Back to top

Újra kell gondolni a legelők szerepét

Elsősorban az állatlétszám növekedését szeretné elérni a Magyar Állattenyésztők Szövetségének új elnöke. Zászlós Tibor abban reménykedik, hogy a legelő újra benépesedik tenyészállatokkal. A korábbi uniós elv és gyakorlat ugyanis nem fenntartható, mert állatlétszám nélkül, kizárólag a legelő rendben tartásával is nagy összeghez lehet jutni.

Az új Közösségi Agrár Politika reformja meghozhatja azt a változást és előrelépést, ami növelheti az állatlétszámot és helyére teheti a természeti egyensúlyt.

Zászlós Tibor, a Mezőfalvai Zrt. vezérigazgatója, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara mezőgazdaságért felelős alelnöke, elnöki székfoglaló beszédében azt mondta, hogy soha nem volt ennyire jó a csillagok állása, mint most ahhoz, hogy az állattenyésztők hangját a kormány ne csak meghallja, de a javaslatokból konkrét intézkedések, majd pedig eredmények szülessenek. A sikeres állattenyésztéshez pedig kellő elszántság és alázat kell. Kérdésünkre, hogy milyen szerepe lehet a kisebb gazdaságoknak és a nagyobb üzemeknek az állomány növelésében, azt mondta, hogy újra kell gondolni a legelők szerepét.

A magyar állattenyésztés – elsősorban a családi üzemeknek köszönhetően – állandó megrendeléshez juthat például a biohús termeléssel az exportpiacon.

Az ipari méretekben tevékenykedő brojlercsirke és sertéstenyésztőknek pedig az eredmények kitűzése mellett a hatékony termelésre és a megfontoltságra kell törekedniük, hiszen egy dolog az állatlétszám, de a másik oldalon szaporodhatnak a tönkremenő gazdák a nem tudatos hozzáállással. Mint mondta, az uniós jog elsőbbséget élvez, de nem helyezi hatályon kívül a nemzeti szabályozást, így az állattenyésztési törvény és végrehajtási rendeletei hatályban maradnak mindaddig, amíg az új hazai szabályozás hatályossá nem válik.

Termelők és környezetvédők

Zászlós Tibor kitért arra is, hogy hosszú távon a környezetvédők sok nehézség elé állíthatják még a gazdálkodókat – ahogy erre volt példa az elmúlt évtizedekben. Ők azok, akik semmiféle felelősséget és kockázatot nem vállalnak, s nem gondolnak bele abba, hogy milyen nehézségeknek teszik ki a termelőket. Nemrégiben a ketreces tartás „megszüntetése” keltett nagy vihart.

A hagyományos tojástermelést felszámolta az unió, mire az állat- és környezetvédők mindenféle ketreces tartás ellen aláírást gyűjtöttek, de valójában olyan ellen tiltakoztak, ami nincs jelen Európában.

– Idehaza rendeződött ez a kérdés, a tojástermelők az uniós technológiának megfelelően dolgoznak. A japánok például az almos tartás helyett a hazánkban is alkalmazott eljárást vezették be, miszerint – higiéniai okok miatt – a tojás nem érintkezik a bélsárral, emiatt sokkal tisztábbnak tartják a termelést ketreces tartásban. De a vevő nem annyira tudatosan választ, hanem az olcsó árak miatt választhatja az Ukrajnában előállított tojást, ahol az unióból kitiltott rendszer van életben – sorolta az érveket az elnök, aki ugyanakkor a szarvasmarha- állomány növekedését sikertörténetnek tartja. Visszaidézte azt a 2006-ban tartott keszthelyi előadását, amelynek az üzenete az volt, hogy érdemes húsmarhát tenyészteni. A magyar állomány akkor 70 ezer volt. Nemrégiben ugyanezen a konferencián már 150 ezer húsmarháról beszélt. – Nem gondolom, hogy az én sikerem, de többen hozzájárultunk egyrészt a lelkesítésnek, a gazdasági környezetnek köszönhetően a növekedéshez – mondta Zászlós Tibor.

Arányosság – másképp

Sokan szorgalmazzák, hogy álljon végre helyre a növénytermesztés és az állattenyésztés egyensúlya. Azt azonban pontosan kell látni, hogy a hőskorszaknak számító időszak arányait nem lehetséges visszaállítani, mert a háztáji sertés-, baromfi- és nyúltartás gyakorlatilag megszűnt, más már a társadalmi környezet.

A tanyák megmentése, az állattenyésztés támogatása fontos ökológiai szempont, de nem pótolja azt a nagy létszámot, ami annak idején a falvakban megtalálható volt.

Az afrikai sertéspestis, madárinfluenza, kéknyelv betegség, bőrcsomósodás – komoly károkat okoznak, korlátozzák a piaci lehetőségeket az azonnali intézkedések miatt. Ha úgy tartanák a sertést, mint akkor, amikor ezek még ismeretlenek voltak, akkor egy sertéspestises vaddisznóval találkozás után a normál állományban azonnal megjelenne a kór. Mindez végzetes csapást mérne az állományra. A természet közeli tartás óriási veszélyeket rejt magában.

