Back to top

Szupergabonák

Az változatos, rostokban gazdag étrend nem nélkülözheti a gabonaféléket. Az újra felfedezett és idegen földrészen termő köretnek valókból kis rafinériával, zöldfűszerek, zöldségek hozzáadásával változatosabbá, érdekesebbé tehetjük ételeinket.

Az emésztőszerv-rendszer betegségeivel foglalkozó gasztrorenterológusok szerint az emésztőszervi megbetegedések, legsúlyosabb esetben a vastagbélrák a rostokban gazdag táplálkozással megelőzhető. Erre idősebb korban, amikor a kevesebb mozgás és a csekélyebb mennyiségű táplálék és folyadék bevitele miatt az emésztés is lassabb, kiemelt jelentőségű. A zöldségfélék és a gyümölcsök mellett a gabonafélék tartalmaznak nagyobb mennyiségben rostokat, amelyek emészthetetlen anyagok, a salak- és méreganyagok gyors kisöprésében van nagy jelentőségük. Aki unja már a müzlit és a rizst, vagy esetleg gluténérzékeny, néhány igazán trendi szupergabonát ajánlunk, aminek egy részét a kertünkben is megtermelhetjük.

Az emésztőszervi megbetegedések rostokban gazdag táplálkozással megelőzhetők
Az emésztőszervi megbetegedések rostokban gazdag táplálkozással megelőzhetők

Mik az álgabonák?

Az álgabonák olyan növények, amelyek botanikailag nem a pázsifűfélékhez tartoznak, mint a búza vagy a kukorica, de magas keményítőtartalmuk miatt a gabonafélékhez hasonlóan hántolva köretként, vagy lisztté őrölve tésztafélék, sütemények készítésére használhatjuk föl ételeinkhez. Ide tartozik az amaránt és a hajdina.

Amaránt

Az amarántmag magas kalciumtartalma miatt a csontritkulás megelőzésében játszik nagy szerepet
Az amarántmag magas kalciumtartalma miatt a csontritkulás megelőzésében játszik nagy szerepet
Az amaránt a disznóparéjfélék családjába tartozik, a gyomnövényként ismert szőrös disznóparéj és a dísznövényként ültetett bókoló disznóparéj rokona. Őshazája Közép- és Dél-Amerika, az inkák, aztékok fontos alapgabonája, rituális szertartásokhoz is használták. Több faját termesztik. Európában a 18. századtól ismerik. Az általunk fogyasztott gabonafélékhez képest szénhidráttartalma alacsonyabb, fehérje-, rost-, vitamin- és ásványianyag-tartalma (vas, magnézium, kalcium, cink) viszont magasabb. Tartalmaz még B1-, E- és C-vitamint. Magas kalciumtartalma miatt a csontritkulás megelőzésében játszik nagy szerepet. Nagy mennyiségben található benne a lizin nevű esszenciális aminosav, ami az izomépítésben és -regenerációban játszik fontos szerepet. Jó hatású az érelmeszesedés megelőzésében, gátolja a rákos sejtek kialakulását is. Glutént nem tartalmaz. Az őrölt amarántmagot kenyérsütéshez 5-10 százalékban javasolt a búzaliszthez leverni. A pirított, pattogatott amarántmag levesbetétnek, köretnek, töltelékhez és műzlialapanyagnak, önmagában joghurtba keverve fogyasztható.

Az amarántot Magyarországon már több mint tíz éve termesztik, házikerben is nevelhető. Igénytelen, jól alkalmazkodó növény. Márciusi megvetéssel májusban palántázhatjuk. Apró magjait homokkal keverve sekélyen vessük. Az amarántmag ok akkor szedjük, amikor a virágok kezdik elveszteni élénk színűket, és megdörzsölve kipotyognak a magok. A levágott virágfüzéreket vászonzsákba szedjük, hagyjuk megszáradni, és morzsoljuk ki belőle a magokat.

