Back to top

Legyeskedünk a spárgaültetvény körül

A spárgalegyek annyiban veszélyesebbek a többi kártevőnél, hogy az értékesítendő sípokat támadják meg és teszik értéktelenné. E kétszárnyú rovarok rajzása ráadásul egybeesik a spárgaidénnyel, így a vegyszeres védekezés rendkívüli körültekintést igényel

Spárgalégy
A spárgalégy (Platyparea poeciloptera) spárgaültetvényeink egyik legveszedelmesebb kártevője. A fertőzött növények alig fejlesztenek lombot (szárat) és a nyár közepére az is elszárad, csökken az asszimiláló felületük, a tápanyagfelvételük és gyökérzetükben a tápanyag- fölhalmozás.

A fertőzés következtében a fiatal ültetvények gyorsan megritkulnak.

A telepítés évében a fertőzés nem számottevő, de a második esztendőben – amikor a szárak vastagsága eléri a 4-5 millimétert – már erős is lehet, a tövek több mint fele kipusztulhat. Az idősebb ültetvényekben lassul a hajtásnövekedés és évről évre csökken a termés (síp). A fertőzött hajtások a talaj fölött többé-kevésbé meggörbülnek, torzulnak, ezért eladhatatlanok. A későbbiekben a csúcsi részükön nem fejlődnek oldalelágazások. A kora tavasszal károsított hajtások júliusra elszáradnak, a föld alatti rész rothadása következtében kidőlnek.

Spárgalégytől károsított sípok
Napos időben élénkek

A 6-7 milliméter hosszú spárgalégy fényes feketésbarna, a tor háti részén világosszürke alapon három hosszanti fekete sáv húzódik, szárnyait sötétbarna, zegzugos sávok díszítik. A nőstény hosszú tojócsővel rendelkezik. Az 1,1 milliméter hosszú, 0,3 milliméter széles, megnyúlt henger alakú fehér tojás felülete fényes, sima. Az 1 centiméteres nyüvek sárgásfehérek, sima felületűek, lábatlanok, megnyúlt feji részükön fekete rágószervekkel, lekerekített testvégükön pedig fekete a farlemez, kettős karomszerű függelékkel.

Évenként egy nemzedéke fejlődik. Báb alakban telel a károsítás helyén, a spárgaszárakban. A legyek rajzása az időjárástól függően március végén, április elején kezdődik, április közepén éri el a csúcspontját. Átlagos időjáráskor 4-8 hét alatt befejeződik.

A spárgalegyek szívesen telepednek meg csoportosan a spárgahajtások csúcsán.

Borús, hűvös időben egész nap, amúgy csak a reggeli és az esti órákban mozdulatlanul ülnek a spárgahajtásokon, illetve a sorközök gyomnövényein, de a hideg elől a talajrepedésekbe is behúzódnak. Napos időben, különösen a déli órákban élénken mozognak. Ha fölzavarjuk őket, csak néhány lépésre repülnek el. Egyes példányok még június elején is láthatók.

Spárgalégy-nyüvek
Napsütéses, meleg időben párzanak, majd megkezdik a tojásrakást. A nőstények tojócsövükkel a spárgasípokba süllyesztik tojásaikat. Naponta 10-13, rövid életük során összesen 40-60 tojást raknak. A 2-4 nap múlva kikelő lárvák járatot rágva hozzákezdenek a táplálkozáshoz. A lárvajáratok 30-50 centiméter hosszúak, a szárakban lefelé haladnak egészen a gyöktörzsig. Ez utóbbiakba viszont már nem hatolnak be, hanem megfordulnak a járatukban, és azt szélesítve haladnak fölfelé.

Egy hajtásban 20- 30 lárva is károsíthat. A kifej lett lárvák május végétől kezdenek bábozódni, legtöbbször a talajfelszín alatt.

A spárgalégy a magoncnevelés évében és a telepítés utáni első évben alig károsít, mert akkor a spárgahajtások még vékonyak. A telepítést követő második évben azonban a hajtások kellően megvastagodnak, így a fertőzés veszélye igen nagy, amivel a következő évben is számoljunk, ha a szedés május közepén befejeződik. A negyedik évtől kezdve a szedés június közepéig elhúzódhat, és addig a legyek rajzása is eltart, az utána fejlődő hajtásokat viszont már nem veszélyezteti a spárgalégy.

A termőre fordított halványított spárgát védi a bakhát, de a zöldspárgát a szedés teljes időszakában megtámadhatják a spárgalegyek, ezért a sípok vágásakor is védekezni kell.

