Back to top

Szupergabonák

Az változatos, rostokban gazdag étrend nem nélkülözheti a gabonaféléket. Az újra felfedezett és idegen földrészen termő köretnek valókból kis rafinériával, zöldfűszerek, zöldségek hozzáadásával változatosabbá, érdekesebbé tehetjük ételeinket.

Az emésztőszerv-rendszer betegségeivel foglalkozó gasztrorenterológusok szerint az emésztőszervi megbetegedések, legsúlyosabb esetben a vastagbélrák a rostokban gazdag táplálkozással megelőzhető. Erre idősebb korban, amikor a kevesebb mozgás és a csekélyebb mennyiségű táplálék és folyadék bevitele miatt az emésztés is lassabb, kiemelt jelentőségű. A zöldségfélék és a gyümölcsök mellett a gabonafélék tartalmaznak nagyobb mennyiségben rostokat, amelyek emészthetetlen anyagok, a salak- és méreganyagok gyors kisöprésében van nagy jelentőségük. Aki unja már a müzlit és a rizst, vagy esetleg gluténérzékeny, néhány igazán trendi szupergabonát ajánlunk, aminek egy részét a kertünkben is megtermelhetjük.

Az emésztőszervi megbetegedések rostokban gazdag táplálkozással megelőzhetők
Az emésztőszervi megbetegedések rostokban gazdag táplálkozással megelőzhetők

Mik az álgabonák?

Az álgabonák olyan növények, amelyek botanikailag nem a pázsifűfélékhez tartoznak, mint a búza vagy a kukorica, de magas keményítőtartalmuk miatt a gabonafélékhez hasonlóan hántolva köretként, vagy lisztté őrölve tésztafélék, sütemények készítésére használhatjuk föl ételeinkhez. Ide tartozik az amaránt és a hajdina.

Amaránt

Az amarántmag magas kalciumtartalma miatt a csontritkulás megelőzésében játszik nagy szerepet
Az amarántmag magas kalciumtartalma miatt a csontritkulás megelőzésében játszik nagy szerepet
Az amaránt a disznóparéjfélék családjába tartozik, a gyomnövényként ismert szőrös disznóparéj és a dísznövényként ültetett bókoló disznóparéj rokona. Őshazája Közép- és Dél-Amerika, az inkák, aztékok fontos alapgabonája, rituális szertartásokhoz is használták. Több faját termesztik. Európában a 18. századtól ismerik. Az általunk fogyasztott gabonafélékhez képest szénhidráttartalma alacsonyabb, fehérje-, rost-, vitamin- és ásványianyag-tartalma (vas, magnézium, kalcium, cink) viszont magasabb. Tartalmaz még B1-, E- és C-vitamint. Magas kalciumtartalma miatt a csontritkulás megelőzésében játszik nagy szerepet. Nagy mennyiségben található benne a lizin nevű esszenciális aminosav, ami az izomépítésben és -regenerációban játszik fontos szerepet. Jó hatású az érelmeszesedés megelőzésében, gátolja a rákos sejtek kialakulását is. Glutént nem tartalmaz. Az őrölt amarántmagot kenyérsütéshez 5-10 százalékban javasolt a búzaliszthez leverni. A pirított, pattogatott amarántmag levesbetétnek, köretnek, töltelékhez és műzlialapanyagnak, önmagában joghurtba keverve fogyasztható.

Az amarántot Magyarországon már több mint tíz éve termesztik, házikerben is nevelhető. Igénytelen, jól alkalmazkodó növény. Márciusi megvetéssel májusban palántázhatjuk. Apró magjait homokkal keverve sekélyen vessük. Az amarántmag ok akkor szedjük, amikor a virágok kezdik elveszteni élénk színűket, és megdörzsölve kipotyognak a magok. A levágott virágfüzéreket vászonzsákba szedjük, hagyjuk megszáradni, és morzsoljuk ki belőle a magokat.