Aztékzsálya (Chia)

Az aztékzsályamagot szárazon nem szabad fogyasztani
Az aztékzsályamagot szárazon nem szabad fogyasztani
Az aztékzsálya (chia) mag egy zsályaféle, a Salvia hispanica magja, ami szintén a közép- és dél-amerikai kontinensről származik, és az ottani őslakosok fontos növénye, amit energia- és fehérjeforrásként fogyasztottak. Erre utal elnevezése is, a chia jelentése ugyanis nem más, mint erő. Fehérjében, rostban, kalciumban, antioxidánsban gazdag, Omega-3 zsírsavat is tartalmaz. Nagy szerepe van az érelmeszesedés és a magas vérnyomás megelőzésében, mivel csökkenti a „rosszkoleszterin”-szintet. Méretének kétszeresét képes megkötni vízből, ezért fogyókúrázók számára is javasolt. Szárazon nem szabad fogyasztani, mert már a nyelőcsőben képes megduzzadni, ami fuldoklást válthat ki. Előáztatott magokat joghurtba, zöldség- és gyümölcsturmixba (smoothie) keverve fogyaszthatjuk, piskóta és muffin is készíthető vele. A napi javasolt mennyiség 15 gramm. A szezám- és/vagy mustármagra érzékenyek ne fogyasszák!

Hajdina

A hajdina, más néven pohánka, vagy tatárka (Fagopyrum esculentum) szintén álgabona, hiszen a keserűfűfélék családjába tartozik. Közép-Ázsiából, Nepál és Kína határvidékéről származik. Európában a középkor végén, a 15. században vált ismertté. A hűvösebb éghajlatú, csapadékosabb vidékeken termeszthető sikeresen. Magyar neve, a pohánka a „pogány gabona” elnevezés összevonásából származik, mivel főként a szegényebb néprétegek tápláléka volt. Sokhelyütt vetik másodnövényként takarmányozás céljára, vagy zöldtrágyaként, illetve méhlegelőnek. A hajdina termesztése emberi fogyasztásra nálunk mindig is kismértékű volt, de ma is kihagyhatatlan alapanyaga egyes szlovén, illetve őrségi tájjellegű ételnek.

A hajdina a kiskertben másodnövénynek a kiürült zöldségágyakba vethető
A hajdina a kiskertben másodnövénynek a kiürült zöldségágyakba vethető
A kiskertben másodnövénynek a kiürült zöldségágyak helyére vetik, kiváló zöldtrágyanövény, amely megvédi a kertet a gyomosodástól, és ősszel csak be kell forgatni a földbe. A hajdina termesztése viszonylag egyszerű. Rövid tenyészideje miatt május második felétől július közepéig vethető, 10-12 cm mély magágyba és a magot gereblyével dolgozzuk be a talajba. Melegkedvelő növény, a fagyra érzékeny. A májusi vetések augusztusban virágoznak vagy éppen már betakarítható állapotban vannak. A hajdina a talajra nem igényes, még a savanyú kémhatású talajokat jól tűri, de csak magas szerves anyag-tartalmú talajon ad jó termést.

A hajdina egyre divatosabb élelmiszer a reformtáplálkozás híveinek körében, őrleményével és hántolt magjával mind gyakrabban találkozhatunk ma már nemcsak a reformszaküzletekben, de az áruházláncokban is. Lisztjéből kenyér, lepény és palacsinta készülhet. A hántolt hajdinaszemeket köretként és levesbetétként használhatjuk.

A hajdina igen ízletes és egészséges is. magas szénhidrát-, rost- és fehérjetartalmú növény, telítetlen zsírsavakban is gazdag. Ásványianyag-tartalma igen magas, különösen kalciumban és magnéziumban gazdag. Előnye még, hogy nátriumtartalma alacsony, káliumtartalma viszont magas. Nyomelemekből vasat, rezet és cinket tartalmaz a legtöbbet. A hajdina igen értékes vitaminforrás, mivel a B-vitamin csoport majdnem minden tagja megtalálható benne. E-vitamin, B2-vitamin és B1-vitamin-tartalma kiemelkedő. Ezen kívül kedvező élettani hatással rendelkező biológiai anyagokat, például antioxidáns hatású flavonoidokat és a rutin is tartalmaz. Magas rutintartalma miatt a hajdina a magas vérnyomás csökkentésében segíti szervezetünket.

Kedvező összetételénél fogva a hajdina gyakoribb fogyasztása volna kívánatos a magas vérnyomással, cukorbetegséggel, szív- és érrendszeri betegségekkel, gyakori székrekedéssel és testsúlytöbblettel küszködő magyar lakosság számára. Glutént nem tartalmaz.

