminek nagy szerepe van a talaj hő- és csapadék-stressz elleni védelmében.

Véleménye szerint bár a szántás nem alkalmas a klímakár elleni védelemre, ennek ellenére meg kell hagyni a szerepét, de periodikus jelleggel, 2-4 évente visszatérve a földre. Okszerű, jól időzített, s utána elmunkált szántásról beszélt a szakember. Ha alapművelésről van szó, csakis a mélyenjáró kultivátorok jöhetnek szóba.

Vetőgépek esetében a vezérlés, az üzemeltetés miatt fontos, hogy együttműködjenek például az erőgépgyártókkal. Fontos, hogy a Tempo vagy a Spirit mindig kompatibilis legyen a traktor termináljával.

Sok gazda tartja úgy, nem kell neki gyors gép, hiszen soha nem siet. Miközben napjainkban, az időjárásnak köszönhetően az egy hét már csak néhány nap, ennyi idő áll rendelkezésre a vetés optimális elvégzésére. A fejlesztések másik iránya az automatizálás. Ezzel is szeretnék elérni, hogy a gépkezelőnek minél egyszerűbb legyen a feladata. A SeedEye automata magszámláló rendszer – amit ma még csak a szemenkéntvető gépeknél alkalmaznak – nem csak megkönnyíti a munkát, de csökkenti a hiba lehetőségét is.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A nyulak is szenvednek a melegtől - és romlanak a szaporasági mutatók

Az utóbbi időben a híradásokban és szakmai körökben egyre gyakrabban esik szó a globális felmelegedésről és ennek hatásairól. A mezőgazdaságon belül a növénytermesztést sújtja legjobban az időjárás kiszámíthatatlan változása. Az állattenyésztés elszenvedője, de részben felelőse is a klímaváltozásnak.

Rekord alacsony a Duna: az iszap fogságába estek a kishajók Neszmélynél

Komáromtól Esztergomig régen nem látott alacsony vízállást mérnek a Dunán. A szakemberek véleménye szerint pedig ez még nem is a „mélypont”, hiszen az elkövetkező napokban legalább húsz-harminc centis további apadás várható.

Nagy átalakítást sürgetnek a klímaváltozás elleni harcban

A növényi eredetű ételekben gazdag, de húsban szegény flexitáriánus étrendre való áttérés, az élelmiszerhulladék felére csökkentése, valamint a mezőgazdasági termelés fejlesztése a három kulcslépés, hogy az emberiség fenntartható jövőt építsen ki magának 2050-re.

Csontszáraz, rögös, poros - egyre nagyobb gond, hogy nem esik

Sajnos a következő 8-10 nap során sincs kilátásban komolyabb csapadék, tovább folytatódik az aszályos idő. A talaj az ország nagy részén száraz vagy egyenesen csontszáraz, így a repce és az őszi kalászosok is sokfelé sínylődnek.

Napraforgó-termesztésünk válaszúton

Egy-egy szántóföldi növényfaj termésátlaga akkor növekedett jelentősen, amikor termesztéstechnológiája elemeinek komplex fejlesztése megvalósult. Hazánkban a napraforgó termésátlagának változása, növekedése az elmúlt évtizedekben nem volt folyamatos.

Vessünk direktbe!

Még gyakorlott francia gazdák is azt vallják, hogy a forgatás nélküli talajművelés minden évben egy-egy újabb kísérlet. Egészen más hozzáállást igényel egy csapadékosabb, mint egy szárazabb évjáratban. Az Agri Szerviz Kft. szervezésében Somogyfajszon, Berend Ferenc birtokán mutatták be a francia Sky MaxiDrill mulcs vetőgépet.

Kétségbeesett aratás: versenyfutás egy hurrikánnal

Az előző hurikán valósággal letarolta a dohány- és gyapotültetvényeket, milliós nagyságrendben pusztított el csirkéket és sertéseket, most a Michael névre keresztelt szörnyeteg még nagyobb erővel készül lecsapni Észak- és Dél-Karolinára.

Tizenöt tagállam tovább szigorítaná az Európai Unió klímavédelmi célkitűzéseit

Tizenöt tagállam tovább szigorítaná az Európai Unió klímavédelmi célkitűzéseit, amelyek értelmében a következő évtized végéig összességében 40 százalékkal kellene visszaszorítani az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest.

Vastagabbak a növények levelei a klímaváltozás miatt

Vastagabb levelet növeszt a növények nagy része a légkör növekvő szén-dioxidszintje miatt. Ennek a fiziológiai elváltozásnak komoly következményei lehetnek a Washingtoni Egyetem kutatói szerint. Felfedezték, hogy a vastagabb levelű növények súlyosbíthatják a klímaváltozás hatásait, mivel kevésbé hatékonyak a légköri szén megkötésében.

Groot Groen Plus 2018: a jövőnk a fákon múlik

Megnyitott a Groot Groen Plus díszfaiskolai szakvásár a hollandiai Zundertben. Az esemény fő mondanivalója: jövő csak zöldben képzelhető el, ültessünk minél több fát, cserjét a kertekbe és a közterületekre.