Az országgyűlés a múlt szerdán törvénymódosítással ültette át a magyar jogrendbe azt az európai irányelvet, amellyel megőrizhető Magyarország GMO-mentessége. A képviselők 161 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, négy tartózkodás mellett fogadták el a földművelésügyi miniszter erről szóló javaslatát. A tárcavezető előterjesztésében emlékeztetett rá, hogy a változtatás után a tagállamok továbbra is saját hatáskörben dönthetnek a genetikailag módosított növények termesztésének tiltásáról, nem csupán természetvédelmi vagy egészségügyi, hanem társadalmi, gazdasági, illetve egyéb szempontokra hivatkozva.
Magyarországnak a genetikailag módosított szervezetektől való mentességét néhány héten belül törvény is garantálja majd – jelentette be a földművelésügyi miniszter a közelmúltban. Fazekas Sándor akkor közölte: törvénymódosítást terjeszt az Országgyűlés elé annak érdekében, hogy Magyarország fogadja el elsőként a GMO-ra vonatkozó uniós irányelv alapján a GMO-k teljes tiltására vonatkozó saját törvényét. Hozzáfűzte: most az unióban az egyes tagállamok alkothatják meg azokat a szabályokat, amelyek a GM-élelmiszerektől, vetőmagoktól védik őket. Ez a magyar álláspont győzelmét jelenti az EUban, és ennek alapján javasolta a tárcavezető a géntechnológiai törvény módosítását.
A közelmúltban ugyanis olyan EU-rendelet született, amely szerint a tagállamok maguk dönthetnek GMOmentességükről. Így születhet meg Magyarországon az a szabályrendszer, amely alapján környezetpolitikai, társadalmi, gazdasági, város- vagy területfejlesztési, esetleg más szempontok alapján lehet a tiltást megfogalmazni és megindokolni. Fazekas Sándor emlékeztetett rá: eddig az volt a gyakorlat, hogy az unió bizottsága hozott egy megengedő vagy tiltó döntést, amit a tagállamok kifogásolhattak, de akár az Európai Bíróságig is el kellett menni az ügyben. Most fordult a helyzet: a tagállamok alkothatják meg a saját GMOszabályozásukat. A magyar jogszabály az alaptörvény alapján a teljes tiltást, a zéró toleranciát alkalmazza.
Egyes hírek szerint az uniós GM-politika a mostaninál tovább is mehet. Az eubusiness. com című uniós szakportál szerint az Európai Bizottság azt tervezi, hogy jelentősen egyszerűsíti a genetikailag módosított élelmiszerek és takarmányok importjának engedélyezését, és ezáltal nemcsak a köztermesztés, hanem az élelmiszerforgalom is ellenőrizhetővé válna. Az elképzelés szerint Brüsszel a tagállamokra bízná annak eldöntését, hogy egy termék importálását engedélyezik- e vagy sem. A felvetést egyelőre nem erősítette meg az Európai Bizottság vagy más hivatalos uniós szerv, de a lap hozzáteszi: ha a tervet elfogadják, 19 GMO-termék – döntően élelmiszerek, takarmányok és néhány dísznövény – esetében szabadulhat fel a jelenleg blokkolt importengedély. A tagállamokra bízott döntés egyben azt is jelentené, hogy a GMOellenes országok, például Franciaország vagy Magyarország többé nem korlátozhatná a GMO-val szemben megengedő tagállamok, így Spanyolország nemzetközi kereskedelmét.
Jelenleg a GM-termékeket tekintve nincs egyetértés a tagállamok között, az ellenzők miatt azonban a legtöbb ilyen termék kereskedelme nem engedélyezett az EU-ban. A közösség eddig mindössze egyetlen kukoricafajta, a MON810 termesztését engedélyezte, ezt Spanyolországban, Portugáliában és Csehországban termesztik. Ezen felül azonban nagyjából 50 genetikailag módosított termék van forgalomban, döntően takarmányösszetevők.
A GMO-tiltás bevezetésével a kormányzat támogatást elnyerő javaslatot fogalmazott meg: a parlamenti pártok mindegyike GMO-ellenesnek mondható. A fideszes Font Sándor a parlamenti vita során a GMO-mentes növényekkel kapcsolatos magyar álláspont kormányokon átívelő történetét mutatta be, majd tudatta: a frakció támogatja a javaslatot. A szocialista Gőgös Zoltán szintén támogatta a javaslatot, elmondása szerint nehéz helyzetbe kerül volna a magyar mezőgazdaság, ha nem hozza meg az unió a tiltást lehetővé tevő irányelvet. Vejkey Imre (KDNP) azt mondta, stratégiai érdek az ország GMO-mentessége, figyelembe véve az egészségügyi, biológiai és gazdasági kockázatokat.
Magyar Zoltán (Jobbik) ugyanakkor azt mondta, nehéz lesz betartani a GMO-mentességet, ha a szomszédos országok nem döntenek hasonlóképpen, frakciótársa, Kepli Lajos szerint pedig azért is lehet nehéz ennek az státusznak a fenntartása, mert a GMtartalmú élelmiszerek áruként szabadon mozognak az unióban, kitiltani őket nem lehet az uniós alapelvek alapján.
Sallai R. Benedek (LMP) felszólalásában hangsúlyozta: örül, hogy a kormány jó célt és jó álláspontot képvisel a témában, de Jobbikos képviselőtársaival egyetértve azt is jelezte, hogy az irányelv átvételétől még nem lesz biztosított a GMO-mentesség. Az LMP országgyűlési képviselője a Klubrádiónak ezt követően elmondta, továbbra sem lesz biztosítva Magyarország GMOmentessége, ez pedig élelmiszerbiztonsági kockázatot jelent. Sallai R. Benedek szerint hiába tiltja őket az alaptörvény, jelenleg is rengeteg GMOtartalmú takarmány és vetőmag jön be az országba, az új törvény pedig nem ad a mainál több lehetőséget ennek megelőzésére. Emiatt az LMP úgy döntött, hogy nem szavazza meg a módosítást.
