Back to top

Természetrajzi élménykalauz

Az erdők és Sopron. Elválaszthatatlanok, összetartoznak, mint „évszázados barátok”. Ezt a kapcsolatot a város történelme és a kedvező földrajzi elhelyezkedés kovácsolta össze. A különleges kötődésről számos írás, tanulmány, könyv született; egyik ilyen Nagy Csaba erdőmérnök-természetfotós képeskönyve, a Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. kiadásában.

A kötettel a soproni székhelyű Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. – fennállásának 60. évfordulója alkalmából – a város környéki erdők, az azokat megálmodó és ma is a természet, az erdő kincseit ápoló szakemberek előtt tiszteleg.

A képek színes pillanatokat örökítenek meg, mint amikor a ragyogó virágdíszbogár az erdei szellőrózsa virágán táplálkozik; vagy egy egész történet kel életre képzeletünkben például az erdőszélen leselkedő őzgida láttán. Elmaradhatatlanok a soproni bükkösök, fenyvesek és patakvölgyi égeresek látványát és színeit megörökítő felvételek; az erdei állatok hétköznapjait bemutató pillanatképek, vagy a mozdulatba hajló állóképek. A gombák és a növények mintha csak arra vártak volna, hogy tájkép készüljön velük vagy portré róluk. A szerző képei élnek, vagy életet sejtetnek.

A fotók főként a Soproni-hegyvidékhez és a Fertő-menti dombokhoz kötődnek.

A hegyen a savanyú alapkőzet és a hűvösebb „alpesi” klíma dominál, a Fertő-tó nyugati partján az életteret a szárazabb termőhelyek nyújtják. A két táj között az Ikva vízgyűjtőjének kavicsos hordaléka töltötte fel a síkságot. Ez a pannon-alpi átmeneti zóna adja a Sopron környéki erdők mérhetetlen változatosságát, az élőhelyek kincsestárát.

A könyv képei segítenek összeállítani a mozaikot, amely persze akkor válhat teljessé, ha személyesen is megismerjük a helyet, a történetét. A szerző látásmódja különleges, hiszen nem csak jó fotótémákat keresett, de hozzáadta saját szakmai tapasztalatát, élményeit is. Három év áldozatos munkáját mutatja be a 127 oldal. A térség megismerésében segít az erdőterületek rövid bemutatása. A növény- és állatfajok, valamint a helyszínek megnevezésével együtt rövid leírásokat, szerzői „narrációt” olvashatunk a fotók mellett.

A kötet sokkal több, mint egy képeskönyv: természetrajzi élménykalauz. A természetbarát, a fotós, az erdőkért rajongó szakember vagy gyermek könyvespolcán is kiemelt helyet foglalhat el. Nagy Csaba: Az erdők kincsei – Képek a Sopron környéki erdőkről kötet beszerezhető az internetről (Libri) és fellelhető szakmai könyvtárakban.

A bemutatás záródjon a szerző gondolataival:

„Hogy az erdő kincsei közül ki mit tart fontosabbnak, számára kedvesebbnek, ebben természetesen lehetnek eltérőek a vélemények. Egy azonban bizonyos: az erdő kincseket rejt… S az igazi, a legnagyobb kincs maga az ERDŐ!”

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2018/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Repülő ékszerek

Gyönyörű színezetű tollazata kétségkívül a természet egyik remekműve. Hátoldala csillogó smaragdzöld és kék színben ragyog, torka és tarkófoltja fehér, a feje és testének alsó része pedig sárgásbarna. A jégmadár fenséges megjelenése más fajokkal összetéveszthetetlen, így bár ritkán kerül szemünk elé, könnyen azonosítható.

Ismeretlen betegség tizedeli a bükkfákat

Egyelőre nem tudni, milyen kórokozó pusztítja a bükkfákat az Amerikai Egyesült Államok illetve Kanada területén. Aggodalomra ad okot, hogy a betegséget az európai bükkből (Fagus sylvatica) is kimutatták.

Mogyorós pele – nem mogyorón él

Hazánkban három pelefaj él, melyek közül a mogyorós pele 7-9 centiméteres testhosszával és 6-7 centiméteres farkhosszával a legkisebbnek számít. Elnevezése minden bizonnyal a német fajnévből ered. Ám az utóbbi évek vizsgálatai egyértelműen bebizonyították, hogy a nálunk élő példányok nem a mogyoróra alapozzák takarmánybázisukat.

Elszaporodtak az aranysakálok Magyarországon

Drasztikusan elszaporodtak az aranysakálok Magyarországon, a szakemberek szerint az elmúlt évtizedekben még soha nem volt ekkora a számuk.

A hétvégén már jár a szilvásváradi kisvasút

Ragyogóan napos hétvége elé nézhetünk. Éled a természet, itt-ott már madárcsicsergést is hallhatunk. Az időjárás előrejelzés szerint az éjszakai fagyok már elkerülnek minket, de persze a hideg völgyekben, északi oldalakon még erre is számíthatunk. Az erdei túrázáshoz tökéletes idő biztos sok embert kicsalogat az erdőbe, ahol jellemzően saras ösvényekre kell készülni.

Kína és India zöldíti a bolygónkat

A világ két legnagyobb szennyezője, Kína és India segíti a bolygó zöldülését is egy jelentés szerint – legalábbis egyelőre. Ez a hatás főleg abban gyökerezik, hogy Kínában igen ambiciózus faültetési kampány zajlik, illetve mindkét országban igen intenzív a mezőgazdasági termelés.

Fenyőelegyes lomberdők hazája

A Zalaerdő Zrt. Lenti Erdészetének területei a megye nyugati csücskében helyezkednek el, a szlovén határ szomszédságában. Az erdő- és vadgazdálkodás mellett tevékenységének harmadik fontos pillére az öt év híján százesztendős fűrészüzem. A dimbes-dombos zalai táj turisztikai szempontból is megkapó: népszerű az erdei vasút, és virágzik a bakancsos, a futó, valamint a kerékpáros turizmus.

Hektáronként tízezer csemetét ültetnek a Sóstói-erdőben

Tavaly ősszel kezdődött fakitermelés Nyíregyházán a Sóstói-erdőben, a Sóstói úti vasúti felüljáró melletti mintegy kéthektáros, főként akác és tölgy fafajból álló területen. A fakitermelés még az elmúlt évben befejeződött, a faanyagot elszállították, a vágástakarítás és a talajelőkészítés is véget ért.

Csak engedéllyel gyűjthető a hullott agancs!

A gímbikák többsége februárban és márciusban veti le fejdíszét, ami ezekben a hetekben szinte vonzza az agancsgyűjtőket az erdőkbe. Tudni kell azonban, hogy ez a tevékenység a hatályos jogszabályok szerint csak az adott terület vadászatra jogosultjának írásbeli hozzájárulásával történhet. E nélkül a Büntető Törvénykönyv (Btk.) szerint lopásnak minősül!

Sünmentés a bécsi temetőkben

Néhány éve a sünöknek is készítenek helyet hét bécsi temetőben. A sünvédelmi program keretében ugyanis külön téli szállásokat hoznak létre nekik, hogy legyen hol áttelelniük.