Back to top

A Rábában is van mikroműanyag

A Tisza után a Duna mellékfolyóiban is találtak mikroműanyagot: a Parányi Plasztiktalány projekt során az Ipolyban köbméterenként 1,7, míg a Rábában 12,1 mikroműanyag részecskét mutatott ki egy független laboratórium - jelentették be egy környezetvédelmi konferencián június 28-án.

A Laboratorium.hu tudósításából kiderül, hogy ősszel a legnagyobb folyónkon, a Dunán is elvégzik a méréseket a kutatók.

Két újabb hazai folyóban találtak mikroműanyagot - hangzott el Budapesten a Mikroműanyagok a körforgásban elnevezésű konferencián. A június 29-i Nemzetközi Duna Naphoz kapcsolódó tanácskozást a Környezetvédelmi Gyártók és Szolgáltatók Szövetsége (KSZGYSZ) azzal a céllal szervezte meg, hogy felhívja a jogalkotó, valamint az állami, környezetvédelmi és vízipari szervezetek figyelmét a mikroműanyaggal kapcsolatos kutatások eredményeire.

Az eseményen bemutatkozó Parányi Plasztiktalány az első olyan projekt Magyarországon, amelynek célja, hogy megmérje a felszíni vizeink mikroműanyag-tartalmát. A független laboratóriumokat működtető és a projektet koordináló WESSLING Hungary Kft. a 2017-es tiszai vizsgálatokat követően az idén a Dunáról, és annak vízgyűjtőjéről szolgáltat eredményeket.

Bordós Gábor, a laboratórium munkatársa a konferencián elmondta, hogy

egy köbméter Rába vízben 12,1 mikroműanyag található, ez akár napi 20,7 millió részecskét is jelenthet.

Kiemelte, hogy ezek elsősorban nem a Tisza vízgyűjtőjén is detektált, széles körben felhasznált anyagtípusok, hanem precíziós alkatrészekhez, elektronikai termékekhez használt anyagok (pl. polyoximetilén).

Az Ipoly mikroplasztik-tartalma viszonylag kicsinek mondható, hiszen itt mindössze 1,7 részecske jelent meg egy köbméter vízben. Ez vélhetően köszönhető annak is, hogy a folyó többnyire nemzeti parki területeken, ipari és kommunális behatásoktól viszonylag elzártan kanyarog.

A folyó átlagos vízhozamával kalkulálva durva becslésként elmondható, hogy még így is akár 3 millió mikroplasztik részecskét szállíthat naponta (mindkét folyó átlagos vízhozama 20 m3/s körül alakul). Az Ipoly mikroplasztik összetétele vegyes, az elterjedtebb anyagtípusok (pl. polipropilén) és kisebb mennyiségben gyártott (például játékokhoz, műszerfalakhoz alkalmazott akrilnitril-butadién-sztirol, ABS) műanyag is kimutatható volt.

A WESSLING az elmúlt években végezte el az első magyarországi méréseket:

a Tiszán a PET Kupa keretében Dombrádnál a 300 µm-nél nagyobb műanyagok darabszáma 4,9 volt egy köbméter vízben. A Tisza-tóból származó mintában 23,1, míg a Tisza-tavat tápláló Eger-patakból és a Tisza tiszafüredi szakaszából 9,5-9,9 100 µm-nél nagyobb részecske jelent meg egy köbméter vízben.

A kimutatott műanyagok jellemzően a széles körben felhasznált polietilén, polipropilén és polisztirol anyagból álltak.

A mintavételi módszer folyamatos fejlesztésének eredményeképpen a jelenleg alkalmazott rozsdamentes szűrőházakban található szűrők már nem csak 300 vagy 100, hanem egészen 60 mikronos nagyságtól képesek befogni a mikroműanyagokat egyre nagyobb térfogatú minta átszivattyúzása mellett (minderről a PPT projektnek otthont adó mikromuanyag.hu honlap mikromérés menüpontjában olvashatnak részletesebben).

Fotó: Laboratorium.hu

A Parányi Plasztiktalány partnere az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF), a Rábán az Észak-Dunántúli, az Ipolyon a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság kollégái segítettek a mintavételi helyszínek kijelölésében, a csónakok biztosításában. A szivattyúzás közben a csónakot kifeszített kötél mentén lassan keresztül vontatva lehetővé vált egy keresztszelvény menti mintavétel. A WESSLING szakemberei mindkét mintavételi helyen több, mint 2.000 liter mintát szűrtek át.

Mi az a mikroműanyag?

A környezetbe kerülő elképesztő mennyiségű műanyagból az élőlények szervezetébe káros vegyületek szivárognak, ami már önmagában is nagy veszélyt jelent. Mindez fokozottan érvényes a mikroműanyagokra, amelyek a környezeti előfordulásuknál jóval koncentráltabb formában juttatják a szennyezőanyagokat az élőlények szervezetébe. A műanyaghulladékok aprózódásából keletkező, 5 mm-nél kisebb mikrorészecskék már most hatalmas globális kihívást jelentenek, kutatásuk és szabályozásuk éppen ezért rendkívül sürgető feladat.

A Parányi Plasztiktalány projekt célja, hogy felmérje a természetben, konkrétan a felszíni vizeinkben jelen lévő mikroműanyagok mennyiségét. A projektet vezető laboratórium, a WESSLING Hungary Kft. 25 éve végzi akkreditált környezetvédelmi vizsgálatait Magyarországon, a mikroműanyagok kutatásában is úttörő szerepet tölt be.

