A politikus megjegyezte: a Nemzeti Földalap majdnem ugyanannyi védendő területet kezel, mint a nemzeti parkok, mivel az utóbbiak a korábban kijelölt jelentős területeket nem használva, visszaadták a földeket bérletbe adásra.
„Az izgalmas kérdés itt jött, hogy kié legyen a bérleti díj” – fogalmazott Font Sándor, hozzátéve, a jelenlegi konstrukcióban ez az összeg nem a nemzeti parkokhoz, hanem a földalaphoz kerül.
Elmondta: 2010-ben azt gondolták, hogy a Nemzeti Földalapnak kellene átlátnia a kérdést, „de nem tudta senki megmondani, hogy 1990 óta mennyi földtulajdona van a magyar államnak”. Ennek kiderítése másfél éves munka volt, s ekkor látták, hogy államigazgatási szervek szerteágazó köre is kezel területeket.
Megalapozatlan és nem túl tisztességes riogatásnak nevezte a politikus azokat az ellenzéki felvetéseket, hogy a törvénymódosítással esetleg elvennék a nemzeti parkoktól ezeket a területeket.
Emlékeztetett arra, hogy a természetvédelmi törvényhez nem nyúltak, így a természetvédelmi őrök és vezetők továbbra is kérhetnek a természetvédelmi területek megóvása érdekében pufferzónákat, s akkor ezeket a földalap – akár kisajátítás után – átadja a nemzeti parkoknak.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország a köztársasági elnök, az ombudsman és az összes parlamenti képviselő segítségét kéri, hogy a kedden az Országgyűlés által elfogadott, állami földvagyon kezeléséről szóló törvénymódosítás ne léphessen hatályba.
Közölték: a törvény a nemzeti park igazgatóságoktól a Nemzeti Földalapkezelő Szervezethez (NFA) helyezi át a védett területekkel kapcsolatos vagyonkezelési feladatok jelentős hányadát. A három országos természetvédelmi civil szervezet, az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottsága, a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsa szakmai bizottsága, az Országos Környezetvédelmi Tanács, 170 civil szervezet és több ezer állampolgár, valamint az összes ellenzéki képviselő szerint veszélyezteti a természeti értékek védelmét – írták.
Az EMLA – Környezeti Management és Jog Egyesület – elemzése alátámasztotta, hogy a törvény sérti az egészséges környezethez való alapjogot, így az alkotmányellenesség aggályait veti fel, és a természetvédelem terén visszalépésre ad lehetőséget – olvasható a közleményben.
„A törvény hatályba lépése visszafordíthatatlan károkat okozhat hazánk természeti örökségében, ezért a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország ma levélben fordult az illetékesekhez, hogy forduljanak az Alkotmánybírósághoz a jogszabály megsemmisítése érdekében” – fogalmaznak. (Képünk illusztráció.)
Forrás: MTI Eco
