Back to top

Tömeges méhpusztulás hazánkban: a teljes ágazat kutatja a rejtély okát

Ahogy virágba borultak a napraforgótáblák, elkezdtek pusztulni a méhek – távol a kaptártól, a termőföldeken. A teljes körű vizsgálat elindult. Az agrárium minden szereplőjének érdeke, hogy kiderüljön, mi állhat az országos jelenség hátterében. Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke foglalja össze a jelenlegi helyzetet és beszámol a következő lépésekről is:

Mielőtt rátérnék a mostani helyzet elemzésére, nézzük át a tényeket röviden. Idén az akácszezon nem volt rossz. Átlagos, jó termést hozott, még akkor is, ha kicsit korán indult a virágzás. A legtöbb méhész örült annak, hogy – a körülményekhez képest – elég akácmézet gyűjtöttek a méhei.

Ezt követően jött a nyári legelők időszaka. Ez is átlagos, vagy az elvárásoknál valamivel rosszabb eredménnyel zárult, de komoly gondokról ekkor sem számoltak be a hazai méhészek. Végül elérkeztünk a napraforgó virágzásához.

Mi történhetett a napraforgótáblákban?

A többi növényhez hasonlóan a napraforgó is korábban kezdett virágozni. Sőt, június közepi kezdéssel minden idők legkorábbi napraforgó virágzásának lehettünk szemtanúi. Hogy ez hatással lehet-e a méhpusztulásra és ha igen, miként, még nem tudjuk. Minden esetre, ahogy a méhészek elvándoroltak a napraforgóra, 2-3 nappal később már hozzánk is beérkeztek az első jelzések a méhpusztulásokról.

Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke
Nem szokványos mérgezés

Felettébb aggasztó, ugyanakkor meg kell jegyeznem érdekes, nem épp tipikus tünetekről számoltak be a méhészek. Egy tipikus mérgezés esetén a méhek a kaptártól egy méternél nem távolabb, kinyújtott szipókával tömegesen pusztulnak el. Az ehhez hasonló esetekben általánosságban elmondható, hogy nagy valószínűséggel a környékbeli gazda nem megfelelően alkalmazta a növényvédelmi technológiákat, ezért a környék méheit megmérgezte. Ezek viszonylag egyszerű, lokális esetek, melyeket általában a méhészek és gazdák tudnak is rendezni.

Ám ebben a jelenlegi esetben a méhészek előzmény nélkül, váratlanul azt vették észre, hogy kiürültek a kaptárak. A hullákat pedig a napraforgótáblákban lehetett csak fellelni.

Ráadásul ilyen esetekről az ország minden területéről érkeztek bejelentések. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy volt olyan terület, ahol egyetlen méhecske sem pusztult el, ugyanakkor máshol már a regenerálásra sincs lehetőség, akkorák a veszteségek.

Jelenlegi becsléseink alapján ezernél is több méhész, a teljes szakma mintegy 10 százaléka érintett.

Csak a teljes összefogás segít

Hogy a méhek nem a kaptár körül hullottak el, felvetett egy óriási problémát: ugyanis hiába fordultak a méhészek a hatósághoz. Az állatorvos, aki összehívja a bizottságot, sok esetben megtagadta ezt, mert a jogszabály azt mondja, méhmérgezés gyanújával akkor indítható vizsgálat, ha kaptár környékén megtalálhatók a méhhullák és megfelelő mennyiség összegyűjthető a laborvizsgálathoz szükséges mintavételhez. Ebben az esetben azonban méhhullák sehol... illetve kint a földeken, a növények tövében.

Ahogy besétálunk a táblába valóban ott találjuk az elhullt méheket, de egy virágzó kultúrában nem lenne szabad élettelen méheket látni. Hiszen éppen a virágzó növények táplálják a méheket, onnan energiával telve térnek haza.

Ráadásul kint a földeken, esős időszakban szinte lehetetlen 20 dekagramm méhhullát összeszedni a vizsgálatokhoz.