Aztékzsálya (Chia)

Az aztékzsályamagot szárazon nem szabad fogyasztani
Az aztékzsályamagot szárazon nem szabad fogyasztani
Az aztékzsálya (chia) mag egy zsályaféle, a Salvia hispanica magja, ami szintén a közép- és dél-amerikai kontinensről származik, és az ottani őslakosok fontos növénye, amit energia- és fehérjeforrásként fogyasztottak. Erre utal elnevezése is, a chia jelentése ugyanis nem más, mint erő. Fehérjében, rostban, kalciumban, antioxidánsban gazdag, Omega-3 zsírsavat is tartalmaz. Nagy szerepe van az érelmeszesedés és a magas vérnyomás megelőzésében, mivel csökkenti a „rosszkoleszterin”-szintet. Méretének kétszeresét képes megkötni vízből, ezért fogyókúrázók számára is javasolt. Szárazon nem szabad fogyasztani, mert már a nyelőcsőben képes megduzzadni, ami fuldoklást válthat ki. Előáztatott magokat joghurtba, zöldség- és gyümölcsturmixba (smoothie) keverve fogyaszthatjuk, piskóta és muffin is készíthető vele. A napi javasolt mennyiség 15 gramm. A szezám- és/vagy mustármagra érzékenyek ne fogyasszák!

Hajdina

A hajdina, más néven pohánka, vagy tatárka (Fagopyrum esculentum) szintén álgabona, hiszen a keserűfűfélék családjába tartozik. Közép-Ázsiából, Nepál és Kína határvidékéről származik. Európában a középkor végén, a 15. században vált ismertté. A hűvösebb éghajlatú, csapadékosabb vidékeken termeszthető sikeresen. Magyar neve, a pohánka a „pogány gabona” elnevezés összevonásából származik, mivel főként a szegényebb néprétegek tápláléka volt. Sokhelyütt vetik másodnövényként takarmányozás céljára, vagy zöldtrágyaként, illetve méhlegelőnek. A hajdina termesztése emberi fogyasztásra nálunk mindig is kismértékű volt, de ma is kihagyhatatlan alapanyaga egyes szlovén, illetve őrségi tájjellegű ételnek.

A hajdina a kiskertben másodnövénynek a kiürült zöldségágyakba vethető
A hajdina a kiskertben másodnövénynek a kiürült zöldségágyakba vethető
A kiskertben másodnövénynek a kiürült zöldségágyak helyére vetik, kiváló zöldtrágyanövény, amely megvédi a kertet a gyomosodástól, és ősszel csak be kell forgatni a földbe. A hajdina termesztése viszonylag egyszerű. Rövid tenyészideje miatt május második felétől július közepéig vethető, 10-12 cm mély magágyba és a magot gereblyével dolgozzuk be a talajba. Melegkedvelő növény, a fagyra érzékeny. A májusi vetések augusztusban virágoznak vagy éppen már betakarítható állapotban vannak. A hajdina a talajra nem igényes, még a savanyú kémhatású talajokat jól tűri, de csak magas szerves anyag-tartalmú talajon ad jó termést.

A hajdina egyre divatosabb élelmiszer a reformtáplálkozás híveinek körében, őrleményével és hántolt magjával mind gyakrabban találkozhatunk ma már nemcsak a reformszaküzletekben, de az áruházláncokban is. Lisztjéből kenyér, lepény és palacsinta készülhet. A hántolt hajdinaszemeket köretként és levesbetétként használhatjuk.

A hajdina igen ízletes és egészséges is. magas szénhidrát-, rost- és fehérjetartalmú növény, telítetlen zsírsavakban is gazdag. Ásványianyag-tartalma igen magas, különösen kalciumban és magnéziumban gazdag. Előnye még, hogy nátriumtartalma alacsony, káliumtartalma viszont magas. Nyomelemekből vasat, rezet és cinket tartalmaz a legtöbbet. A hajdina igen értékes vitaminforrás, mivel a B-vitamin csoport majdnem minden tagja megtalálható benne. E-vitamin, B2-vitamin és B1-vitamin-tartalma kiemelkedő. Ezen kívül kedvező élettani hatással rendelkező biológiai anyagokat, például antioxidáns hatású flavonoidokat és a rutin is tartalmaz. Magas rutintartalma miatt a hajdina a magas vérnyomás csökkentésében segíti szervezetünket.

Kedvező összetételénél fogva a hajdina gyakoribb fogyasztása volna kívánatos a magas vérnyomással, cukorbetegséggel, szív- és érrendszeri betegségekkel, gyakori székrekedéssel és testsúlytöbblettel küszködő magyar lakosság számára. Glutént nem tartalmaz.

