Back to top

A Rábában is van mikroműanyag

A Tisza után a Duna mellékfolyóiban is találtak mikroműanyagot: a Parányi Plasztiktalány projekt során az Ipolyban köbméterenként 1,7, míg a Rábában 12,1 mikroműanyag részecskét mutatott ki egy független laboratórium - jelentették be egy környezetvédelmi konferencián június 28-án.

A Laboratorium.hu tudósításából kiderül, hogy ősszel a legnagyobb folyónkon, a Dunán is elvégzik a méréseket a kutatók.

Két újabb hazai folyóban találtak mikroműanyagot - hangzott el Budapesten a Mikroműanyagok a körforgásban elnevezésű konferencián. A június 29-i Nemzetközi Duna Naphoz kapcsolódó tanácskozást a Környezetvédelmi Gyártók és Szolgáltatók Szövetsége (KSZGYSZ) azzal a céllal szervezte meg, hogy felhívja a jogalkotó, valamint az állami, környezetvédelmi és vízipari szervezetek figyelmét a mikroműanyaggal kapcsolatos kutatások eredményeire.

Az eseményen bemutatkozó Parányi Plasztiktalány az első olyan projekt Magyarországon, amelynek célja, hogy megmérje a felszíni vizeink mikroműanyag-tartalmát. A független laboratóriumokat működtető és a projektet koordináló WESSLING Hungary Kft. a 2017-es tiszai vizsgálatokat követően az idén a Dunáról, és annak vízgyűjtőjéről szolgáltat eredményeket.

Bordós Gábor, a laboratórium munkatársa a konferencián elmondta, hogy

egy köbméter Rába vízben 12,1 mikroműanyag található, ez akár napi 20,7 millió részecskét is jelenthet.

Kiemelte, hogy ezek elsősorban nem a Tisza vízgyűjtőjén is detektált, széles körben felhasznált anyagtípusok, hanem precíziós alkatrészekhez, elektronikai termékekhez használt anyagok (pl. polyoximetilén).

Az Ipoly mikroplasztik-tartalma viszonylag kicsinek mondható, hiszen itt mindössze 1,7 részecske jelent meg egy köbméter vízben. Ez vélhetően köszönhető annak is, hogy a folyó többnyire nemzeti parki területeken, ipari és kommunális behatásoktól viszonylag elzártan kanyarog.

A folyó átlagos vízhozamával kalkulálva durva becslésként elmondható, hogy még így is akár 3 millió mikroplasztik részecskét szállíthat naponta (mindkét folyó átlagos vízhozama 20 m3/s körül alakul). Az Ipoly mikroplasztik összetétele vegyes, az elterjedtebb anyagtípusok (pl. polipropilén) és kisebb mennyiségben gyártott (például játékokhoz, műszerfalakhoz alkalmazott akrilnitril-butadién-sztirol, ABS) műanyag is kimutatható volt.

A WESSLING az elmúlt években végezte el az első magyarországi méréseket:

a Tiszán a PET Kupa keretében Dombrádnál a 300 µm-nél nagyobb műanyagok darabszáma 4,9 volt egy köbméter vízben. A Tisza-tóból származó mintában 23,1, míg a Tisza-tavat tápláló Eger-patakból és a Tisza tiszafüredi szakaszából 9,5-9,9 100 µm-nél nagyobb részecske jelent meg egy köbméter vízben.

A kimutatott műanyagok jellemzően a széles körben felhasznált polietilén, polipropilén és polisztirol anyagból álltak.

A mintavételi módszer folyamatos fejlesztésének eredményeképpen a jelenleg alkalmazott rozsdamentes szűrőházakban található szűrők már nem csak 300 vagy 100, hanem egészen 60 mikronos nagyságtól képesek befogni a mikroműanyagokat egyre nagyobb térfogatú minta átszivattyúzása mellett (minderről a PPT projektnek otthont adó mikromuanyag.hu honlap mikromérés menüpontjában olvashatnak részletesebben).

Fotó: Laboratorium.hu

A Parányi Plasztiktalány partnere az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF), a Rábán az Észak-Dunántúli, az Ipolyon a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság kollégái segítettek a mintavételi helyszínek kijelölésében, a csónakok biztosításában. A szivattyúzás közben a csónakot kifeszített kötél mentén lassan keresztül vontatva lehetővé vált egy keresztszelvény menti mintavétel. A WESSLING szakemberei mindkét mintavételi helyen több, mint 2.000 liter mintát szűrtek át.

Mi az a mikroműanyag?

A környezetbe kerülő elképesztő mennyiségű műanyagból az élőlények szervezetébe káros vegyületek szivárognak, ami már önmagában is nagy veszélyt jelent. Mindez fokozottan érvényes a mikroműanyagokra, amelyek a környezeti előfordulásuknál jóval koncentráltabb formában juttatják a szennyezőanyagokat az élőlények szervezetébe. A műanyaghulladékok aprózódásából keletkező, 5 mm-nél kisebb mikrorészecskék már most hatalmas globális kihívást jelentenek, kutatásuk és szabályozásuk éppen ezért rendkívül sürgető feladat.

A Parányi Plasztiktalány projekt célja, hogy felmérje a természetben, konkrétan a felszíni vizeinkben jelen lévő mikroműanyagok mennyiségét. A projektet vezető laboratórium, a WESSLING Hungary Kft. 25 éve végzi akkreditált környezetvédelmi vizsgálatait Magyarországon, a mikroműanyagok kutatásában is úttörő szerepet tölt be.

