Az I. Táplálkozási Világkonferenciát 1992-ben rendezték. Az azóta eltelt több mint húsz évben az éhező vagy alultáplált emberek száma emelkedett, és nem csak a növekvő népességszám miatt. 2000-ben 189 ENSZ-tagállam kötelezte el magát amellett, hogy 2015-ig véget vetnek a súlyos szegénységnek és éhínségnek, és az éhínségben szenvedők arányát felére csökkentik. Ezt a célt (az ENSZ úgynevezett első számú millenniumi fejlesztési célját) a FAO adatai szerint hatvan ország tudta teljesíteni. A világban továbbra is 842 millió ember szenved krónikus éhezéstől. Évente majdnem hétmillió ötévesnél fiatalabb gyermek hal éhen. Eközben 162 millió az elhízottak száma.
A II. Táplálkozási Világkonferencián résztvevő magyar delegációt Tóth Katalin, a Földművelésügyi Minisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára vezeti. Szerdai felszólalásában többek között a magyarországi iskolaétkeztetési programokról számol be, amelyek a táplálkozással kapcsolatos nemzetközi célkitűzések a magyar jogszabályokba való átültetésének példái.
Kálmán Zoltán mezőgazdasági és környezetügyi tanácsos, Magyarország állandó képviselője az ENSZ római székhelyű mezőgazdasági és élelmezési szervezeteiben az MTI-nek elmondta: a II. Táplálkozási Világkonferencia újdonságát a szemléletváltás jelenti.
A nemzetközi közösség a Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár által megfogalmazott jelszót tűzte zászlajára, amely szerint az éhezők számának csökkentése helyett az egyetlen elfogadható cél a „nulla éhezés” (zero hunger) megvalósítása. Ezt képviseli többek között a FAO, a Világélelmezési Program (WFP), amely az ENSZ legnagyobb élelmiszersegélyező szervezete, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és Ferenc pápa is – hangsúlyozta Kálmán Zoltán. Hozzátette, hogy a zéró éhezés megvalósítása érdekében a millenniumi fejlesztési célokat az időhatár nélküli fenntartható fejlesztési célok váltották fel.
A II. Táplálkozási Világkonferencia másik vívmánya, hogy az éhezés elleni küzdelemmel és az alultápláltság orvoslásával párhuzamosan kiemelt figyelmet szentel magának a táplálkozásnak. Míg a fejlődő országokban a táplálék hiánya jelent problémát, addig a fejlett államokban az egészséges táplálék hiánya miatt van szükség gyors fellépésre az egyre jobban elhízó társadalomban.
A konferencia plenáris ülésén felszólaló Tóth Katalin helyettes államtitkár ismertette a Magyar Kormánynak az egészséges táplálkozás támogatása és népszerűsítése területén tett legfontosabb intézkedéseit, s az elért konkrét gyakorlati eredményeket. Elmondta, hogy iskolai élelmezési programjainkon keresztül biztosítjuk, hogy a gyermekek egészséges, tápláló, helyi élelmiszereket fogyasszanak az iskolákban és óvodákban.
A sikeres iskolagyümölcs és iskolatej programok mellett beszédében Tóth Katalin a hazai gyakorlat jó példájaként említette a mintamenza programot, amely növekvő népszerűségnek örvend. Ennek keretében az iskolák, kórházak, idősotthonok részére lehetővé válik a helyben megtermelt élelmiszerek közvetlen beszerzése. A közétkeztetési intézmények körében a mintamenza programban való részvétel mind népszerűbb, mivel egészségesebb és jobb minőségű élelmiszert tudnak biztosítani az ott étkezőknek. A kitűzött célok szerint a mintamenza programban a biotermékek aránya 2020-ig eléri a 30 %-ot – tette hozzá Tóth Katalin.
Az FM helyettes államtitkára elmondta, hogy a rövid ellátás lánc következtében, a közvetítő kereskedelem kiiktatásával történő beszerzés környezetvédelmi szempontból is előnyösebb a kisebb szállítási távolságok miatt. Mindezeken túl a program piacot teremt a helyi gazdálkodók termékei számára, és azok feldolgozása hozzájárul a helyi gazdaság fejlődéséhez és a vidéki foglalkoztatás bővítéséhez. A helyi termelés, feldolgozás és fogyasztás ösztönzésével az élelmiszerveszteség és pazarlás is jelentősen csökkenthető.
A konferencián három különböző témában panelbeszélgetést szerveztek, ezek egyike az egészséges táplálkozás szerepe a 2015 utáni fejlesztési folyamatban. Magyarország ezen felkért hozzászólóként vett részt – Dr. Martos Éva, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet főigazgatója személyében, aki beszámolt hazánk nemzetközi szerepvállalásáról. Említést tett továbbá az elért hazai eredményekről, tekintettel arra, hogy az egészséges táplálkozás kiemelt helyet foglal el a hazai szakpolitikában, mint azt a közelmúltbeli nemzeti jogszabályok is mutatják. Ilyen a népegészségügyi termékdíj bevezetése, az élelmiszerek transzzsírsav tartalmát korlátozó rendelet, vagy a 2015 januárjában életbe lépő, egészséges közétkeztetést előíró rendelet. Fontosnak tartjuk, hogy mindenki számára biztosítsuk az egészséges élelmiszert, legyen az gyermek, idős vagy speciális étrendet igénylő személy. Ez összhangban áll a 2015 utáni fejlesztési folyamat céljaival és a Római Nyilatkozatban foglaltakkal is.
A Táplálkozás Világkonferencia témájához kapcsolódik a Milánói Expo is. „Táplálni a világot, energiát adni az életnek” – ezzel a mottóval rendezi Olaszország 2015. május 1. és október 31. között a következő világkiállítást, melynek fő témája az egészséges táplálkozás, a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés lesz. Magyarország kiemelten kezeli a milánói világkiállításra való felkészülést. Az Élet Kertjének elnevezett magyar pavilonban fontosnak tartjuk az egészséges táplálkozás népszerűsítését is. A tervezett magyar pavilon három átfogó témája: Egészséges hagyományok; Magyarország, a víz országa; Örökség a jövőnek.
A világkonferencia résztvevői szerda délután nyilatkozatot és cselekvési tervet fogadnak el. FAO római székházában rendezett kétnapos találkozón a program szerint többek között Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár, Giorgio Napolitano olasz köztársasági elnök, valamint állam- és kormányfők, magas szintű döntéshozók, civil szervezetek vesznek részt.
Csütörtökön a konferencián beszédet mond Ferenc pápa, aki megválasztása óta többször a világ szégyenének nevezte az éhező emberek létezését. A pápák közül utoljára 2009-ben XVI. Benedek tartott beszédet a FAO-ban. (Fotó: fao.org)
Forrás: MTI/FM Sajtóiroda