Még több szupergabonát ismerhet meg a Kerti Kalendárium 2019. január-februári számában.

Forrás: 
Kerti Kalendárium
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kerti Kalendárium 2019/1-2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A cink- és nitrogén-ellátás összefüggései

Napjainkban a mezőgazdaság egyik legfontosabb feladata, hogy a fenntartható fejlődés szabályait figyelembe véve termeljen. Ennek megfelelően a legfontosabb alapelvek közé tartozik a környezet- és természetvédelmi irányelvek betartása, a mennyiség mellett a lehető legjobb minőségű termésre való törekvés.

A ligeti szőlő badacsonyi karrierje

Nagy Zóra Annamária lelkesen beszél szakterületéről, mintha mindenki számára magától értetődő, hétköznapi dolgokról számolna be. Ennek ellenére erősen koncentrálnom kell, hogy a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet tudományos munkatársának minden szavát értsem. Munkáját máris sokszor és több helyen elismerték.

Növényvédelmi előrejelzés – tűzelhalásveszély

Tipikus áprilisi időjárásnak lehettünk tanúi, hűvös és meleg napok váltogatták egymást, szerencsére fagy nem volt. A szárazság a kisebb esők ellenére nem enyhült. Rajzik a cserebogár, fertőz a tűzelhalás, és kártevő rovarok egész sorával találkozhatunk.

Több szaporítóanyagot is termelhetnénk

A magyarországi gyümölcsfaiskolai termesztésre jellemző, hogy a tervezett telepítésre vonatkozó információk hiányában alul- vagy túltermelés alakul ki. A szektorra nézve mindkettő hátrányos, hiszen vagy az importnak engedünk teret, vagy a megsemmisítés okoz komoly veszteséget.

Nevezzük diborkának! Dinnye-uborka hibrid a piacon

Kedvező előjelekkel kerül kereskedelmi forgalomba Olaszországban egy vadonatúj zöldség, a dinnye és az uborka hibridje. A Meloncella di Lecce névre hallgató újdonságot a San Rocco szövetkezetben termesztik 60 hektáron. A Leveranóban működő szövetkezetben az utóbbi évtizedben megduplázódott a különlegesség termesztése, mára eléri a 4000 tonnát és a cég forgalmának tekintélyes hányadát teszi ki.

Iskolatej, iskolagyümölcs – Jelentős uniós támogatás a következő tanévben is

Az európai uniós iskolaétkeztetési program keretében 2019 és 2020 folyamán EU-szerte több millió gyermek fog majd tejet, gyümölcsöt és zöldséget kapni, Magyarország 5,7 millió eurós támogatásban részesül.

Aranykoronánként 10 tonna burgonya

„Feltétlenül a bankszférába mennék – természetesen csak akkor, ha újrakezdhetném az egészet. Bár hozzáteszem, hogy a mezőgazdaságtól akkor sem távolodnék el.” Puskás Ferenc zákányszéki gazdálkodó lepett meg ezzel a válasszal, amikor beszélgetésünk végén megkérdeztem, vajon elfelejtettem-e valamit szóba hozni.

Pénteken kezdődik a Szőlő és klíma konferencia Kőszegen

Április 26-27-én ismét megrendezik Kőszegen a Szőlő és klíma konferenciát, ahol az éghajlatváltozásnak a szőlőre gyakorolt hatásáról és a lehetséges alkalmazkodási módokról lesz szó. Minden érdeklődőt várnak, regisztrálni vagy előre jelentkezni sem kell a részvételhez. Kőszegen a Szőlő jövésnek könyvében 1740-től vezetnek följegyzéseket a szőlő fejlődési állapotáról.

Gazdaság, génbank és gyakorlati helyszín egy helyen

A magyar mezőgazdaságnak szinte nincs olyan ágazata, amelyet a Georgikon Tanüzemben nem művelnek. Amellett, hogy termelnek, gazdálkodnak, génbankként és az egyetem hallgatóinak gyakorlati képzésének helyszíneként működnek, szakmai kísérleteikkel a környékbeli gazdákat is segítik.

A világ legszebb kertjei

Egy virágokkal teli, illatos kertnél nincs is inspirálóbb és megnyugtatóbb közeg. A világ legszebb kertjei árulkodnak a hely kultúrájáról és történelméről. Tanítanak és elvarázsolnak.