Ekkor fordultunk – az Országos Magyar Méhészeti Egyesület – az Agrárminisztériumhoz és a Nébih Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóságához. Azonnal reagáltak és minden lehetséges segítséget megadtak. Növényvédelmi szakembereket még szabadságról is visszahívtak, hétvégén is dolgoztak az illetékesek annak érdekében, hogy mielőbb elkezdődjenek a vizsgálatok.

Beindultak a mintavételek, kutatják, adatokat gyűjtenek, minél többet, minél szerteágazóbban, hogy később azokat kiértékelve eredményre juthassunk.

A növények elemzése is folyamatban van, elsősorban napraforgókból, de most már a címerét kibontó kukoricákból is kerültek minták a laboratóriumokba, ugyanis a kukoricát is járják a méhek virágporért. Elektronikus postaládát hoztunk létre, a mehmergezes@omme.hu címre a méhészek bejelenthetik tapasztalataikat, melyekből összefoglalót készítünk és eljuttatjuk a hatóság szakembereinek.

A laborvizsgálatok eredményeit még nem tudjuk, de július 20-án, pénteken az Agrárminisztérium, a Nébih és a méhész szakma találkozik, ahol összefoglaljuk az eddigi tapasztalatokat és eredményeket, átbeszéljük a „hogyan-továbbot”.

Addig marad a találgatás

Jóslatokba semmiképp sem bocsátkoznék, pontos adatokat sem tudunk, de természetesen vannak feltételezések, találgatások, melyek mentén a vizsgálatok is haladnak.

A károkat sem látjuk még, de az biztos, hogy a magyar méhészet nem fog összeomlani, még két hónap van a méhcsaládok regenerálódására, melyben a hazai méhészek magas szintű szaktudása is segít.

Ami a növényvédő szereket illeti, biztosat a neonikotionidok hatásáról sem lehet állítani, egyet azonban tudhatunk róluk, hogy minden évjáratban másként viselkednek. A hőmérséklet és az eső mennyisége is befolyásolja a környezetre gyakorolt hatásukat. Tavaly is ezzel a – méhészek között nem épp kedvelt – vegyszerrel csávázták a magokat, akkor rekord méztermés született.

A másik teória, hogy a sok eső miatt használt gombaölők „kavartak” be, vagy sok jogszabályban engedélyezett, méhbarát vegyszer elegye okozta a méhpusztulást... még nem tudjuk.

Azonban ehhez kapcsolódva szeretném kiemelni, hogy jelenlegi feltételezéseink szerint, nem a gazdák szakszerűtlen vagy jogszabályellenes növényvédőszer alkalmazása állhat a háttérben.

Sőt, határozottan úgy gondoljuk, hogy sem törvénybe ütközően, sem szakmailag nem hibáztak a gazdák.

Következő lépések

Nem bűnösöket keresünk, hanem megoldást erre az aggasztó problémára. Sajnos tapasztaltuk, hogy méhészek nem jelentik a méhpusztulást, mert jóban vannak a növénytermesztő gazdával és nem szeretnék, ha ez a jó munkakapcsolat megromlana.

Ehhez a problémához nem állhatunk ilyen szemlélettel. Állatorvosok, növényvédelmi szakmérnökök dolgoznak folyamatosan, hogy megtalálják a méhpusztulás okait, így magától értetődik, hogy az érintett ágazatoknak is meg kell mindent tennie az ügy felderítéséért.

Fontos, hogy mindkét fél, a méhész és a növénytermesztő is együttgondolkozva próbálja napjaink méhelhullásának okát megfejteni, mert méhek nélkül nincs sikeres mezőgazdaság.

A napraforgó is idegenbeporzású növény, azaz bizonyított, hogy ha méhek porozzák be, emelkedik a mag olajtartalma. Mind a hatóság, mind a növénytermesztők – és nyilván nekünk méhészeknek is – alapvető érdekünk, hogy jövőre ez a helyzet ne ismétlődjön meg!

