Back to top

Legyeskedünk a spárgaültetvény körül

A spárgalegyek annyiban veszélyesebbek a többi kártevőnél, hogy az értékesítendő sípokat támadják meg és teszik értéktelenné. E kétszárnyú rovarok rajzása ráadásul egybeesik a spárgaidénnyel, így a vegyszeres védekezés rendkívüli körültekintést igényel

Spárgalégy
A spárgalégy (Platyparea poeciloptera) spárgaültetvényeink egyik legveszedelmesebb kártevője. A fertőzött növények alig fejlesztenek lombot (szárat) és a nyár közepére az is elszárad, csökken az asszimiláló felületük, a tápanyagfelvételük és gyökérzetükben a tápanyag- fölhalmozás.

A fertőzés következtében a fiatal ültetvények gyorsan megritkulnak.

A telepítés évében a fertőzés nem számottevő, de a második esztendőben – amikor a szárak vastagsága eléri a 4-5 millimétert – már erős is lehet, a tövek több mint fele kipusztulhat. Az idősebb ültetvényekben lassul a hajtásnövekedés és évről évre csökken a termés (síp). A fertőzött hajtások a talaj fölött többé-kevésbé meggörbülnek, torzulnak, ezért eladhatatlanok. A későbbiekben a csúcsi részükön nem fejlődnek oldalelágazások. A kora tavasszal károsított hajtások júliusra elszáradnak, a föld alatti rész rothadása következtében kidőlnek.

Spárgalégytől károsított sípok
Napos időben élénkek

A 6-7 milliméter hosszú spárgalégy fényes feketésbarna, a tor háti részén világosszürke alapon három hosszanti fekete sáv húzódik, szárnyait sötétbarna, zegzugos sávok díszítik. A nőstény hosszú tojócsővel rendelkezik. Az 1,1 milliméter hosszú, 0,3 milliméter széles, megnyúlt henger alakú fehér tojás felülete fényes, sima. Az 1 centiméteres nyüvek sárgásfehérek, sima felületűek, lábatlanok, megnyúlt feji részükön fekete rágószervekkel, lekerekített testvégükön pedig fekete a farlemez, kettős karomszerű függelékkel.

Évenként egy nemzedéke fejlődik. Báb alakban telel a károsítás helyén, a spárgaszárakban. A legyek rajzása az időjárástól függően március végén, április elején kezdődik, április közepén éri el a csúcspontját. Átlagos időjáráskor 4-8 hét alatt befejeződik.

A spárgalegyek szívesen telepednek meg csoportosan a spárgahajtások csúcsán.

Borús, hűvös időben egész nap, amúgy csak a reggeli és az esti órákban mozdulatlanul ülnek a spárgahajtásokon, illetve a sorközök gyomnövényein, de a hideg elől a talajrepedésekbe is behúzódnak. Napos időben, különösen a déli órákban élénken mozognak. Ha fölzavarjuk őket, csak néhány lépésre repülnek el. Egyes példányok még június elején is láthatók.

Spárgalégy-nyüvek
Napsütéses, meleg időben párzanak, majd megkezdik a tojásrakást. A nőstények tojócsövükkel a spárgasípokba süllyesztik tojásaikat. Naponta 10-13, rövid életük során összesen 40-60 tojást raknak. A 2-4 nap múlva kikelő lárvák járatot rágva hozzákezdenek a táplálkozáshoz. A lárvajáratok 30-50 centiméter hosszúak, a szárakban lefelé haladnak egészen a gyöktörzsig. Ez utóbbiakba viszont már nem hatolnak be, hanem megfordulnak a járatukban, és azt szélesítve haladnak fölfelé.

Egy hajtásban 20- 30 lárva is károsíthat. A kifej lett lárvák május végétől kezdenek bábozódni, legtöbbször a talajfelszín alatt.

A spárgalégy a magoncnevelés évében és a telepítés utáni első évben alig károsít, mert akkor a spárgahajtások még vékonyak. A telepítést követő második évben azonban a hajtások kellően megvastagodnak, így a fertőzés veszélye igen nagy, amivel a következő évben is számoljunk, ha a szedés május közepén befejeződik. A negyedik évtől kezdve a szedés június közepéig elhúzódhat, és addig a legyek rajzása is eltart, az utána fejlődő hajtásokat viszont már nem veszélyezteti a spárgalégy.

A termőre fordított halványított spárgát védi a bakhát, de a zöldspárgát a szedés teljes időszakában megtámadhatják a spárgalegyek, ezért a sípok vágásakor is védekezni kell.

A spárgaléggyel fertőzött, görbült hajtásokat a szedési időszak kezdetétől semmisítsük meg. Ha a telepítés után a második évben elmarad a védekezés, akkor a kártétel olyan súlyos lehet, hogy az egész növényállományt ki kell szántani. Termő ültetvényben a spárgarészeket, szárcsonkokat még a spárgalégy rajzása előtt távolítsuk el és semmisítsük meg.

