A rizs több milliárd ember alapvető élelmiszere. A világ népességének több mint fele napi szinten fogyasztja. Termesztése azonban hatalmas mennyiségű édesvizet igényel, miközben a terméshozamokat egyre inkább befolyásolja az éghajlatváltozás, amely kiszámíthatatlanabbá teszi a csapadékmennyiséget – írja a BBC.
Erik Murchie professzor, a Nottinghami Egyetem egyik kutatója elmondta: „A globális hőmérséklet 1 °C-os emelkedése 6%-kal csökkenti a rizshozamot, és az egyre erősebb hőhullámok tovább rontják a helyzetet. Az Egyesült Királyságban végzett kutatások támogatják azokat a nemesítési törekvéseket, amelyek közvetlenül a laboratóriumainkból jutnak el a rizstermesztő országok rizsföldjeire.”
Fotó: Safari consoler, Pixabay
Ranjan Swarup professzor szerint ezek a helyiségek lehetővé teszik számukra a különböző körülmények szimulálását és annak megfigyelését, hogyan reagálnak az egyes növények a hőstresszre és az aszályra.
„Napjainkban, amikor a globális élelmezésbiztonság a világ mezőgazdaságának egyik legnagyobb kihívása, és fenntartható módon kell növelnünk az élelmiszertermelést, olyan gyökértulajdonságokat vizsgálunk, amelyek javíthatják az ellenálló képességet” – mondta.
Laboratóriumi elemzés után terepen tesztelik az ígéretes növényeket
A rizsnövényeket az egyetem Hounsfield Intézetében mikro-CT szkennerrel is elemzik. A Hounsfield Intézet igazgatója, Craig Sturrock professzor elmondta, hogy ez lehetővé teszi a kutatók számára, hogy károsítás nélkül vizualizálják, hogyan reagálnak a gyökerek a klímaváltozásra. Szerinte lehetséges, hogy vannak mélyebbre hatoló gyökérzettel rendelkező növények. Ezzel könnyebben tud vizet felvenni a talaj mélyéről is. Ha sikerül azonosítani a gént, mely ezért a tulajdonságért felelős, azt fel lehet használni a nemesítési programban.
A nottinghami kutatócsoport más tudósokkal és rizsnemesítőkkel együtt dolgozik a Nemzetközi Rizskutató Intézetben (IRRI).
„Velük együtt dolgozunk azon, hogy a megfelelő tényezőket mérjük, így megérthetjük a hőstresszel és az aszállyal szembeni tolerancia biológiai alapjait” – mondta Murchie.
A kutatást az Nemzetközi Klímaalap finanszírozza, amely egy kormányzati kezdeményezés a fejlődő országok klímaváltozáshoz való alkalmazkodásának támogatására.
Az Egyesült Királyság az általa fogyasztott teljes rizsmennyiséget importálja, főként olyan „klímasérülékeny” országokból, mint Banglades, India, Pakisztán és Thaiföld.
A nemzetközi fejlesztési miniszter, Jenny Chapman így nyilatkozott: „A Közel-Kelet instabilitása és a szélsőséges időjárási jelenségek fokozódó hatása nyomást gyakorol a globális élelmiszertermelésre. Ez nemcsak a fejlődő országok számára fontos, hanem az otthoni boltok polcaira kerülő élelmiszerek árára is hatással van.”
