Back to top

Betiltják a cink-oxidot a sertéstakarmányokban

Túlzott környezetkárosító hatása miatt 2022-re az Európai Unió teljes mértékben betiltja a cink-oxid adalékok felhasználását a sertéstakarmányokban. Felmerül a kérdés, hogy akkor miért is kerül bele ez az ártalmas vegyület a választási malacok takarmányába?

A cink-oxid elsősorban a kismalacok takarmányába kerül kiegészítő adalékként. A cink esszenciális nyomelem, hiánya a malacokban anémiához, csont deformitáshoz, a növekedés elmaradásához és bélrendszeri megbetegedések kialakulásához vezet.

A cink-oxid adagolását a stressz okozta immungyengülés kivédése miatt szokták alkalmazni a tenyésztők. Az irányított keresztezések hatására kialakult sertéshibridek jócskán felülmúlják a standard fajták teljesítményét mind a hús-, tej-, vagy akár utód előállítás területén, de a célpároztatások néhány negatív genetikai tulajdonság kialakulását is elősegítették, ilyen például a stresszérzékenység.

A modern sertéshibridek szinte bármilyen tartási- és takarmányozási viszony megváltozására érzékenyen reagálnak, ami elsősorban az immunrendszer leromlásához vezet.

Ennek hatására a teljesítmény visszaesik és a gazdasági haszon csökken. A stressz elsősorban az állatok viselkedésében jelenik meg, nem esznek, vagy nem isznak eleget. A normális bélműködés megváltozik, ami negatívan befolyásolja az állat egészségét, fogékonyabbak lesznek a betegségekre. A leggyakoribb az E. coli fertőzés, ami, a hasmenés kialakulása mellett növekedési rendellenességeket és magas számú elhullást okoz. A tenyésztők csaknem 20 éve védekeznek cink-oxid felhasználásával a választási malacok coli hasmenésének kialakulása ellen.

A kiegészítésként adagolt cinket a malacok szervezete nehezen tárja fel. A takarmányokba jóval több cink-oxid kerül, mint amennyire az állatnak valójában szüksége van, mivel a nyomelem biológiai hozzáférhetősége alacsony és csak kis mennyiségben szívódik fel.

A cink-oxid környezetkárosító hatása abban nyilvánul meg, hogy a vizelettel kiürül az állat szervezetéből és a trágyával a talajba kerül. A cink-oxid a vízi organizmusokra nagyon veszélyes vegyület, ivóvízbe, talajba és növényekre jutását el kell kerülni.

A talajban való túlzott felhalmozódás megelőzése érdekében az Európai Unió az 1334/2003 rendelet értelmében korlátozásokat vezetett be 2004-től a nyomelem határértékeinek tekintetében. 2022-re pedig teljes mértékben kivonásra kerül majd a takarmányokból.

Addig is gőzerővel folynak a kutatások arról, hogy milyen módszerrel lehetne kiváltani a cink-oxid használatát és megelőzni a választási malacok gyakori hasmenését.

Elsősorban olyan gyógynövény-kelátok tesztelése folyik, amely a cink szerves formában történő adagolását teszi lehetővé, ugyanis a szerves cink bélflórára gyakorolt hatása és felszívódása jobb, mint a szervetlen cink-sóké.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Aggódnak a sertéspestis miatt a szlovákok

Megállíthatatlannak tűnik az afrikai sertéspestis (ASP) terjedése a régióban, már a szlovák gazdák is attól tartanak, hogy rövid időn belül náluk is megjelenik a jelentős gazdasági kárral járó, az emberre nem veszélyes megbetegedés - írta a Magyar Idők.

Vakcina-gyártó üzem épül Monoron 8 milliárd forintból

A Ceva-Phylaxia Oltóanyagtermelő Zrt. új állatvakcina-gyártó üzemet, valamint kutatási és fejlesztési központot épít a Pest megyei Monoron több, mint 8 milliárd forintból.

Gyógynövényismereti tanfolyam kezdőknek

Ismét meghirdeti a kezdőknek szóló, öt elméleti foglalkozásból, illetve egy mátrai és egy vértesi terepgyakorlatból álló gyógynövényismereti tanfolyamát a Füvészkert.

Középpontban a nyúltenyésztés: Mitől függ a nyulak születési súlya? (2.)

A szopós-, a növendék-, sőt még a kifejlett nyulak termelésének alakulásában is kisebb vagy nagyobb szerepe van az anyai hatásnak, mivel a magzatok tápláltsága egy hónapon, a szopósnyulaké 3 héten keresztül kizárólag az anyjuktól függ.

Egyre több az elhízott ló

A lovak fele túlsúlyosnak számít, mert a lótulajdonosok elfelejtették az egészséges lótartás alapelveit – figyelmeztetnek angol állatorvosok.

Újabb ASP-s vaddisznó Borsodban

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hangony község külterületén talált vaddisznó tetemben mutatta ki tegnap az afrikai sertéspestis (ASP) vírusát a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. Az új esetet a magas kockázatú területen belül azonosították. Az állategészségügyi szakemberek – az országos főállatorvos utasítására – megkezdték a szükséges intézkedések végrehajtását.

A világ 10 legtáplálóbb étele

Egy új tanulmányban koreai kutatók több mint 1000 nyers élelmiszer elemzését követően rangsorolták azokat az összetevőket, amelyek a legkiegyensúlyozottabbá teszik a napi tápanyag szükségletet. Meglepő eredményeket találtak.

Sikeres évet zárt 2018-ban az Agrárminisztérium

A jogalkotás területén az Agrárminisztérium volt a legaktívabb tárca az elmúlt évben. Az 55 rendelet, 6 törvény és 10 kormányrendelet mellett, a tárca további 4 törvényjavaslatot készített elő és nyújtott be az Országgyűlés elé. A sikerrel megkezdett programok folytatásán túl többek között az élelmiszerbűnözés visszaszorításának ügye, valamint a sertés-és baromfi járványok álltak a minisztérium tevékenységének a központjában tavaly.

A kínai sertéságazat megsínyli az ASP-t

Kína legnagyobb sertéstenyésztői jelentősen csökkentették a 2018-as profit becsléseiket, mivel a gyorsan terjedő afrikai sertéspestis (ASP) erősen befolyásolja a sertéshús árakat és a keresletet. Ez pedig érzékenyen érinti a világ legnagyobb sertéshús előállító országát.

Thaiföld is alkalmazza a regionalizációt a jövőben madárinfluenza járvány esetén

Újabb szakdiplomáciai sikert ért el az Agrárminisztérium. A thai hatóságokkal kötött megállapodás értelmében a jövőben egy esetleges hazai madárinfluenza járvány esetén kizárólag a fertőzött területről származó baromfitermékekkel szemben vezetnek be korlátozásokat a távol-keleti országban.