Back to top

Kizárólag a méhpusztulás okait kutatja a Nébih laboratóriuma

Folytatódik a hazai méhek tömeges pusztulása. Egyelőre az okok ismeretlenek, de minden hivatalos szerv teljes erőbedobással dolgozik a problémán. A hét végén egyeztetett az Agrárminisztérium, a Nébih és a méhész szakma. Bross Pétert, az OMME elnökét kérdeztük a fejleményekről.

Korábban megírtuk: amint virágba borultak a napraforgótáblák, elkezdtek pusztulni a méhek – távol a kaptártól, a termőföldeken. Az teljes szakma megmozdult, hogy mielőbb felderítsék a rejtélyes mérgezés hátterét.

A hét végén szakemberek egyeztettek arról, melyek legyenek a következő lépések.
Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke
Bross Péter,
az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke foglalta össze lapunknak a tanácskozás eredményeit:

Nagy István agrárminiszter, mivel saját maga is méhész, mélységesen együtt érez azokkal a szakemberekkel, akiket érint ez a mérgezés. Teljes körű támogatásáról és átfogó együttműködésről biztosította a szakmát. Egyetértett abban is, hogy tarthatatlan a jelenlegi állapot, miszerint kinyílik egy szántóföldi, méhvonzó kultúra és szinte már másnap eltűnnek a méhek a kaptárakból.

Vizsgálatok minden fronton

Egyelőre nem ismerjük a mérgezés hátterét, de a pénteki találkozón, a Nébih két érintett igazgatóságával – a Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság és az Állat-egészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság – illetve az agrártárca képviselőivel arra jutottunk, hogy a méhész egyesületnél bejelentett eseteket kivizsgálják.

Első lépésként a méhészek számára küldenek ki a Nébih munkatársai kérdőíveket, melyekből származó információk feldolgozása hasznos lehet a további sikeres vizsgálat érdekében. Többek között a mérgezés pontos helyének feltüntetésével, a növénytermesztés közvetlen előzményeinek részleteiről tájékozódhatnak.

Sajnos eddig a károsult méhészek mindössze 20 százaléka küldte vissza ezt a kérdőívet, pedig adatok nélkül nem tudunk előbbre jutni, így ezúton is kérem az érintetteket, hogy segítsék a munkánkat.

Továbbra is heti mintegy 30 méhész ír a mehmergezes@omme.hu e-mail címre, mert őket is elérte ez a tragédia, így ma már több mint 400 esetet ismerünk – kutatási anyag lenne bőven, de kellenek a részletes információk.

Emellett az érintett gazdák is kapnak egy kérdőívet, melyben a szakemberek arra kérdeznek rá például, hogy milyen növényvédelmi eljárást alkalmazott a gazda, vagy épp milyen fajtájú magokat vetett.

A széleskörű vizsgálat jól látható módon két irányba tart. Egyrészt a méhcsaládok állat-egészségügyi vizsgálata folyik. Ehhez hozzá kell tennem, hogy sajnos nincsenek adataink a méhek mérgezés előtti állapotáról. Ha pedig egy méhcsalád tönkremegy, akkor már biztos találnak valami bajt a szakemberek. Kicsit közérthetőbben fogalmazva: ha engem kiraknak a sivatagba étlen-szomjan pár napra és utána megvizsgálnak, akkor biztos hogy számtalan problémát találnak nálam is, hiába voltam makk egészséges a megpróbáltatások előtt. Ezért abban egyeztünk meg, hogy nem ez lesz a kutatás fő fókuszában.

A növénytermesztéssel kapcsolatban a Nébih elrendelte a még virágzó napraforgótányérok és a kukorica vizsgálatát is.

Teljes gőzzel, egy helyen

Az országban jelenleg négy Nébih laboratórium működik melyek lefedik a teljes magyar élelmiszerlánc vizsgálatához szükséges teendőket. A velencei laboratóriumból szinte minden feladatot átcsoportosítottak a többi intézménybe, így Velencén emelt teljesítménnyel szinte kizárólag a méhpusztulások helyszínein vett mintákat vizsgálja a labor.

A tárca teljes támogatása

Az agrárminiszter az erőforrások és anyagi lehetőségek tekintetében is az ügy felderítése mellett teljes mértékben elkötelezett. A héten megnevezzük a Hatóság felé azokat a szakembereket, akiket javaslunk abba a munkacsoportba, amelyik a folyamatosan beérkező adatokat fogja elemezni.

A munkacsoport tagjai többek között: ökotoxikológus, méhész, agrármérnök, növénynemesítő, növényvédelmi szakember, állatorvos és még sorolhatnám.

Ki kell hangsúlyoznom, hogy jelenleg az okok feltárása folyik. A probléma felettébb komplex, mindenkinek elfogulatlanul és főleg türelemmel kell dolgoznia az ügyön. Rengeteg információt kell a szakembereknek értékelniük, nem mehetünk el egyetlen, elsőnek jelentéktelennek tűnő bejelentés, megfigyelés mellett sem, hiszen az élet már igazolta: sok nagy felfedezés is nem várt, nem tervezett véletlenek egybeesésével születtek. De az is lehet, hogy sokkal egyszerűbb a megoldás, mint gondolnánk, lehet, hogy évek óta bevált, eddig gondot nem okozó dolog az idén elpusztította a méheket. Mi lehet az oka ennek? A rendkívül rövid tenyészidő? A sok eső? A hideg éjszakák? A napraforgó fajtája? És még lehetne sorolni, de egy a lényeg: meg kell találni az okokat, jövőre nem ismétlődhet meg a jelenség.