Ezért kérjük, hogy aki hasonló helyzetet tapasztal, jelentkezzen a „mehmergezes@omme.hu” e-mail címen, további infókat pedig a www.omme.hu-n talál.

(A fotók illusztrációk)

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Jobb, ha a tehén nappal ellik

Egy amerikai- kanadai tanulmány szerint a tehenek nagyobb eséllyel ellenek napközben, ha a nap végén jutnak hozzá a takarmányadagjuk nagy részéhez. A napközbeni ellések számának emelkedése nagyban megkönnyítené a gazdák életét.

Támogatott fiatal gazdák

További, mintegy 620 fiatal gazda részesülhet 50 000–50 000 eurós állami támogatásban. A fiatal mezőgazdasági vállalkozókkal folytatott megbeszélésen ezt a földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztérium, valamint az agrárkifizető ügynökség illetékesei jelentették be.

A magyar vetőmag-szakma sikerre van ítélve

„A hazai vetőmag-ágazatnak vezető szerepet kell betöltenie agráriumunkban”- adta meg az alaphangot a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács küldöttgyűlésén Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető hozzátette, a világban zajló gazdasági változások egyre nagyobb kihívást jelentenek, a hazai agrártermelés fenntarthatóságát a minőségi vetőmagok és szaporítóanyagok biztosítják.

Peszticidek szennyezik Európa folyóvizeit

Az Európa folyóin és csatornáin végzett tesztek száznál több peszticidet mutattak ki, melyek között 24 olyan szer is volt, amely nem engedélyezett az EU-ban történő felhasználásra. A vizsgálat során 10 ország 29 folyójából vett mintákban 21 állatgyógyászati készítményt is találtak.

Újra felívelőben a hazai biotermesztés

„A magyar biotermesztés dinamikusan fejlődő terület”-szögezte le Drexler Dóra, az ágazat helyzetét és fejlődési lehetőségeit értékeltő sajtótájékoztatón. Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) ügyvezetője a magyar bio ágazat kutatását, ellenőrzését végző, és érdekképviseletét ellátó szakmai szervezetekkel, valamint biogazdálkodókkal tekintette át a magyar ökológiai gazdálkodás helyzetét.

Fagykár és aszály a Délvidéken

A március utolsó hetében jelentkezett -6-8 Celsius-fokos fagy felkészületlenül érte a délvidéki gyümölcstermelők többségét. Elmaradt a nagyszülők idejében még rendre elvégzett füstöléses védekezés.

Csökken a növényvédőszerek használata

Az időjárási hatásokon kívül főként a hatóanyagok kivonása miatt több mint 11 százalékkal csökkent tavaly a növényvédő szerek felhasználása a mezőgazdaságban az előző évhez képest - írja a keddi Világgazdaság az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) tájékoztatására hivatkozva.

Az agrárium kulcsa az ifjúság kezében van

Az agrárium kulcsa az ifjúság kezében van - mondta az Agrárminisztérium agrárszakképzésért felelős helyettes államtitkára Debrecenben.

A méhcsípések dícsérete

A méhcsípéssel való gyógyítás az ősi hagyományokat köti össze a modern kor természetgyógyászatával. Alkalmazása a legyengült immunrendszert erősíti. Legyünk óvatosak, csak kiképzett szakember által felügyelt terápiában vegyünk részt. Hatékonyságának feltétele, hogy az életmódunkon és táplálkozásunkon is szükséges változtatnunk. Továbbá el kell érnünk, hogy alvásunk megfelelően pihentető legyen.

Cirokból származó rovarriasztók

Amerikai kutatók megvizsgálták, hogy a cirok által termelt, flavonoidoknak nevezett vegyületek képesek-e védelmet biztosítani a zöld kukorica-levéltetű (Rhopalosiphum maidis) ellen.