Mikroműanyagok a mikroszkóp alatt. A precíz minta-előkészítés után így határozzák meg a laboratórium szakemberei az egységre jutó parányi plasztikok számát.
Mikroműanyagok a mikroszkóp alatt. A precíz minta-előkészítés után így határozzák meg a laboratórium szakemberei az egységre jutó parányi plasztikok számát.
Fotó: Laboratorium.hu

Partnerei – az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF), Magyar Víziközmű Szövetség (MaVíz), PET Kupa, Csodák Palotája – segítségével pedig a PPT projekt során a Duna és mellékfolyói mikroműanyag-tartalmát térképezi fel, és az eredmények ismeretében felhívják a figyelmet az új globális környezeti veszélyre.

A mikromuanyag.hu honlapon hiánypótló tudástárat hoztak létre a témában (szószedettel, háttéranyagokkal, szakcikkekkel, magyarázatokkal), az információkat a Facebookon is közzéteszik.

A KSZGYSZ által szervezett és a Nemzetközi Duna Naphoz kapcsolódó szakmai fórum célja a meglévő mikroműanyag kutatási eredmények ismertetése mellett az volt, hogy az egyes érintett iparágak megoszthassák egymás között a tudást, és megoldási lehetőségeket dolgozhassanak ki. Éppen ezért annyira fontos a szabványosítás megkezdése és a döntéshozók, törvényalkotók bevonása már ebben a korai fázisban - foglalta össze Bordós Gábor a rendezvény zárása során megrendezett műhelymunka eredményét.

A konferenciát délután a Külgazdasági és Külügyminisztérium, Duna Régió Stratégia Miniszteri Biztosi Titkársága által szervezett nemzetközi szakember találkozó követte, ezzel is erősítve a két kezdeményezés eredményességét.

Forrás: 
Laboratorium.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A belvíztől a rizstermesztésig

A mezőgazdasági vízgazdálkodással és öntözésfejlesztéssel foglalkozik a szarvasi székhelyű Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló Kutatási Osztály, amelynek mindezek mellett a rizstermesztés vizsgálata és fejlesztése az egyik feladata. A NAIK részeként működő osztály tevékenysége a klímaváltozás fenyegetése miatt is egyre fontosabb és egyre megkerülhetetlenebb.

Az öntözésfejlesztés a legfőbb célok egyike

Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkár az Országos Szakmai Nap Konferencián foglalta össze az agrárágazat legfőbb aktualitásait. Beszédében kiemelten foglalkozott a 2020 utáni KAP tervezetével, valamint az öntözésfejlesztés szükségességével is.

Öntözési és vízgazdálkodási kutatóintézet alakult Szarvason

Az Öntözési és Vízgazdálkodási Kutatóintézet kutatási programjainak legfőbb célja a klímaváltozás negatív hatásainak mérséklése, létrehozását a jövőnk, földünk megóvása érdekében vállalt felelősség vezérelte - mondta az agrárminiszter szombaton Szarvason, amikor felavatta az újjáalakult kutatóintézetet.

Átfogó természetvédelmi munka kezdődik a Túr mentén

A Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) és a szatmárnémeti központú Erdélyi Kárpát Egyesület a Túr folyó menti védett területek természetvédelmi kezelésének megalapozását és bemutató infrastruktúrájának fejlesztését valósítja meg 643,7 ezer euró összköltségvetésű közös projektben, az Interreg V-A Románia-Magyarország program támogatásával.

Elképesztő, 222 centis vízi szörnyet fogtak Tiszaszalkánál

Hatalmas harcsa került horogra Tiszaszalkán: 15 perc fárasztás után Tiszaszalkán a Tisza parton óriás harcsát emelt ki a folyóból Böjtös László helyi horgász.

Megúsztuk az évet: a halászati ágazat tavalyi eredménye

Magyarország hosszú évtizede jelentős szerepet tölt be Európa édesvízi haltermelésében. Ennek legfőbb oka, hogy országunk kedvező vízrajzi adottságokkal és nagy termelési hagyományokkal rendelkezik. Kiemelkedő halas múltunk ellenére mára az ágazat nehezen alkalmazkodik a nemzetközi kihívásokhoz, kevésbé igazodik a fogyasztói szokások, az értékesítési csatornák változásához.

Búcsút intünk a műanyag zacskóknak

Várhatóan szeptember végén hozzák nyilvánosságra azt a jogszabálytervezetet, amelytől a forgalmazott műanyag zacskók jelentős csökkenését várja az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM); a szaktárca hosszú távon a műanyag zacskók forgalmazásának teljes tiltását tervezi.

Hörcsöginváziótól szenvednek a gazdák

Továbbra is sok a mezei hörcsög a dél-hevesi településeken, köztük Tarnaszentmiklóson és Tiszanánán is, ahol rengeteg kárt okoznak az apró állatok. Problémát jelent az is, hogy megfelelő területeket találjanak a befogott állatok szabadon bocsátására.

Nagy beruházás, hogy kisebbek legyenek az árvízkárok

Nemzetközi projekt indul DAREFFORT (Danube River Basin Enhanced Flood Forecasting Cooperation) elnevezéssel több mint 1,35 millió euróból (mintegy 440 millió forint) a Duna vízgyűjtő-területi vízállásainak tájékoztató rendszerének összehangolására.

Önkéntesek tisztítják meg a Duna-partot és a Gellért-hegyet

A hét végén két fővárosi akció is lesz: szombaton a Gellért-hegyen húznak kesztyűt önkéntesek a Jövő Öko-Nemzedéke (JÖN) Alapítvány szervezésében, míg vasárnap a Duna-part megtisztítása lesz a program.