Bárány Péternek (képünkön jobbra) a hagyomány olyan alapot adott a vállalkozáshoz, amelyet kiválóan ötvöz innovációval és fenntarthatósággal. A Baromfi-Coop tulajdonosával beszélgettünk családról, válságról, fejlődésről és arról, mi kell ahhoz, hogy egy több mint százéves agrárdinasztia ma is sikeres maradjon.
Bárány Péter számára a hivatás egyben örökség is. Már gyerekkorától kezdve rendszeres vendége volt a baromfitelepeknek és a keltetőknek. „Négyéves voltam, mikor édesapám kivitt az egyik telepre, ahonnan egy tyúkkal a hónom alatt érkeztem haza és kijelentettem: »Na, ezt most megfőzzük!«” – meséli Péter.
Gyermekként testvérével együtt részt vett a háztáji munkákban, tojást árultak a debreceni piacon, segítettek a naposcsibék körüli feladatokban, így a munka és a felelősség már nagyon korán az életük részévé vált.
Édesapjától a szakma alapjai mellett olyan értékrendet is tanult, amely máig meghatározza mind a gondolkodásmódját, mind a munkamorálját. A tisztességes üzleti működést, a becsületes munka és az előretervezés fontosságát otthonról hozta.
Bárány Péter tanulmányait a Debreceni Egyetemen agrárközgazdászként fejezte be 2004-ben, de már egyetemi évei alatt dolgozott a családi vállalkozásban. Kezdetben heti egy-két napot, majd fokozatosan egyre több feladatot vállalt, míg végül a vizsgaidőszakokon kívül gyakorlatilag teljes állásban dolgozott. Pályáját kontrolling területen kezdte (ugyanis itt látott azonnali korrekcióra szoruló hiányosságokat), majd a petneházi továbbfeldolgozó üzem vezetését kapta meg. Később pedig az agrárterületek, a takarmánygyártás és az integráció irányítása került hozzá. Megfogalmazása szerint „lépésről lépésre építette fel magát” a cégen belül, miközben a gyakorlatban tanulta meg mindazt, amit az egyetem önmagában nem tudott átadni.
Szakmai tudás és elhivatottság
A dinasztia története 1907-ben kezdődött, amikor az dédnagyapa, Bárány László a Békés megyei Széchenyi-birtokok uradalmi baromfitenyésztőjeként dolgozott. A család a két világháború, a hadifogság, az államosítás és a rendszerváltás nehézségein keresztül is megőrizte szakmai tudását és elhivatottságát. A nagyapa a szibériai hadifogságból hazatérve újraépítette életét, később pedig Kelet-Magyarország egyik legnagyobb keltetőüzemét vezette Derecskén. A harmadik generációhoz tartozó id. Bárány László már vállalkozóként teremtett új lehetőségeket: egy garázsból indult, majd ebből nőtt ki a későbbi Master Good cégcsoport. Ma már a negyedik generáció is aktívan részt vesz a vállalat működésében.
A jó vezető képes kinevelni egy másik jó vezetőt
Bárány Péter ma már több ezer ember munkájáért felel, mégis úgy látja, a vezetés alapja nem a kontroll, hanem a megfelelő emberek megtalálása és felépítése. Pályája elején még operatív vezetőként dolgozott, napi szinten jelen volt az üzemekben és a telepeken, de a vállalat növekedésével szemléletet is kellett váltani. „Egy több mint hetven telephelyen működő, nemzetközi jelenléttel rendelkező cégcsoportot már nem lehet ugyanazzal a módszerrel irányítani, mint a családi vállalkozást húsz évvel ezelőtt. Amikor a céghez kerültem, háromszáz körüli munkavállalónk volt, ma ez a szám meghaladja a háromezer-nyolcszázat” – meséli. Ezért meg kellett tanulnia delegálni, bizalmat építeni és vezetőket kinevelni maga köré.
A vezetői szerep folyamatos önfejlesztést igényel. Bár az egyetemen tanult vezetéselmélet adott egy alapot, az igazi tapasztalatokat a mindennapi helyzetek hozták meg: konfliktuskezelés, döntési kényszerek, személyiségek összehangolása és a folyamatos alkalmazkodás. „Egy vezetőnek sokszor pszichológusnak is kell lennie, hiszen nemcsak szakmai teljesítményről, hanem emberi viszonyokról is muszáj dönteni.”
Ekkor kezdték testvérével tudatosan vizsgálni, hogyan lehet ugyanazt a munkát kevesebb energiával, kisebb költséggel és modernebb technológiával elvégezni. Bátyjával nyugat-európai tanulmányutakra indultak, ahonnan új szemléletet hoztak a működésbe és kialakították azt a gondolkodásmódot, amely ma is meghatározza a vállalatot. „Mindig lehet jobban, hatékonyabban és előrelátóbban működni.”