Az LMP szerint a miniszterelnök és a kormány megfutamodik, amikor a magyar nemzeti érdekeket kellene képviselni az unióban. Ez történt az élelmiszer-önrendelkezés és az ország GMO-mentességének kérdésében is. Ezt Schiffer András, a párt társelnöke mondta múlt szerdán, sajtótájékoztatón, amelyen Sallai R. Benedek képviselővel és Darvas Béla egyetemi tanárral, a GMO-kerekasztal elnökével bírálták a géntechnológiai tevékenységről szóló jogszabály módosítását. Már akkor elmondták, az LMP nem kíván szavazni a jogszabályról történő szavazáskor. Annak céljával, a genetikailag módosított szervezetek tiltásával ugyan egyetértenek, a megvalósítás módjával azonban már nem; a kormánytól hathatósabb fellépést várnak. Schiffer András szépségtapasznak nevezte az előterjesztést, azt kifogásolva, hogy az uniós jogszabályok arra nem adnak lehetőséget, hogy a kifogásolt élelmiszereket vagy takarmányt megállítsuk az országhatárnál.
Darvas Béla azt kifogásolta, hogy bár az általa vezetett kerekasztal az Országgyűlés két bizottságának is tanácsadó szerve, de az előterjesztést mégsem látták a beterjesztése előtt.
A sajtótájékoztatót követően a megszavazott jogszabályt bírálva elmondta, hogy az gátat szab egyes jövőbeli kutatásoknak, emellett szakmailag értelmezhetetlen megállapításokat is tartalmaz. Szerinte az alaptörvénnyel együtt sem lesz elegendő arra, hogy megvédje az országot a kifogásolt termékektől.
A kormányzat nemcsak a tiltással, hanem más lépésekkel is igyekszik minél hosszabb távra biztosítani Magyarország GMO-mentességét. Feldman Zsolt korábban kijelentette: 2020-ig a GM-mentes szója termesztéséhez hektáronként 60 ezer forint támogatást biztosít a kormányzat a gazdálkodóknak. Ettől azt remélik, hogy a ma 40 ezer hektár körüli szójatermő terület a háromszorosára nő.
A Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára beszélt arról is, hogy a szója az egyik legfontosabb és leghatékonyabb fehérjeforrás az állati takarmányozásban, de a világ vezető szójatermelőinél – Brazília, Argentína, Amerikai Egyesült Államok – a termőterület 85–99 százalékán genetikailag módosított növényeket termesztenek. Eközben a nagy szójafogyasztó Európában és Magyarországon egyre jelentősebb kereslet mutatkozik a GM-mentes szója iránt, annak ellenére, hogy az drágább. A genetikai módosítástól mentes magyar szóját vásárolják például Ausztriában is, mert így tudnak előállítani GM-mentes élelmiszereket és takarmányt – tette hozzá Feldman Zsolt. A GM-mentes termékeket mindenütt megfizetik Európában, a magyar gazdák pedig szeretik, ha munkájukat anyagilag is megbecsülik – fogalmazott a helyettes államtitkár.
A kormányzat célja tehát az, hogy a jelenlegi 40–50 ezer hektáros szójatermelést 120 ezer hektárra növelje, és ezt öntözési programokkal is hajlandó támogatni. Az importszójától való függőség csökkentése érdekében Magyarország csatlakozott a Duna-Szója Szövetséghez, amely osztrák kezdeményezésre jött létre.
A mostani törvénymódosítási javaslat mellett az FM-ben dolgoznak még egy feliratozásra vonatkozó rendeleten is, amely előírná, hogy milyen tájékoztatásnak kell szerepelnie az élelmiszereken a GMOtartalmukkal kapcsolatban.
Azt, hogy Magyarországon várhatóan még idén megvalósulhat, hogy a hús, a hal, a tojás, a tej, a méz és a takarmány GMO-mentességét külön jelölni lehessen, a múlt hónapban jelentette be Feldman Zsolt a „Hogyan maradjunk GMO-mentesek Európában” című szakmai konferencián. A Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára az eseményt megnyitó beszédében kijelentette: erre azért van szükség, mert több felmérés is igazolja, hogy az Európai Unió lakosságának többsége elutasítja a GM-élelmiszereket, az emberek nem szeretnének ilyeneket látni az asztalukon. Ezt senki sem hagyhatja figyelmen kívül – tette hozzá.
A jelölés bevezetése Fazekas Sándor szerint azért fontos, mert ezáltal már a határon kitilthatók lesznek a nemkívánatos importáruk. A miniszter jelezte: több tagállam is érdeklődik azon magyar javaslat iránt, hogy az EU egésze GMO-mentes övezet legyen. A témáról Fazekas Sándor tárgyalt a német, a francia és a lengyel szakminiszterrel, illetve a lett, az orosz, a luxemburgi, a cseh, a ciprusi és a szlovén kollégájával is. Fazekas Sándor újságírói kérdésre úgy fogalmazott: Magyarországnak elemi érdeke, hogy ebben az ügyben jól képviselje és megvédje az álláspontját, amit ha szükség lesz rá, bíróság előtt is megteszünk. Hazánk egy szuverén állam, amely meghatározhatja, hogy mit termelnek a területén és milyen élelmiszert enged be az országba.
