Back to top

Betiltják a cink-oxidot a sertéstakarmányokban

Túlzott környezetkárosító hatása miatt 2022-re az Európai Unió teljes mértékben betiltja a cink-oxid adalékok felhasználását a sertéstakarmányokban. Felmerül a kérdés, hogy akkor miért is kerül bele ez az ártalmas vegyület a választási malacok takarmányába?

A cink-oxid elsősorban a kismalacok takarmányába kerül kiegészítő adalékként. A cink esszenciális nyomelem, hiánya a malacokban anémiához, csont deformitáshoz, a növekedés elmaradásához és bélrendszeri megbetegedések kialakulásához vezet.

A cink-oxid adagolását a stressz okozta immungyengülés kivédése miatt szokták alkalmazni a tenyésztők. Az irányított keresztezések hatására kialakult sertéshibridek jócskán felülmúlják a standard fajták teljesítményét mind a hús-, tej-, vagy akár utód előállítás területén, de a célpároztatások néhány negatív genetikai tulajdonság kialakulását is elősegítették, ilyen például a stresszérzékenység.

A modern sertéshibridek szinte bármilyen tartási- és takarmányozási viszony megváltozására érzékenyen reagálnak, ami elsősorban az immunrendszer leromlásához vezet.

Ennek hatására a teljesítmény visszaesik és a gazdasági haszon csökken. A stressz elsősorban az állatok viselkedésében jelenik meg, nem esznek, vagy nem isznak eleget. A normális bélműködés megváltozik, ami negatívan befolyásolja az állat egészségét, fogékonyabbak lesznek a betegségekre. A leggyakoribb az E. coli fertőzés, ami, a hasmenés kialakulása mellett növekedési rendellenességeket és magas számú elhullást okoz. A tenyésztők csaknem 20 éve védekeznek cink-oxid felhasználásával a választási malacok coli hasmenésének kialakulása ellen.

A kiegészítésként adagolt cinket a malacok szervezete nehezen tárja fel. A takarmányokba jóval több cink-oxid kerül, mint amennyire az állatnak valójában szüksége van, mivel a nyomelem biológiai hozzáférhetősége alacsony és csak kis mennyiségben szívódik fel.

A cink-oxid környezetkárosító hatása abban nyilvánul meg, hogy a vizelettel kiürül az állat szervezetéből és a trágyával a talajba kerül. A cink-oxid a vízi organizmusokra nagyon veszélyes vegyület, ivóvízbe, talajba és növényekre jutását el kell kerülni.

A talajban való túlzott felhalmozódás megelőzése érdekében az Európai Unió az 1334/2003 rendelet értelmében korlátozásokat vezetett be 2004-től a nyomelem határértékeinek tekintetében. 2022-re pedig teljes mértékben kivonásra kerül majd a takarmányokból.

Addig is gőzerővel folynak a kutatások arról, hogy milyen módszerrel lehetne kiváltani a cink-oxid használatát és megelőzni a választási malacok gyakori hasmenését.

Elsősorban olyan gyógynövény-kelátok tesztelése folyik, amely a cink szerves formában történő adagolását teszi lehetővé, ugyanis a szerves cink bélflórára gyakorolt hatása és felszívódása jobb, mint a szervetlen cink-sóké.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egyre súlyosabb a sertéspestis helyzet Kínában, nem tudják megfékezni a kórt

Az afrikai sertéspestis gyorsan terjed Kínában, már a tartományok több, mint felében jelen van annak ellenére, hogy a kormány nagy erőkkel próbálja megfékezni azt. Korábban ugyan azt nyilatkozták, hogy sikerült kontrollálni a járvány terjedését, azonban mostanra nagyon súlyossá vált a helyzet.

Állatjólét: még mindig komoly hiányosságok vannak az EU-ban

Az állatjólétre irányuló uniós fellépések több szempontból is sikeresek voltak, de továbbra is hiányosságok tapasztalhatók a haszonállatokkal való bánásmód terén - ezt állapította meg egyebek mellett az Európai Számvevőszék szerdán közzétett jelentésében.

A mangalicának helye van a modern sertéstenyésztésben is

A magyar kormány célja, hogy a sertés és benne a manglica tenyésztés nyereséges tevékenység legyen, hangsúlyozta a mezőgazdaságért felelős államtitkár, az Agrárminisztériumban megrendezett Mangalica szakmai napon.

Miniszteri előadás és elnökválasztás a MÁSZ küldöttgyűlésen

Erős magyar mezőgazdaság nincs erős szuverén magyar állattenyésztés és fejlett tenyészállat-előállítás nélkül, emelte ki Nagy István agrárminiszter Herceghalmon, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének (MÁSZ) küldöttgyűlésén, ahol Zászlós Tibort a szervezet elnökévé választották.

Rendhagyó kísérlet: mennyire kutya a törpemalac?

Az ELTE Etológia Tanszékén folyó Családi Törpemalac Program a sikeres tudományos eredményeket elért és világszerte közkedvelt Családi Kutya Programját vette alapul. Az összehasonlító neurobiológiai kutatássorozat, a törpemalacok kommunikációs és szociális képességeit vizsgálja.

Varroatolerancia: szelekció molekuláris genetikai módszerekkel

A Balaton fővárosának szélén korszerű épületek sora, mellettük kísérleti parcellák. A Pannon Egyetem Georgikon karán járunk, Keszthelyen. A Bioinnovációs Központ második emeletén dolgozik az egyebek mellett méhészeti kutatásokkal is foglalkozó munkacsoport. A tudományos munka vezetője Kolics Balázs, maga is méhész. Vele beszélgettünk.

Fellázadtak a beteg sertések tulajdonosai

Tovább terjed Romániában az afrikai sertéspestis (ASP), a múlt héten az olténiai Dolj megyében is megjelent a kór, ahol az érintett gazdák fellázadtak a jószágaik leölésére érkező állategészségügyi szakemberek ellen.

Testtömegmérés stresszmentesen

A Hollandiában megrendezett VIV Europe kiállításon mutatta be először a Fancom cég legújabb termékét, a hízók folyamatos testtömeg-gyarapodásának mérésére alkalmas eYeGrow elnevezésű 3D kamerát. A plafonra szerelhető berendezéssel stesszmentesen és nagyon pontosan követhető az állatok gyarapodása.

Nógrádban terjed a pestis - beteg vaddisznót talált a Nébih

A Nógrád megyei Mátrakeresztes külterületén elhullott vaddisznókból mutatta ki tegnap az afrikai sertéspestis (ASP) vírusát a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma.

Szójadara helyett GMO-mentes takarmány napraforgóból

Mintegy 9 milliárd forint értékű vállalati beruházásaként új üzemet épített a Bunge Zrt. a martfűi gyárában, ahol hazai alapanyagból termelésnél felhasználható, napraforgó-alapú növényi takarmány-alapanyagot állítanak elő, és forgalmaznak SunPro márkanéven.