Back to top

Legyeskedünk a spárgaültetvény körül

A spárgalegyek annyiban veszélyesebbek a többi kártevőnél, hogy az értékesítendő sípokat támadják meg és teszik értéktelenné. E kétszárnyú rovarok rajzása ráadásul egybeesik a spárgaidénnyel, így a vegyszeres védekezés rendkívüli körültekintést igényel

Spárgalégy
A spárgalégy (Platyparea poeciloptera) spárgaültetvényeink egyik legveszedelmesebb kártevője. A fertőzött növények alig fejlesztenek lombot (szárat) és a nyár közepére az is elszárad, csökken az asszimiláló felületük, a tápanyagfelvételük és gyökérzetükben a tápanyag- fölhalmozás.

A fertőzés következtében a fiatal ültetvények gyorsan megritkulnak.

A telepítés évében a fertőzés nem számottevő, de a második esztendőben – amikor a szárak vastagsága eléri a 4-5 millimétert – már erős is lehet, a tövek több mint fele kipusztulhat. Az idősebb ültetvényekben lassul a hajtásnövekedés és évről évre csökken a termés (síp). A fertőzött hajtások a talaj fölött többé-kevésbé meggörbülnek, torzulnak, ezért eladhatatlanok. A későbbiekben a csúcsi részükön nem fejlődnek oldalelágazások. A kora tavasszal károsított hajtások júliusra elszáradnak, a föld alatti rész rothadása következtében kidőlnek.

Spárgalégytől károsított sípok
Napos időben élénkek

A 6-7 milliméter hosszú spárgalégy fényes feketésbarna, a tor háti részén világosszürke alapon három hosszanti fekete sáv húzódik, szárnyait sötétbarna, zegzugos sávok díszítik. A nőstény hosszú tojócsővel rendelkezik. Az 1,1 milliméter hosszú, 0,3 milliméter széles, megnyúlt henger alakú fehér tojás felülete fényes, sima. Az 1 centiméteres nyüvek sárgásfehérek, sima felületűek, lábatlanok, megnyúlt feji részükön fekete rágószervekkel, lekerekített testvégükön pedig fekete a farlemez, kettős karomszerű függelékkel.

Évenként egy nemzedéke fejlődik. Báb alakban telel a károsítás helyén, a spárgaszárakban. A legyek rajzása az időjárástól függően március végén, április elején kezdődik, április közepén éri el a csúcspontját. Átlagos időjáráskor 4-8 hét alatt befejeződik.

A spárgalegyek szívesen telepednek meg csoportosan a spárgahajtások csúcsán.

Borús, hűvös időben egész nap, amúgy csak a reggeli és az esti órákban mozdulatlanul ülnek a spárgahajtásokon, illetve a sorközök gyomnövényein, de a hideg elől a talajrepedésekbe is behúzódnak. Napos időben, különösen a déli órákban élénken mozognak. Ha fölzavarjuk őket, csak néhány lépésre repülnek el. Egyes példányok még június elején is láthatók.

Spárgalégy-nyüvek
Napsütéses, meleg időben párzanak, majd megkezdik a tojásrakást. A nőstények tojócsövükkel a spárgasípokba süllyesztik tojásaikat. Naponta 10-13, rövid életük során összesen 40-60 tojást raknak. A 2-4 nap múlva kikelő lárvák járatot rágva hozzákezdenek a táplálkozáshoz. A lárvajáratok 30-50 centiméter hosszúak, a szárakban lefelé haladnak egészen a gyöktörzsig. Ez utóbbiakba viszont már nem hatolnak be, hanem megfordulnak a járatukban, és azt szélesítve haladnak fölfelé.

Egy hajtásban 20- 30 lárva is károsíthat. A kifej lett lárvák május végétől kezdenek bábozódni, legtöbbször a talajfelszín alatt.

A spárgalégy a magoncnevelés évében és a telepítés utáni első évben alig károsít, mert akkor a spárgahajtások még vékonyak. A telepítést követő második évben azonban a hajtások kellően megvastagodnak, így a fertőzés veszélye igen nagy, amivel a következő évben is számoljunk, ha a szedés május közepén befejeződik. A negyedik évtől kezdve a szedés június közepéig elhúzódhat, és addig a legyek rajzása is eltart, az utána fejlődő hajtásokat viszont már nem veszélyezteti a spárgalégy.

A termőre fordított halványított spárgát védi a bakhát, de a zöldspárgát a szedés teljes időszakában megtámadhatják a spárgalegyek, ezért a sípok vágásakor is védekezni kell.

A spárgaléggyel fertőzött, görbült hajtásokat a szedési időszak kezdetétől semmisítsük meg. Ha a telepítés után a második évben elmarad a védekezés, akkor a kártétel olyan súlyos lehet, hogy az egész növényállományt ki kell szántani. Termő ültetvényben a spárgarészeket, szárcsonkokat még a spárgalégy rajzása előtt távolítsuk el és semmisítsük meg.

