Font Sándor így reagált Nagy Tamásnak, a MOSZ elnökének és két, a mezőgazdasági érdekképviselethez tartozó cégvezető keddi budapesti sajtótájékoztatóján elhangzottakra, ahol az 1200 hektár feletti megművelt területek földalapú támogatás megvonását nehezményezték. Hozzátette: „nagyon sajnáljuk, hogy a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) is beállt a baloldali szervezetek sorába, és félelemkeltéssel, riogatással próbálja meg saját érdekeit megvédeni”.
Emlékeztetett: a MOSZ Magyarországon a legnagyobb területű birtokokkal rendelkező tőkés társaságok érdekképviselete. A mezőgazdasági támogatások átalakítása ezen társaságok 1200 hektár feletti területét érinti igen érzékenyen. Főként azokat, akik a későbbiekben sem hajlandóak állattenyésztéssel foglalkozni.
Hozzátette: „többször jeleztük, hogy az 1200 hektár feletti területtel rendelkező gazdálkodók az 1200 hektár feletti területre vonatkozólag nem kapják meg az alap földalapú támogatást, csak a kiegészítő támogatást”. Az így felszabaduló pénzt, mintegy 20 milliárd forintot pedig az állattartással foglalkozók és a nagy kézi munkaigényű ágazatok – például a zöldség és gyümölcstermelők – kapják meg.
Nem igaz az az állítás – mondta a fideszes szakpolitikus -, hogy az említett nagyüzemi tőkés társaságok a vidék eltartó képességét fokozták, sőt, egyedüliként ők valósították meg. Ellenkezőleg, pontosan ők azok, akik ellehetetlenítették a vidéken élő gazdálkodókat, hiszen sok település határában ezek a cégek bérlik az összes területet. Ezzel elveszik a lehetőséget a kisebb egyéni és családi gazdaságok elől – mutatott rá Font Sándor.
Aláhúzta: az Európai Unió éppen ezért ajánlja a most megnyíló támogatási rendszerben, hogy a nagyobb üzemterülettel rendelkező gazdaságok támogatási mértékét csökkentsék a tagországok. Ajánlja egyben, hogy az így felszabaduló forrásokat a kisebb gazdaságoknak adják oda. Az elvonás lehetőségének mértékét pedig az érzékelteti, hogy erre akár már 30 hektár felett is lehetőség lenne. A magyar kormány 1200 hektárnál húzta meg a szóban forgó határt, vagyis nem a legdurvább beavatkozást „lépte meg”.
Font Sándor elismerte, hogy a nagygazdaságok sok magánszemélytől is bérelnek földet – de mint mondta -, aki figyelte az elmúlt öt-hat év földpiaci mozgásait Magyarországon, az látja, hogy nagy az igény a földterületek használatára, esetleg megvásárlására. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a nagyüzemi gazdaságok a későbbiekben nem szeretnék a magányszemélyektől bérbe venni a termőföldet, akkor több reménybeli használó is vár az adott területre. Tehát nem fenyegeti a földtulajdonosokat az a veszély, hogy nem lesz, aki megművelje földjeiket.
„Úgy gondoljuk most nem tettünk mást, mint – a földforgalmi törvényben már jelzett – az általunk helyesnek tartott földhasználathoz, vagyis hozzáigazítjuk a támogatási rendszert a kis, közepes és családi gazdaságok, illetve a nagyüzemek 80-20 százalékos arányához. Úgy ítéljük meg, mindez a nagy gazdaságok számára nem jelent csődhelyzetet. Az üzemnagyság ugyanis garantálja, hogy ezek a nagyüzemi tőkés társaságok továbbra is talpon tudnak maradni” – vonta le a következtetést Font Sándor.
Forrás: MTI Eco