Mikroműanyagok a mikroszkóp alatt. A precíz minta-előkészítés után így határozzák meg a laboratórium szakemberei az egységre jutó parányi plasztikok számát.
Mikroműanyagok a mikroszkóp alatt. A precíz minta-előkészítés után így határozzák meg a laboratórium szakemberei az egységre jutó parányi plasztikok számát.
Fotó: Laboratorium.hu

Partnerei – az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF), Magyar Víziközmű Szövetség (MaVíz), PET Kupa, Csodák Palotája – segítségével pedig a PPT projekt során a Duna és mellékfolyói mikroműanyag-tartalmát térképezi fel, és az eredmények ismeretében felhívják a figyelmet az új globális környezeti veszélyre.

A mikromuanyag.hu honlapon hiánypótló tudástárat hoztak létre a témában (szószedettel, háttéranyagokkal, szakcikkekkel, magyarázatokkal), az információkat a Facebookon is közzéteszik.

A KSZGYSZ által szervezett és a Nemzetközi Duna Naphoz kapcsolódó szakmai fórum célja a meglévő mikroműanyag kutatási eredmények ismertetése mellett az volt, hogy az egyes érintett iparágak megoszthassák egymás között a tudást, és megoldási lehetőségeket dolgozhassanak ki. Éppen ezért annyira fontos a szabványosítás megkezdése és a döntéshozók, törvényalkotók bevonása már ebben a korai fázisban - foglalta össze Bordós Gábor a rendezvény zárása során megrendezett műhelymunka eredményét.

A konferenciát délután a Külgazdasági és Külügyminisztérium, Duna Régió Stratégia Miniszteri Biztosi Titkársága által szervezett nemzetközi szakember találkozó követte, ezzel is erősítve a két kezdeményezés eredményességét.

Forrás: 
Laboratorium.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Repülő ékszerek

Gyönyörű színezetű tollazata kétségkívül a természet egyik remekműve. Hátoldala csillogó smaragdzöld és kék színben ragyog, torka és tarkófoltja fehér, a feje és testének alsó része pedig sárgásbarna. A jégmadár fenséges megjelenése más fajokkal összetéveszthetetlen, így bár ritkán kerül szemünk elé, könnyen azonosítható.

Fahéjas-epres ehető fagyiskanál a legmenőbb startup ötlet

Csoki, vanília, fahéj, eper és citrom ízben készítik, és a fagyihoz adott egyszer használatos műanyagkanalak kiváltására szánják ehető kanalukat a Zöld Hét idei startup-versenyének győztesei. Egy kiskanálnyi lépés a műanyagmentes világ felé…

Lehetővé válhat a kezelt szennyvíz mezőgazdasági újrahasznosítása

Az Európai Parlament kedden elfogadta álláspontját arról a jogszabálytervezetről, amely a kezelt szennyvíz mezőgazdasági újrahasznosítását teszi lehetővé, és amely egyúttal hozzájárulhat a vízhiány mérsékléséhez.

Így változott algák mennyisége a Dunában

Egy korszakos adatsor elemzésével térképezte fel egy új magyar kutatás, hogyan változik az algamennyiség és -összetétel a Dunában. Az eredmények szerint napjainkban kevesebb az alga, mint negyven éve, amikor jelentősebb volt az ipari és mezőgazdasági szennyezés.

Horgászok figyelem: minden vízterületre kell horgászjegy

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ismételten felhívja a horgászok figyelmét arra, hogy Magyarországon nincs olyan vízterület, ahová nem szükséges állami horgászjegyet váltaniuk a horgászati tevékenységhez. Az állami horgászjegyen túl területi engedély megváltása is kötelező.

A Tesco kivonja a nem újrahasznosítható csomagolásokat

A Tesco bejelentette, hogy tovább csökkenti a környezetterhelő csomagolóanyagok használatát. Az áruházlánc célja, hogy a sajátmárkás termékei csomagolását 2025-re 100%-ban újrahasznosíthatóvá tegye, és a működése során általánosságban is csökkentse a csomagolóanyag hulladékot.

Négy mázsa küsz pusztult el a Balatonnál

Az elmúlt hétvégén Balatonlelle egyik strandján egy esővíz befolyónál négy mázsányi elpusztult szélhajtó küszre lettek figyelmesek a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. szakemberei. Az esetről lakossági bejelentéseket is érkeztek, valamint az interneten több rémhír is szárnyra kelt.

Nagyszabású élőhely-rekonstrukció várható

A vizes élőhelyek védelme és megőrzése kulcsfontosságú a klímaváltozás hatásainak mérséklése kapcsán is, a Kormány éppen ezért 36 milliárd forinttal készül támogatni az ebben érdekelt projekteket a 2020-ig tartó uniós pénzügyi időszakban. A téma legfőbb aktualitásairól a Vizes Élőhelyek Világnapja ünnepi rendezvényen beszéltek a szakemberek.

Közönséges vízimadarunk – de nem kacsa!

A szárcsa azon hazai madaraink egyike, melyet közelebbről nézve szinte lehetetlen összetéveszteni bármi más madarunkkal – koromfekete színezete fehér homlokpajzsával egyedi fizimiskát kölcsönöz számára. Az északi tájak kivételével egész Európában fészkel, hazánkban a nádas tavakon és a halastavakon gyakori, helyenként közönséges.

Napoztatott földek

A Kaliforniai Egyetem kutatói közel járnak ahhoz, hogy a mezőgazdasági hulladékok és a Nap energiájának fölhasználásával hatékony, jövedelmező és környezetbarát talajfertőtlenítési módszert dolgozzanak ki. A bioszolarizációs eljárás a Nap hőjével és a mezőgazdasági hulladékokból nyert talajjavító anyagok együttes hatásával száll szembe a talajlakó kártevőkkel és a gyomokkal.