A jelentés szerint a globalizáció, a reklámok és a megváltozott életmódunk a Földközi-tenger térségének országait sem hagyják érintetlenül. Egyre kevesebb gyümölcs és zöldség, helyettük több hús és tejtermék kerül az asztalra. Míg a térség déli részén az alultápláltság jelenti a problémát, a Mediterráneum többi országa már a túlsúllyal és az elhízással küzd. Az éhezés különösen az öt év alatti gyerekek esetében gyakori a déli és keleti részen, növekedési zavarokat okozva körükben. Mindeközben, a helytelen táplálkozásból fakadó krónikus betegségek mindenütt terjedőben vannak, ami egyre gyakrabban áll komoly mozgásszervi problémák hátterében, de akár halálos kimenetelű is lehet.
A jelentés megállapítja, hogy a növényi olajokon, gabonán, zöldségen és hüvelyeseken, halakon és alkalmanként a hús fogyasztásán alapuló mediterrán étrendet régóta a hosszú és egészséges élet zálogaként emlegetik. Mivel főleg növényi alapanyagokat használ, nem terheli meg túlságosan a környezetet sem. Fenntartása kevesebb természeti erőforrást igényel, mint egy húsban gazdag életmódé. „A mediterrán étrend tápláló, szoros kölcsönhatásban van a helyi kultúrával, fenntartható és a helyi termelőket támogatja,” sorolta az előnyöket Alexandre Meybeck, a FAO egyik illetékes koordinátora. „Éppen ezért kulcsfontosságú a fenntartása és a további támogatása.” Azonban ahogy egyre több élelmiszer származik a térségen kívülről, és a korábban változatos helyi táj képét a monokultúra termelés kezdi uralni, a tradicionális táplálkozási szokások változása az élelmiszer-ellátó rendszerre is hatással van. Becslések szerint ma már a helyi gabonafajták csupán 10 százalékát termesztik, hogy a helyüket néhány tájidegen növényfaj vegye át. A turizmus, a városok terjedése, a természeti erőforrásaink kimerülése és a hagyományos tudás eltűnése mind hozzájárul a növény- és állatfajták genetikai sokszínűségének gyors csökkenéséhez az egész földközi-tengeri térségben, hívja fel a figyelmet a jelentés. Döntéshozók, kutatók és az élelmiszeripar képviselői szorosabb együttműködésére lenne szükség az élelmiszerlánc és a táplálkozási trendek jobb megértéséhez. Nagyobb figyelmet kell szentelni a táplálkozásban és az élelmiszer-termelésben a helyi alapanyagok és tudás megóvásának. Ezen célok megvalósításáért a CIHEAM elindított egy felhívást, a Mediterráneum mezőgazdasági ökoszisztémájának megóvásáért, a térség élelmiszerellátó rendszereinek fenntarthatóbbá tételéért és a növekvő népesség megfelelő élelmezéséért.
Forrás: FAO