Spárga-aknázólégy
Ugyanígy járjunk el az idősebb tövek görbült hajtásaival és a spárga sípjaival, mielőtt a talajban lévő részek elkorhadnának. A fertőzött részeket óvatosan húzzuk ki a talajból, nem elég, ha a talajfelszínen levágjuk. Ősszel az egészségesnek látszó spárgaszárakat is szedjük össze és semmisítsük meg.

A spárgalégy károsítása egybeesik a sípok szedésével, ezért a sikeres védekezés a rajzás pontos megfigyelésén múlik.

A kémiai védekezés elég nehéz, mert a légy lárvái a spárgahajtás belsejében élnek, tehát nehezen érhetők el.

Ezért a tojásrakás időszakában – a rajzás kezdetén és azt követően 4-5 naponként – permetezzünk. Kizárólag azok a szerek hatásosak, amelyek felszívódnak a spárgaszárakban és elpusztítják a kikelő lárvákat. Kora tavasszal, a legyek rajzásakor kontakt hatású szerekkel, a Fendona 10 EC (0,15 l/ha, 400-600 l/ha) a Cyperkill 25 EC (0,2 l/ha, 400 l/ha), vagy az Exact 10 EC készítményekkel permetezzünk.

A spárga-aknázólégy járatai
Függőleges aknák

A spárga-aknázólégy (Ophiomyia simplex) hazánkban kevésbé veszélyes, de rendszeresen előforduló kártevő. A megtámadott növények sárgulnak, visszamaradnak a fejlődésben, erős fertőzéskor a fiatal, magról kelt spárgatövek elpusztulnak. A lárva a spárga szárának vagy másodrendű hajtásainak epidermisze alatt aknázik. A járat csaknem egyenesen lefelé haladva kiszélesedik. Az aknát az epidermisz fedi, ami átlátszó, alatta jól látható a lárva ürüléke. Az ürülékszemcsék a járat fölső szakaszán az akna közepén helyezkednek el, az alsó harmadában váltakozva az akna jobb és bal oldalán, 5-8 milliméterre egymástól. A 2-2,8 milliméter hosszú légy teste fénylő fekete, szárnyai átlátszóak. A 0,5 milliméter hosszú, 0,1 milliméter széles tojások fényes fehérek, megnyúlt henger alakúak. A 2,5-3,5 milliméteres nyű kezdetben fehér, később sárgás színű. Két nemzedéke fejlődik évenként.

A második nemzedék bábjai a spárgaszárakban telelnek át, azokból május elején rajzanak ki az első legyek.

A rajzás tetőpontja május végére esik, amikor a spárgalégy rajzása befejeződik. A kikelt legyek rövid idő múlva megkezdik a párzást, majd a tojásrakást, a nőstény tojócsövével sekélyen a spárgahajtás felszíne alá helyezi el tojásait. A lárvák 12-17 nap múlva kelnek ki, és közvetlenül a hajtás felszíne alatt aknajáratot rágnak.

Fésűslábú viráglégy
A lárvák 20 nap alatt érik el teljes fejlettségüket, a járatok végén bábozódnak, ahol a báb a hajtás epidermiszét kissé kidomborítja. A bábokból 17-21 nap elteltével kikelnek a legyek, majd párzás után lerakják tojásaikat. Az azokból kikelő második lárvanemzedék augusztusban fejlődik, az első nemzedékhez hasonló módon. A lárvák legkésőbb szeptember elejéig bebábozódnak és áttelelnek.

A fertőzött spárgaszárakat még az ősz folyamán szedjük össze és égessük el, a vegyszeres kezelés megegyezik a spárgalégy elleni védekezéssel.

Ha a második nemzedék nagyobb mértékben felszaporodik, a rozsda elleni védekezéssel egy menetben kijuttatott, mélyhatású szerekkel hatásosan védekezhetünk.

Veszélyes első nemzedék A fésűslábú viráglégy (Delia platura) 3,5-6 milliméter hosszú, hamuszürke, hasonlít a kis házilégyhez. Fehér tojása 1 milliméter hosszú, 0,3 milliméter széles. A 6-8 milliméter hosszú lárva a feji részén elkeskenyedő, fari részén lecsapott és szemölcsözött nyű. A báb 4,5-6 milliméter hosszú, 2 milliméter széles barna tonnabáb. Tápnövénye a petrezselyemgyökér, a vöröshagyma, a póréhagyma, a bab, a borsó és a spárga.

A fésűslábú viráglégy nyüvei
Fertőzésekor a spárgahajtások fonnyadnak, majd elszáradnak, a növényben szabálytalanul haladó járatok futnak ürülékszemcsékkel. A babon a csíranövény szikleveleiben és szárában haladnak a szabálytalan járatok az ürülékszemcsékkel.

A károsított növényke sziklevelei fonnyadnak, majd később lehullanak, végül az egész növény elpusztul.