Spárga-aknázólégy
Ugyanígy járjunk el az idősebb tövek görbült hajtásaival és a spárga sípjaival, mielőtt a talajban lévő részek elkorhadnának. A fertőzött részeket óvatosan húzzuk ki a talajból, nem elég, ha a talajfelszínen levágjuk. Ősszel az egészségesnek látszó spárgaszárakat is szedjük össze és semmisítsük meg.

A spárgalégy károsítása egybeesik a sípok szedésével, ezért a sikeres védekezés a rajzás pontos megfigyelésén múlik.

A kémiai védekezés elég nehéz, mert a légy lárvái a spárgahajtás belsejében élnek, tehát nehezen érhetők el.

Ezért a tojásrakás időszakában – a rajzás kezdetén és azt követően 4-5 naponként – permetezzünk. Kizárólag azok a szerek hatásosak, amelyek felszívódnak a spárgaszárakban és elpusztítják a kikelő lárvákat. Kora tavasszal, a legyek rajzásakor kontakt hatású szerekkel, a Fendona 10 EC (0,15 l/ha, 400-600 l/ha) a Cyperkill 25 EC (0,2 l/ha, 400 l/ha), vagy az Exact 10 EC készítményekkel permetezzünk.

A spárga-aknázólégy járatai
Függőleges aknák

A spárga-aknázólégy (Ophiomyia simplex) hazánkban kevésbé veszélyes, de rendszeresen előforduló kártevő. A megtámadott növények sárgulnak, visszamaradnak a fejlődésben, erős fertőzéskor a fiatal, magról kelt spárgatövek elpusztulnak. A lárva a spárga szárának vagy másodrendű hajtásainak epidermisze alatt aknázik. A járat csaknem egyenesen lefelé haladva kiszélesedik. Az aknát az epidermisz fedi, ami átlátszó, alatta jól látható a lárva ürüléke. Az ürülékszemcsék a járat fölső szakaszán az akna közepén helyezkednek el, az alsó harmadában váltakozva az akna jobb és bal oldalán, 5-8 milliméterre egymástól. A 2-2,8 milliméter hosszú légy teste fénylő fekete, szárnyai átlátszóak. A 0,5 milliméter hosszú, 0,1 milliméter széles tojások fényes fehérek, megnyúlt henger alakúak. A 2,5-3,5 milliméteres nyű kezdetben fehér, később sárgás színű. Két nemzedéke fejlődik évenként.

A második nemzedék bábjai a spárgaszárakban telelnek át, azokból május elején rajzanak ki az első legyek.

A rajzás tetőpontja május végére esik, amikor a spárgalégy rajzása befejeződik. A kikelt legyek rövid idő múlva megkezdik a párzást, majd a tojásrakást, a nőstény tojócsövével sekélyen a spárgahajtás felszíne alá helyezi el tojásait. A lárvák 12-17 nap múlva kelnek ki, és közvetlenül a hajtás felszíne alatt aknajáratot rágnak.

Fésűslábú viráglégy
A lárvák 20 nap alatt érik el teljes fejlettségüket, a járatok végén bábozódnak, ahol a báb a hajtás epidermiszét kissé kidomborítja. A bábokból 17-21 nap elteltével kikelnek a legyek, majd párzás után lerakják tojásaikat. Az azokból kikelő második lárvanemzedék augusztusban fejlődik, az első nemzedékhez hasonló módon. A lárvák legkésőbb szeptember elejéig bebábozódnak és áttelelnek.

A fertőzött spárgaszárakat még az ősz folyamán szedjük össze és égessük el, a vegyszeres kezelés megegyezik a spárgalégy elleni védekezéssel.

Ha a második nemzedék nagyobb mértékben felszaporodik, a rozsda elleni védekezéssel egy menetben kijuttatott, mélyhatású szerekkel hatásosan védekezhetünk.

Veszélyes első nemzedék A fésűslábú viráglégy (Delia platura) 3,5-6 milliméter hosszú, hamuszürke, hasonlít a kis házilégyhez. Fehér tojása 1 milliméter hosszú, 0,3 milliméter széles. A 6-8 milliméter hosszú lárva a feji részén elkeskenyedő, fari részén lecsapott és szemölcsözött nyű. A báb 4,5-6 milliméter hosszú, 2 milliméter széles barna tonnabáb. Tápnövénye a petrezselyemgyökér, a vöröshagyma, a póréhagyma, a bab, a borsó és a spárga.

A fésűslábú viráglégy nyüvei
Fertőzésekor a spárgahajtások fonnyadnak, majd elszáradnak, a növényben szabálytalanul haladó járatok futnak ürülékszemcsékkel. A babon a csíranövény szikleveleiben és szárában haladnak a szabálytalan járatok az ürülékszemcsékkel.

A károsított növényke sziklevelei fonnyadnak, majd később lehullanak, végül az egész növény elpusztul.

