Back to top

Kétmilliárd forint árvízvédelemre és vízpótlásra

Állami tulajdonú létesítmények fejlesztésével és a mellékágak kotrásával, 1,9 milliárd forint európai uniós támogatásból javítják a Felső-Duna mellékágrendszerének árvízvédelmét és vízpótlását - hangzott el a projektet indító sajtótájékoztatón szerdán Dunasziget közelében.

Nagy István agrárminiszter hangsúlyozta, hogy a fejlesztéssel nő a térség környezetbiztonsága, javul a környezet állapota. Az árvíz, a belvíz és a helyi vízkár általi veszélyeztetettség csökken, és a fejlesztés elősegíti a települési önkormányzatok és a vízügyi szakmai szervezetek közötti együttműködést.

Elmondta, hogy

a 2021 februárjáig tartó fejlesztés hét települést érint (Rajka, Dunakiliti, Dunasziget, Kisbodak, Dunaremete, Lipót és Ásványráró), amelyekben összesen 9313-an élnek. A vízgazdálkodási fejlesztésbe bevont terület 11 500 hektár.

A megvalósuló programelemeket részletezve a miniszter közölte, hogy a kotrásokkal 34 helyszínen javul a mellékágak vízellátása, ami a tervek szerint mintegy 55 ezer köbmétert érint. Élővé válik Dunakilitin a Lénai-ág és a Benda-ág.

Az árvízlevezetés javítása érdekében egyebek mellett kedvezőbbé teszik a doborgazi átvágás és a dunaszigeti Disznósi-ág felső rávezető szelvényeit és átalakítják a mellékágrendszer műtárgyait.

Egyebek mellett emelik a cikolaszigeti Kőhíd és a kisbodaki Szent Kristóf híd nevű vízszintszabályozó műtárgyak pályaszerkezetét, hidakká építik át a doborgazszigeti Schiszler átereszt és az ásványrárói Szilfási átereszt. Mindezek mellett tizennégy vízrajzi állomást újítanak fel és egy új vízmércét építenek.

Az agrárminiszter elmondta,

ezzel a fejlesztéssel a jövőben olyan komplex hasznosításokat tervezhetnek, amelyek érintik a természetvédelmet, az erdészetet, a vadgazdálkodást, a halászatot, a turisztikát, a mezőgazdaságot és a hajózást.

Kitért arra, hogy a Duna meghatározza a térség összképét, "szép tájat és gazdag élővilágot ad", de áradáskor zabolázatlan tud lenni. Ez a beruházás, "ami a természet hatalmasságát és az emberek környezet iránti felelősségét jelképezi", az egész térséget pozitívan fogja érinteni - tette hozzá.

Németh Tamás projektvezető elmondta, hogy a védett és fokozottan védett területeken a lehető legrövidebb idejű építésre törekszenek. A mederkotrásokból kikerülő anyagot az árvízvédelmi töltésbe fogják beépíteni.

A projekt beruházója az Országos Vízügyi Főigazgatóság és az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság által alkotott konzorcium.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Repülő ékszerek

Gyönyörű színezetű tollazata kétségkívül a természet egyik remekműve. Hátoldala csillogó smaragdzöld és kék színben ragyog, torka és tarkófoltja fehér, a feje és testének alsó része pedig sárgásbarna. A jégmadár fenséges megjelenése más fajokkal összetéveszthetetlen, így bár ritkán kerül szemünk elé, könnyen azonosítható.

Tragédia Ausztráliában: félmillió szarvasmarhát sodort el az árvíz

Teljes marhacsordákat, gazdasági épületeket söpört el az árvíz Ausztrália keleti részén. A kár becslések szerint elérheti a 210 millió dollárt. Az aszályos időszak után Queensland egyes részein egy hét alatt annyi eső esett, mint máskor egész évben.

Lehetővé válhat a kezelt szennyvíz mezőgazdasági újrahasznosítása

Az Európai Parlament kedden elfogadta álláspontját arról a jogszabálytervezetről, amely a kezelt szennyvíz mezőgazdasági újrahasznosítását teszi lehetővé, és amely egyúttal hozzájárulhat a vízhiány mérsékléséhez.

Így változott algák mennyisége a Dunában

Egy korszakos adatsor elemzésével térképezte fel egy új magyar kutatás, hogyan változik az algamennyiség és -összetétel a Dunában. Az eredmények szerint napjainkban kevesebb az alga, mint negyven éve, amikor jelentősebb volt az ipari és mezőgazdasági szennyezés.

Horgászok figyelem: minden vízterületre kell horgászjegy

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ismételten felhívja a horgászok figyelmét arra, hogy Magyarországon nincs olyan vízterület, ahová nem szükséges állami horgászjegyet váltaniuk a horgászati tevékenységhez. Az állami horgászjegyen túl területi engedély megváltása is kötelező.

Négy mázsa küsz pusztult el a Balatonnál

Az elmúlt hétvégén Balatonlelle egyik strandján egy esővíz befolyónál négy mázsányi elpusztult szélhajtó küszre lettek figyelmesek a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. szakemberei. Az esetről lakossági bejelentéseket is érkeztek, valamint az interneten több rémhír is szárnyra kelt.

Nagyszabású élőhely-rekonstrukció várható

A vizes élőhelyek védelme és megőrzése kulcsfontosságú a klímaváltozás hatásainak mérséklése kapcsán is, a Kormány éppen ezért 36 milliárd forinttal készül támogatni az ebben érdekelt projekteket a 2020-ig tartó uniós pénzügyi időszakban. A téma legfőbb aktualitásairól a Vizes Élőhelyek Világnapja ünnepi rendezvényen beszéltek a szakemberek.

Közönséges vízimadarunk – de nem kacsa!

A szárcsa azon hazai madaraink egyike, melyet közelebbről nézve szinte lehetetlen összetéveszteni bármi más madarunkkal – koromfekete színezete fehér homlokpajzsával egyedi fizimiskát kölcsönöz számára. Az északi tájak kivételével egész Európában fészkel, hazánkban a nádas tavakon és a halastavakon gyakori, helyenként közönséges.

Az árvízi kockázatok mérséklését modellezik

A Duna vízgyűjtőjén lévő árterületek helyreállításának vizsgálatával kíván hozzájárulni az árvízi kockázatok mérsékléséhez a tavaly kezdődött Danube Floodplain elnevezésű nemzetközi projekt.

Öntözésfejlesztést – de hova?

AKI-s kutatások a termelői és agrárpolitikai döntéstámogatás, valamint a mezőgazdasági vízgazdálkodás szolgálatában: Magyarország a klimatikus adottságai alapján a feltételes öntözés zónájába tartozik, ugyanakkor a hazai szabadföldi növénytermelés számára az öntözhető területek növelése óriási fejlődési lehetőséget tartogat.