A spárgaléggyel fertőzött, görbült hajtásokat a szedési időszak kezdetétől semmisítsük meg. Ha a telepítés után a második évben elmarad a védekezés, akkor a kártétel olyan súlyos lehet, hogy az egész növényállományt ki kell szántani. Termő ültetvényben a spárgarészeket, szárcsonkokat még a spárgalégy rajzása előtt távolítsuk el és semmisítsük meg.

Spárga-aknázólégy
Ugyanígy járjunk el az idősebb tövek görbült hajtásaival és a spárga sípjaival, mielőtt a talajban lévő részek elkorhadnának. A fertőzött részeket óvatosan húzzuk ki a talajból, nem elég, ha a talajfelszínen levágjuk. Ősszel az egészségesnek látszó spárgaszárakat is szedjük össze és semmisítsük meg.

A spárgalégy károsítása egybeesik a sípok szedésével, ezért a sikeres védekezés a rajzás pontos megfigyelésén múlik.

A kémiai védekezés elég nehéz, mert a légy lárvái a spárgahajtás belsejében élnek, tehát nehezen érhetők el.

Ezért a tojásrakás időszakában – a rajzás kezdetén és azt követően 4-5 naponként – permetezzünk. Kizárólag azok a szerek hatásosak, amelyek felszívódnak a spárgaszárakban és elpusztítják a kikelő lárvákat. Kora tavasszal, a legyek rajzásakor kontakt hatású szerekkel, a Fendona 10 EC (0,15 l/ha, 400-600 l/ha) a Cyperkill 25 EC (0,2 l/ha, 400 l/ha), vagy az Exact 10 EC készítményekkel permetezzünk.

A spárga-aknázólégy járatai
Függőleges aknák

A spárga-aknázólégy (Ophiomyia simplex) hazánkban kevésbé veszélyes, de rendszeresen előforduló kártevő. A megtámadott növények sárgulnak, visszamaradnak a fejlődésben, erős fertőzéskor a fiatal, magról kelt spárgatövek elpusztulnak. A lárva a spárga szárának vagy másodrendű hajtásainak epidermisze alatt aknázik. A járat csaknem egyenesen lefelé haladva kiszélesedik. Az aknát az epidermisz fedi, ami átlátszó, alatta jól látható a lárva ürüléke. Az ürülékszemcsék a járat fölső szakaszán az akna közepén helyezkednek el, az alsó harmadában váltakozva az akna jobb és bal oldalán, 5-8 milliméterre egymástól. A 2-2,8 milliméter hosszú légy teste fénylő fekete, szárnyai átlátszóak. A 0,5 milliméter hosszú, 0,1 milliméter széles tojások fényes fehérek, megnyúlt henger alakúak. A 2,5-3,5 milliméteres nyű kezdetben fehér, később sárgás színű. Két nemzedéke fejlődik évenként.

A második nemzedék bábjai a spárgaszárakban telelnek át, azokból május elején rajzanak ki az első legyek.

A rajzás tetőpontja május végére esik, amikor a spárgalégy rajzása befejeződik. A kikelt legyek rövid idő múlva megkezdik a párzást, majd a tojásrakást, a nőstény tojócsövével sekélyen a spárgahajtás felszíne alá helyezi el tojásait. A lárvák 12-17 nap múlva kelnek ki, és közvetlenül a hajtás felszíne alatt aknajáratot rágnak.

Fésűslábú viráglégy
A lárvák 20 nap alatt érik el teljes fejlettségüket, a járatok végén bábozódnak, ahol a báb a hajtás epidermiszét kissé kidomborítja. A bábokból 17-21 nap elteltével kikelnek a legyek, majd párzás után lerakják tojásaikat. Az azokból kikelő második lárvanemzedék augusztusban fejlődik, az első nemzedékhez hasonló módon. A lárvák legkésőbb szeptember elejéig bebábozódnak és áttelelnek.

A fertőzött spárgaszárakat még az ősz folyamán szedjük össze és égessük el, a vegyszeres kezelés megegyezik a spárgalégy elleni védekezéssel.

Ha a második nemzedék nagyobb mértékben felszaporodik, a rozsda elleni védekezéssel egy menetben kijuttatott, mélyhatású szerekkel hatásosan védekezhetünk.

Veszélyes első nemzedék A fésűslábú viráglégy (Delia platura) 3,5-6 milliméter hosszú, hamuszürke, hasonlít a kis házilégyhez. Fehér tojása 1 milliméter hosszú, 0,3 milliméter széles. A 6-8 milliméter hosszú lárva a feji részén elkeskenyedő, fari részén lecsapott és szemölcsözött nyű. A báb 4,5-6 milliméter hosszú, 2 milliméter széles barna tonnabáb. Tápnövénye a petrezselyemgyökér, a vöröshagyma, a póréhagyma, a bab, a borsó és a spárga.