Még több szupergabonát ismerhet meg a Kerti Kalendárium 2019. január-februári számában.

Forrás: 
Kerti Kalendárium
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kerti Kalendárium 2019/1-2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Önellátóból őstermelő: „Ő a fákkal is beszélgetett”

Ángyán Józsefné szerint a magyar mezőgazdaság legnagyobb, már-már égető problémája az, hogy nincs „hadra fogható” munkaerő. A Somogy megyei Marcaliban gazdálkodó és a környéken piacozó asszony szerint úgyszólván tarthatatlan állapot uralkodik, és a fiatalok hozzáállása miatt nem is várható, hogy alapjaiban megváltozna a helyzet.

Narancs- és almaültetvényből van a legtöbb Európában

Magyarországon 36,3 ezer hektáron termeltek gyümölcsöt 2017-ben, az Európai Unióban (EU) a vizsgált évben közel 1,3 millió hektár földterületet borítottak gyümölcsfák, amelyek kétharmada Spanyolországban, Olaszországban és Lengyelországban koncentrálódott - közölte az unió statisztikai hivatala (Eurostat) csütörtökön.

70-80 hektár zöldséghajtató üvegház "full extra" fölszereltségű

A zöldségtermesztésben is pénzre váltható az innovatív technológiai, technikai megoldások alkalmazása, hangsúlyozták a Prega konferencia zöldségtermesztési szekcióülésén. Amíg a szabadföldi termesztésben főként a gépesítés, robotizáció, precíziós öntözés és tápanyag-gazdálkodás javíthatja a hatékonyságot, a hajtatásban az adatgyűjtésen alapuló döntéstámogató rendszerek is segítik a kertészeket.

Még nem kell félniük a hétvégi fagyoktól a gyümölcstermesztőknek

Aggódnak a gyümölcstermesztők. A héten volt olyan nap, amikor 15-17 C-fokot is mértek, de napközben országszerte is 8-10 C-fok körül alakult a hőmérséklet. A hétvégére viszont erős lehűlést jeleztek a meteorológusok. A bogyós gyümölcsök már elkezdtek hajtani, mi lesz így a növényekkel – kérdeztük Ledó Ferenctől FruitVeB elnökétől.

Egészséges függőség a kertészkedés

Ha egész életedben boldog akarsz lenni, kertészkedj, ajánlja a kínai mondás, mely szerint egy nap boldogsághoz elég berúgni, egy hónapnyihoz pedig megnősülni. A legújabb élettani kutatások alátámasztják ezt a régi nézetet. A kertészkedés az egyik legbiztosabb módja az egészség és a lelki nyugalom megőrzésének, amit már számos tudományos eredmény igazol.

A növénytermesztők most elmondhatják a véleményüket

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) kérdőíves felmérést indít a magyarországi szaporítóanyag-felhasználási szokások, stratégiák, választást segítő tényezők megismerése érdekében.

47 millió tonna gyümölcs termett Európában

A közelmúltban Berlinben lebonyolított Fruit Logistica szakvásár kiváló alkalmat adott az elmúlt év gyümölcs- és zöldségtermeléséről és –kereskedeleméről szóló leltár elkészítéséhez.

Rózsák Afrikából

Kenya a világ legnagyobb rózsa­exportőre. A Kenyai Virágiroda szerint az ország virágkertészeti ipara 2016-ban 890 millió USD bevétellel zárt.

KSH: jelentősen drágult a gabona tavaly

A mezőgazdasági termelői árak tavaly decemberben 2017 azonos időszakához képest 5,8 százalékkal nőttek. A gyümölcsök ára 15 százalékkal mérséklődött, ezen belül az alma ára számottevően, 27 százalékkal. A burgonya ára 44, a zöldségféléké 30, a paradicsomé 22 százalékkal emelkedett, a vöröshagymáé pedig majdnem duplájára nőtt.

Nulla maradék: zöldség-gyümölcs termesztés természetesebben

Egy felmérés szerint a franciák 79 százaléka úgy véli, hogy az élelmiszerek árthatnak az egészségüknek. Ez csak tovább ösztönözte, hogy az egyik legnagyobb francia zöldség-gyümölcs termelői szervezet, a Rougeline kezdeményezésére 7 taggal 2017 áprilisában útjára indult a Nulla növényvédőszer-maradék elnevezésű mozgalom.