Ha sikerül átvészelnünk ezt az időszakot, a távolabbi jövő egyértelműen biztató. Ahogy Nagy István fogalmazott: számíthatunk a támogatására, így most lehetőség nyílhat a méhész szakma rég dédelgetett álmainak megvalósítására is.

Egy egységes ágazat most megjelölheti a legfontosabb feladatokat az országos szintű fásítástól, méhlegelők létrehozásától kezdve a mézminősítéssel kapcsolatos problémák megoldásáig, mely feladatokhoz támogatást kapunk.

Kiemelném az ázsiai tömegmézek piacromboló hatását, melyre itthon minőségi mézzel válaszolhatunk. Meg kell találni a kifogástalan magyar mézek exportlehetőségeit még Ázsiában is, melyre most lehetőséget látunk.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az Agrárminisztérium kiáll az almatermesztők mellett

Az Agrárminisztérium számára kiemelten fontos az almatermelő gazdák és családjaik mezőgazdasági termelésből történő megélhetése, a hazai almatermesztés jövője, ezért kulcsfontosságúnak tartja, hogy a felvásárlók, feldolgozóüzemek a piaci viszonyokat figyelembe vevő, az elvégzett munka értékének megfelelő árat fizessenek az almáért.

Kérészrajzás miatt változott a szúnyogirtás rendje

Ezen a héten több mint háromszáz településen és öt fővárosi kerületben (III., IV., XI., XXI., XXII.) zajlik majd szúnyoggyérítés, amennyiben az időjárás ezt lehetővé teszi. A szakemberek mintegy százezer hektáron terveznek beavatkozni a vérszívók számának csökkentése érdekében.

Veszélyesek lehetnek a dietanolamint tartalmazó állatgyógyászati készítmények

A fogyasztókra jelentett esetleges veszélye miatt határozatlan időre felfüggesztette a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) hét, dietanolamint tartalmazó állatgyógyászati készítmény forgalmazását. A korlátozás bevezetésére Magyarországon ez év májusában került sor, azóta az Európai Unió több tagállama követte a hazai példát.

A szürkemarhának van jövője

A magyar szürkemarha sorsa a bizonyíték arra, hogy múltján és jelenén túl nagyon komoly jövő elé is néz - mondta Nagy István agrárminiszter a VI. Szürkemarha Fesztiválon szombaton Harsányban.

Mit tegyünk, ha malacunkat „megüti a guta”?

Ebben az időszakban gyakori, hogy romlik a termelőképesség, szaporodásbiológiai zavarok jelentkezhetnek és nő az elhullások száma. A sertések alkatuknál fogva különösen érzékenyek a hőstresszre.

Méhészkedés a háború sújtotta Szíriában

Amióta Szíriában háború zajlik, a méhészek és méhcsaládok száma erősen lecsökkent, ugyanakkor a méz ára az egekbe szökött. A megmaradt méhészeknek nehéz a vándorlás, de a saját területen tartott méhekkel is gondok vannak. Mivel az arab világban a méhészetnek nagy hagyományai vannak, az elmenekült méhészek a környező országokban újra méhészettel kezdenek foglalkozni.

Tarka Marhafesztivál Bonyhádon: hogy alakul az ágazat jövője 2020 után?

Immár 18. alkalommal rendezték meg 2018. augusztus 10-11-én a Tarka Marhafesztivált. A rendezvény kertében tartott országos agrárfórumom elhangzott, hogy az Agrárminisztérium 2020 után fenn kívánja tartani a szarvasmarha-ágazatot érintő, termeléshez kötött támogatásokat, piaci programokat és nemzeti támogatásokat.

Azonosították a halálos fertőzés forrásait a bajai hűtőházban

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hatóság (Nébih) azt mondta, hogy információi szerint a Greenyard Frozen Hungary Kft. bajai üzemében azonosították a lisztériafertőzés forrásait.

Főállatorvos: kampány indul a sertéspestis megelőzése érdekében 

Augusztusban a hatósági állatorvosok felkeresik a kisebb gazdaságokat és a járványvédelemről tájékoztatják őket, a kampány az afrikai sertéspestis visszaszorítását szolgálja - mondta Bognár Lajos, az Agrárminisztérium (AM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára, országos főállatorvos pénteken az M1 aktuális csatornán.

Kétarcú selyemfű: jó mézelő, de veszélyes gyomnövény

Bár a nem őshonos és agresszíven terjedő fajok közül legnagyobb ismertségre a parlagfű tett szert, vannak más kártékony növényfajok is. Gyorsan, nagy területeket hódított meg hazánkban a selyemkóró, mely irtásra van ítélve. A méhészek ugyanakkor kedvelik, hiszen kiváló mézelő fajta.