A legyek április végén, május elején jelennek meg. Tojásaikat közvetlenül a spárga hajtásaira, a bab csíranövényekre rakják, amikor azok kikelés közben fölemelik a rögöket. A lárvaállapot a hőmérséklettől függően 20-28 napig, a bábállapot 14-18 napig tart. A talajban bábozódik. Évenként három nemzedéke fejlődik. A második nemzedék június–júliusban rajzik, a harmadik szeptemberben repül. A legnagyobb kártételt az első nemzedék okozza, a friss gyeptörésbe kerülő veteményeket erősen károsítja. A korábbi vetésből már megerősödött csíranövények ellenállóbbak a később rajzó legyek fertőzésével szemben.

Ha az előtörő vetésben erős a légyrajzás, akkor tanácsos a rovarok ellen védekezni. Ha a lárvák kártétele már megkezdődött, akkor valamelyik felszívódó szertől várható csak eredmény.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2018/28 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A belföldi piacra megy a körte Kanizsáról

Lassan befejeződik a körte betakarítása a Gyümölcskert Zrt.-nél. A termés túlnyomó többségét ma már a belföldi piacokon értékesíti a cég.

Az utolsó permetezés

A növényvédőszer-maradvány kérdése mind a termelők, mind a borászok, mind a fogyasztók szempontjából kardinális kérdés. A kijuttatott növényvédő szereknél az élelmezés-egészségügyi és munkaegészségügyi várakozási idők betartása kötelező nemcsak az egészség és a környezet veszélyeztetése miatt, hanem az erjedés és a bor minősége szempontjából is.

Melyik a legszebb dió?

Először rendeznek Országos Dió Szépségversenyt Somogyapátiban a Diós Kertvendéglőben, ahol évek óta Diófesztivált tartanak. A bírálatra bárki beküldheti szépnek, értékesnek vélt gyümölcseit október 1-6. közt a Diós Kertvendéglőbe. A minták számától függően több zsűri bírálja el szakmai szempontok szerint a diófajtákat, az eredményhirdetésre október 6-án, szombaton 14 órakor kerül sor.

Megúszták nagy tüzek nélkül: jól halad a napraforgó betakarítása

A csapadékhiány miatt a kukoricától­ nem várható rekordtermés­, a napraforgó elfogadható lesz. Heves megyében a tavaszi vetésű növények idén várhatóan kevesebbet teremnek majd mint tavaly, Békés megyében az elmúlt időszakban 26 gabona eredetű tűzeset történt, ezek közül kiemelkedő, illetve magas riasztási fokú nem volt.

Védjük lovainkat a Nyugat-nílusi láztól!

A nyár és az ősz folyamán az Európai Unió több tagállamában, köztük Magyarországon is jelentették a lovak Nyugat-nílusi lázzal történő megfertőződését. 2018-ban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma hazánk 64 állattartó telepén mutatta ki a fertőzést.

Növényvédelmi előrejelzés – mindenki a moníliára panaszkodik

Zajlik a szőlő- és gyümölcsszüret, de már a következő idényre is gondolni kell, egyebek között azzal, hogy nem hagyjuk a fán a moníliás termést, és szükség esetén őszi olajos lemosó permetezést is bevetünk. Puszpángmoly-fronton sem árt az éberség.

Hörcsöginváziótól szenvednek a gazdák

Továbbra is sok a mezei hörcsög a dél-hevesi településeken, köztük Tarnaszentmiklóson és Tiszanánán is, ahol rengeteg kárt okoznak az apró állatok. Problémát jelent az is, hogy megfelelő területeket találjanak a befogott állatok szabadon bocsátására.

Aprítjuk a metélőket: levélzöldségek betakarítása

A levélzöldségek közé tartoznak a különböző, színben és formában eltérő saláták (fejes saláta, madársaláta, tépősaláta, rukkola), továbbá a spenót, a sóska, a mángold, a kapor, a levélpetrezselyem, a metélőpetrezselyem, a metélőzeller és a metélőhagyma. Betakarításukra speciális vágógépeket alkalmaznak.

Több mint 2 hektárral bővíti palántanevelő-felületét az Árpád-Agrár Zrt.

A szentesi Árpád-Agrár Zrt. az elmúlt néhány évben egymás után építette korszerű, termálvíz-fűtésű hajtatóházait. Decemberi átadással pedig összesen 22 ezer négyzetméterrel bővül a palántanevelő ágazata a szegvári telephelyén. A beruházás segíthet abban, hogy az országosan megnövekedett hajtatófelület miatti nagyobb palántaigényt minél nagyobb arányban itthonról elégítsük ki.

Szőlőtermelés permetezés és betegségek nélkül

Amellett, hogy nem terheljük vegyszerekkel a környezetünket, a permetezés elhagyásával, minimalizálásával a szőlőtermelés költségeit is csökkentjük, ha a rezisztens fajták mellett tesszük le a voksunkat. Igaz, a gyümölcs, illetve a belőle készült bor minőségén még van mit „csiszolni”, de a szakemberek jó úton járnak.