A legyek április végén, május elején jelennek meg. Tojásaikat közvetlenül a spárga hajtásaira, a bab csíranövényekre rakják, amikor azok kikelés közben fölemelik a rögöket. A lárvaállapot a hőmérséklettől függően 20-28 napig, a bábállapot 14-18 napig tart. A talajban bábozódik. Évenként három nemzedéke fejlődik. A második nemzedék június–júliusban rajzik, a harmadik szeptemberben repül. A legnagyobb kártételt az első nemzedék okozza, a friss gyeptörésbe kerülő veteményeket erősen károsítja. A korábbi vetésből már megerősödött csíranövények ellenállóbbak a később rajzó legyek fertőzésével szemben.

Ha az előtörő vetésben erős a légyrajzás, akkor tanácsos a rovarok ellen védekezni. Ha a lárvák kártétele már megkezdődött, akkor valamelyik felszívódó szertől várható csak eredmény.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2018/28 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Még nem kell félniük a hétvégi fagyoktól a gyümölcstermesztőknek

Aggódnak a gyümölcstermesztők. A héten volt olyan nap, amikor 15-17 C-fokot is mértek, de napközben országszerte is 8-10 C-fok körül alakult a hőmérséklet. A hétvégére viszont erős lehűlést jeleztek a meteorológusok. A bogyós gyümölcsök már elkezdtek hajtani, mi lesz így a növényekkel – kérdeztük Ledó Ferenctől FruitVeB elnökétől.

Ismeretlen betegség tizedeli a bükkfákat

Egyelőre nem tudni, milyen kórokozó pusztítja a bükkfákat az Amerikai Egyesült Államok illetve Kanada területén. Aggodalomra ad okot, hogy a betegséget az európai bükkből (Fagus sylvatica) is kimutatták.

A szívó kártevők réme

Bár az elmúlt években nem volt jellemző, hogy új hatóanyaggal jelennek meg a növényvédős cégek, a Bayer Hungárai Kft. most mégis meglepte a gazdákat. A cég országjáró szőlő szimpóziumának egri állomásán mutatkozott be az idei év nagy újdonsága, a Sivanto prime, amelyet egyszerűen úgy jellemeztek, hogy a természet ajándéka a szívó kártevők ellen.

Egyszerűbb lesz a szőlőültetvényeket veszélyeztető kártevők elleni támogatás igénylése

Az Agrárminisztérium a szőlőültetvényeket veszélyeztető kártevőkkel szemben - mint például az amerikai szőlőkabóca - fontosnak tartja a megelőzést, amelyhez jelentős összegben támogatást nyújt. A támogatás igénylése egyszerűsödik, a kérelmek 2019. március 1-31. között nyújthatók be postai úton a Magyar Államkincstárhoz.

Egészséges függőség a kertészkedés

Ha egész életedben boldog akarsz lenni, kertészkedj, ajánlja a kínai mondás, mely szerint egy nap boldogsághoz elég berúgni, egy hónapnyihoz pedig megnősülni. A legújabb élettani kutatások alátámasztják ezt a régi nézetet. A kertészkedés az egyik legbiztosabb módja az egészség és a lelki nyugalom megőrzésének, amit már számos tudományos eredmény igazol.

A növénytermesztők most elmondhatják a véleményüket

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) kérdőíves felmérést indít a magyarországi szaporítóanyag-felhasználási szokások, stratégiák, választást segítő tényezők megismerése érdekében.

Szezonális vendégmunkások: kik dolgoznak a német földeken?

Évente 300 ezer, főként lengyel és román mezőgazdasági vendégmunkás érkezik Németországba, hogy – olykor embert próbáló feltételek között – részt vegyen a spárga vagy az eper és más zöldség- és gyümölcsfélék betakarításában.

Rózsák Afrikából

Kenya a világ legnagyobb rózsa­exportőre. A Kenyai Virágiroda szerint az ország virágkertészeti ipara 2016-ban 890 millió USD bevétellel zárt.

Kipusztulás fenyegeti a hasznos rovarfajokat

Globálisan a rovarok teljes tömege évente 2,5 százalékkal csökken – állapította megy egy friss tanulmány. Nyolcszor olyan gyors a rovarfajok kihalása, mint az emlősöké, a madaraké vagy a hüllőké, ráadásul a fajok egyharmada veszélyeztetett kategóriába tartozik.

Nagykoalíciós egyet nem értés

Németországban egy, a közelmúltban a Neue Osnabrücker Zeitung c. napilapnak adott interjúban Svenja Schulze (SPD) szövetségi környezetvédelmi miniszter azt vetette Julia Klöckner (CDU) élelmezési és mezőgazdasági miniszter szemére, hogy az agrártárca vezetőjeként a közös agrárpolitika (KAP) jövőjéről folytatott viták során nem veszi kellően figyelembe a környezetvédelem érdekeit.