A fésűslábú viráglégy nyüvei
Fertőzésekor a spárgahajtások fonnyadnak, majd elszáradnak, a növényben szabálytalanul haladó járatok futnak ürülékszemcsékkel. A babon a csíranövény szikleveleiben és szárában haladnak a szabálytalan járatok az ürülékszemcsékkel.

A károsított növényke sziklevelei fonnyadnak, majd később lehullanak, végül az egész növény elpusztul.

A legyek április végén, május elején jelennek meg. Tojásaikat közvetlenül a spárga hajtásaira, a bab csíranövényekre rakják, amikor azok kikelés közben fölemelik a rögöket. A lárvaállapot a hőmérséklettől függően 20-28 napig, a bábállapot 14-18 napig tart. A talajban bábozódik. Évenként három nemzedéke fejlődik. A második nemzedék június–júliusban rajzik, a harmadik szeptemberben repül. A legnagyobb kártételt az első nemzedék okozza, a friss gyeptörésbe kerülő veteményeket erősen károsítja. A korábbi vetésből már megerősödött csíranövények ellenállóbbak a később rajzó legyek fertőzésével szemben.

Ha az előtörő vetésben erős a légyrajzás, akkor tanácsos a rovarok ellen védekezni. Ha a lárvák kártétele már megkezdődött, akkor valamelyik felszívódó szertől várható csak eredmény.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2018/28 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szebb és főleg olcsóbb termények: a bolgárkertészek titka

Az 1800-as évek végén Magyarországra települt, nagyobb, szebb és főleg olcsóbb terményeik miatt sokszor utált bolgár kertészcsaládok sikerének egyik titka az öntözés volt.

Két héttel hamarabb érkezik az őszibarack

Kajszibarackból nagyon gyenge, őszibarackból pedig átlag alatti termés válható idén a kora tavaszi erős fagy miatt - mondta a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács szakmai igazgatója, Hunyadi István.

Az idei magyar dinnyeszezon számokban - videó

Idén a görögdinnye várható termésmennyisége 192 ezer tonna lesz, mintegy 5 százalékkal kevesebb a tavalyinál. Pedig az éves dinnyefogyasztás 10 éve fejenként csak 8-9 kilogramm volt, míg mostanában 13-15 kilogrammot eszünk évente.

Növényvédelmi előrejelzés – jégverés után rezezzünk

Terjed az alma- és körtevarasodás, az almamoly folyamatosan rajzik, erősödött a vértetűfertőzés, az őszibarack pedig lisztharmatosodik. Sajnos jég is volt, az érintett ültetvényekben azonnal kezelni kell a sebeket, mielőtt fertőzés súlyosbítja a bajt.

Rohamosan terjednek a pettyesszárnyú muslicák

Rohamos tempóban terjedt el világszerte, és az idei enyhébb, csapadékosabb nyáron Magyarországon is jelentős károkat okozhat a bogyós gyümölcsökben a pettyesszárnyú muslica.

Mégsem tűnik el a magyar málna

Szomorú hírrel volt tele a magyar sajtó néhány napig: eszerint kiveszőfélben van hazánkból a málna. Venyimen rácáfolnak, ahol Rendkívül finom termést hoznak az új nemesítésű málnafajták.

Nemcsak itthon keresett, külföldön is kedvelt a magyar dinnye

Kiszorította a külföldit a hazai, néhány napja már csak itthon termett dinnye kapható a piacokon és az üzletekben. Napjainkban egyre többen termelnek otthon is dinnyét saját fogyasztásra, amelynek legalább ötszáz fajtája ismert.

Egyre népszerűbb ez az egészséges gyümölcs

Napjainkban az áfonya iránti kereslet folyamatosan növekszik, hiszen a gyümölcs amellett, hogy finom, egészséges is, jól illik az egészségtudatos táplálkozás alapanyagai közé. Jó tudni azonban, hogy hazánkban kevés helyen terem meg. A vásárlók megtévesztésének megakadályozása érdekében a Nébih fokozottan ellenőrzi a hazai boltokban és piacokon eladásra kínált áfonya származását.

Mi kell a növényvédő-szerek felhasználásához?

A szakirányú továbbképzésben megszerezhető szakképzettség neve Növényvédelmi szakmérnök, amely feljogosít az I. forgalmi kategóriába tartozó növényvédő-szerek teljes körű felhasználására.

Meggy-exportban verhetetlenek vagyunk

Nagyot nőtt tavaly a meggy kivitele, az idén ugyanakkor visszaesésre számíthatnak a termelők. Nemcsak nálunk, hanem a versenytársainknál is bőséges volt az idei termés, így a külföldi érdeklődés is alacsonyabb a friss magyar alapanyag iránt.