Élvonalban az állategészségügy

Eközben továbbra is örömteli, hogy Európában a magyar állategészségügyi szolgálat az élvonalba tartozik, tehát ezen a téren őrizzük évtizedek óta tartó vezető szerepünket és hírünket. Ennek most nagy jelentősége van az előbb említett betegségek miatt. Az más kérdés, hogy a jogszabályi harmonizáció során bizonyos magyar gyakorlatokat meg kellett változtatni, többek szerint gyengíteni kellett, de ez megközelítés kérdése. Ezzel kapcsolatban Zászlós Tibor azt mondta, hogy kiválóan működik az az európai biztonsági, monitoring rendszer, amely az élelmiszerekben előforduló káros, emberre veszélyes anyagokat azonnal kiszűri.

Nem lehet tehát azt mondani, hogy az európai állategészségügyi rendszer rosszabb lett, mint a magyar, hanem más.

Végül kitért a háttérintézmények megerősítésére, mivel ma már nem állatárveréseken és bemutatókon kelnek el a tenyészállatok, hanem genetikai vizsgálatokkal állapítható meg a jövőbeni értéke. Ezért van szükség azokra az intézetekre, amelyek ezt biztosítják. – Nem lenne szerencsés, ha a magyar állattenyésztők külföldi vizsgálatokat vennének igénybe, ez magyar munkahelyeket veszélyeztetne – mondta az új elnök.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A félsivatagot is meghódította

Ma már szinte az ország bármely szegletében találkozhatunk borzzal. A különös fizimiskájú, mackós mozgású, menyétféle ragadozó állománya az utóbbi időszakban megnőtt, így kikerült a védett fajok sorából.

Kecskesajt és turizmus: farm a Mátra-alján

Nagy utat tett meg a kecsketej és sajt, mire megjelent a piacon, vagy a neves éttermekben. Aki ma fog a kecsketartásába, annak már könnyebb a helyzete, bár a kitartás és az elhivatottság nélkül kódolva van a kudarc. A Nagyrédei Kecskefarm tulajdonosa, Sánta Judit nem tíz, vagy tizenöt évvel ezelőtt kezdte a szakmát, amikor már kezdett a köztudatban megjelenni a kecskesajt, hanem jóval korábban.

Pásztorkutyákkal a farkasok ellen

A lengyelországi Mazur tóvidék a juhtenyésztői pásztorkutyákat kapnak, hogy segítségükre legyenek a nyájak védelmezésében a farkasoktól.

Bevált az indiai dolgozó a tehenészetben

Mára az ország több tehenészetében is dolgoznak külföldi vendégmunkások, miután helyi, magyar munkaerőt nem nagyon lehet találni az állatokkal való munkára. A bevándorlók közül is kiemelkednek az indiai dolgozók, akikkel nagyon jó tapasztalatok vannak az ország több tehenészetében is. Egyikük, Sandeep Kumar nyilatkozott a magyarmezogazdasag.hu-nak.

Eb a vadász kutya nélkül II.

A vadászkutyafajtákat több csoportra lehet tagolni. A különböző típusú vadászatokra más és más adottságú kutyafajták alkalmasak leginkább. A fajták a vadászaton belül eltérő feladatokra használhatók, és a bennük lévő ösztön felcsiszolásával hozható ki belőlük a legtöbb.

Június 10-ig kell teljesíteni a tömeges méhpusztulások felderítéséhez kapcsolódó adatszolgáltatást

A Nébih az elmúlt hetekben több mint 12 000 gazdálkodótól kért növénytermesztési technológiai adatszolgáltatást a 2018-as tömeges méhpusztulások felderítése érdekében. Az ügyfélkapuval nem rendelkező termelőktől érkezett visszajelzések alapján a hivatal az adatszolgáltatási határidőt 2019. június 10-ig meghosszabbította.

Jobb, ha a tehén nappal ellik

Egy amerikai- kanadai tanulmány szerint a tehenek nagyobb eséllyel ellenek napközben, ha a nap végén jutnak hozzá a takarmányadagjuk nagy részéhez. A napközbeni ellések számának emelkedése nagyban megkönnyítené a gazdák életét.

Szójabab – Az amerikai kapcsolat

Európa első számú szójabab-beszállítója az Egyesült Államok: 121 százalékkal, vagyis több mint duplájára nőtt az uniós import 2018 júliusa és 2019 áprilisa között az előző év azonos időszakához képest – derül ki az Európai Bizottság frissen közzétett adataiból.

Miniszteri biztos: a magyar agrárcégek egyre sikeresebbek az orosz piacon

Nagyszerű, hogy az embargó ellenére a magyar cégek sikerrel szerepelnek olyan orosz állami pályázatokon, amelyek lehetővé teszik a gazdasági együttműködést az uniós országokkal - jelentette ki Budai Gyula.

Sokba fog még kerülni, hogy a Hortobágy nem lát vizet

Sok éve nem tapasztalt szárazság sújtja a Hortobágyot, a gémeskutakban alacsony a vízszint, nincsenek dús legelők, a szikes tavak kiszáradnak.