Back to top

Kétmilliárd forint árvízvédelemre és vízpótlásra

Állami tulajdonú létesítmények fejlesztésével és a mellékágak kotrásával, 1,9 milliárd forint európai uniós támogatásból javítják a Felső-Duna mellékágrendszerének árvízvédelmét és vízpótlását - hangzott el a projektet indító sajtótájékoztatón szerdán Dunasziget közelében.

Nagy István agrárminiszter hangsúlyozta, hogy a fejlesztéssel nő a térség környezetbiztonsága, javul a környezet állapota. Az árvíz, a belvíz és a helyi vízkár általi veszélyeztetettség csökken, és a fejlesztés elősegíti a települési önkormányzatok és a vízügyi szakmai szervezetek közötti együttműködést.

Elmondta, hogy

a 2021 februárjáig tartó fejlesztés hét települést érint (Rajka, Dunakiliti, Dunasziget, Kisbodak, Dunaremete, Lipót és Ásványráró), amelyekben összesen 9313-an élnek. A vízgazdálkodási fejlesztésbe bevont terület 11 500 hektár.

A megvalósuló programelemeket részletezve a miniszter közölte, hogy a kotrásokkal 34 helyszínen javul a mellékágak vízellátása, ami a tervek szerint mintegy 55 ezer köbmétert érint. Élővé válik Dunakilitin a Lénai-ág és a Benda-ág.

Az árvízlevezetés javítása érdekében egyebek mellett kedvezőbbé teszik a doborgazi átvágás és a dunaszigeti Disznósi-ág felső rávezető szelvényeit és átalakítják a mellékágrendszer műtárgyait.

Egyebek mellett emelik a cikolaszigeti Kőhíd és a kisbodaki Szent Kristóf híd nevű vízszintszabályozó műtárgyak pályaszerkezetét, hidakká építik át a doborgazszigeti Schiszler átereszt és az ásványrárói Szilfási átereszt. Mindezek mellett tizennégy vízrajzi állomást újítanak fel és egy új vízmércét építenek.

Az agrárminiszter elmondta,

ezzel a fejlesztéssel a jövőben olyan komplex hasznosításokat tervezhetnek, amelyek érintik a természetvédelmet, az erdészetet, a vadgazdálkodást, a halászatot, a turisztikát, a mezőgazdaságot és a hajózást.

Kitért arra, hogy a Duna meghatározza a térség összképét, "szép tájat és gazdag élővilágot ad", de áradáskor zabolázatlan tud lenni. Ez a beruházás, "ami a természet hatalmasságát és az emberek környezet iránti felelősségét jelképezi", az egész térséget pozitívan fogja érinteni - tette hozzá.

Németh Tamás projektvezető elmondta, hogy a védett és fokozottan védett területeken a lehető legrövidebb idejű építésre törekszenek. A mederkotrásokból kikerülő anyagot az árvízvédelmi töltésbe fogják beépíteni.

A projekt beruházója az Országos Vízügyi Főigazgatóság és az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság által alkotott konzorcium.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tizenhat halőr vigyáz a balatoni halakra

Orvhalászat miatt az első félévben hét személy ellen kezdeményezett eljárást a Balatoni Halgazdálkodási Zrt. Legutóbb Badacsony térségében buktak le, s akadt olyan szabályszegő is, akit letöltendő börtönre ítéltek. Jelenleg 16 halőrt foglalkoztat a társaság, s teljes erőbedobással dolgoznak a nyáron.

Kincskereső Forrástúra Noszvaj erdeinek mélyén

Noszvaj természeti, történelmi értékeiről egyaránt tanul, aki bejárja a Forrástúrát. Járd be a bükkös erdőt, s megismersz sok regét – csábít a verses útikalauz legelső strófája.

Jut a Drávára is a 12 milliárdos árvízvédelmi keretből

Kiemelten kezelik a Duna, a Tisza, a Körösök, valamint a Dráva menti védvonalak megerősítését.

Százhetven előadást tartanak a vándorgyűlésen

Megkezdődött a Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése szerdán délelőtt Gyulán. Dr. Szlávik Lajos, a társaság elnöke elmondta, a hidrológia szélesebb értelemben a vízzel foglalkozó valamennyi tudományágra kiterjed.

A környezet válsága mára tény

Ma már nem vitatható a természeti erőforrások túlhasználata, sem a környezeti problémák súlyossága, ami megoldandó feladatokat jelent az emberiség számára. A következmények természetvédelmi, biztonsági, egészségügyi és szociális problémák formájában jelentkeztek. Interjú Rácz Andrással, környezetügyért felelős államtitkárral.

Alig van jó állapotú tó vagy folyó hazánkban

Jelenleg az európai felszíni vizek csupán 40 százaléka egészséges, Magyarország vizeinek pedig kevesebb, mint 20 százaléka a van jó ökológiai állapotban – áll az Európai Környezetvédelmi Ügynökség friss tanulmányában. Az EU-tagállamok kevésbé foglalkoznak ezzel az üggyel.

A Rábában is van mikroműanyag

A Tisza után a Duna mellékfolyóiban is találtak mikroműanyagot: a Parányi Plasztiktalány projekt során az Ipolyban köbméterenként 1,7, míg a Rábában 12,1 mikroműanyag részecskét mutatott ki egy független laboratórium - jelentették be egy környezetvédelmi konferencián június 28-án.

Horgászni tilos: halpusztulás a Holt-Maroson, keresik az okokat

Újabb vízmintát vettek az újszegedi Holt-Maros második szakaszából, mert még vizsgálják, mi okozta a májusi kétnapos halpusztulást. Ha fel is oldják a horgászati tilalmat, etetni jó ideig biztosan nem lehet majd a halakat, hogy minél kevesebb szerves anyag kerüljön a vízbe.

Magasítják a töltést Gyomaendrőd térségében

Több mint 3 milliárd forintból végzik el Gyomaendrőd térségében, a Hármas-Körös jobb parti árvízvédelmi töltésének magasítását – jelentették be szerda délelőtt a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság székházában.

Több milliárdos fejlesztés kezdődik a bajai kikötőben

Korszerű, úgynevezett trimodális átrakóhellyé fejlesztik a bajai kikötőt egy európai uniós támogatásnak köszönhetően. A megrendelő maga a létesítményt üzemeltető társaság, a vállalkozó a Duna Aszfalt, amely 3,4 milliárd forintért végzi el a tervezési és kivitelezési munkákat. A fejlesztés eredményeként a kikötőben negyven tonnánál súlyosabb árut is lehet majd mozgatni.