Az utóbbi években egy kevésbé ismert kórokozó-csoport, a növény háncsszöveteiben élő, sejtfal nélküli fitoplazmák okoznak nagy gondot szőlő- és gyümölcstermesztésünk számára. Kiemelkedik közülük a kajszi pusztulását okozó Candidatus Phytoplasma prunorum és a szőlő aranyszínű sárgaságot kiváltó Grapevine flavescence dorée (FD) fitoplazma, elfogadott tudományos nevén Candidatus Phytoplasma vitis.
Az FD-t Magyarországon először 2013 augusztusában észlelték Zala megyében, azóta a fertőzést kimutatták néhány tőkén Veszprém, Vas és Fejér megyében is, Komárom-Esztergom megyében egyelőre csak egy iszalag növényből. A nagy gazdasági kárt okozó betegség ellen nincs gyakorlatban alkalmazható védekezési lehetőség. Terjedése az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) elleni eredményes védekezéssel akadályozható meg, mivel ez a betegség a kabócával terjed. A gyümölcsfák pusztulását okozó fitoplazmáknál hasonló a helyzet, de a terjesztő levélbolha fajokról még kevesebb ismeret áll rendelkezésünkre.
A fitoplazmákkal és vektoraikkal kapcsolatos problémák megoldására megalakult munkacsoport az alábbi kérdések kutatását-tisztázását tűzte ki célul:
- szőlő, gyümölcs és szántóföldi kultúrák fitoplazmás betegségei és azok átviteli módjai;
egyéb gazdanövények jelentősége;
- a növényanyag mentesítésének gyakorlati lehetőségei, az eljárás átadása a termelőknek,
- a betegségeket terjesztő kabócák és levélbolhák biológiájának vizsgálata; elterjedésének előrejelzése borvidékeken;
- a terjesztésért felelős egyéb vektorok szerepének kiderítése;
- rovarölő készítmények hatékonyságának vizsgálata;
- a vektorok elleni növényvédelmi technológiák kidolgozása.
Már 2014-ben működtette a munkacsoport azt az interaktív térképet, amelyen nyomon lehet követni a szőlő aranyszínű sárgaságot terjesztő amerikai szőlőkabóca különböző fejlődési fokozatú alakjainak előfordulását az országban. A NÉBIH NTAI ennek alapján adta ki védekezési felhívásait a termelőknek. A honlap elérhetősége: https://karositomonitoring.nebih.gov.hu/Terkepek/AmerikaiSzolokabocaMap.aspx
A munkacsoport tevékenysége hozzájárul a szőlőkabóca elleni védekezésre szóló felhívások szakmai megalapozásához, és ahhoz, hogy a lárvakelés és a rajzás kezdetéről a gazdák időben értesüljenek, valamint információt kapjanak a hatékonysági vizsgálatok eredményeként javasolható újabb növényvédő szerek alkalmazásáról.
A végső cél pedig a termelők számára a károsítótól mentes szaporítóanyagok előállításával, egészségesebb ültetvények fenntartásával, többlet-védekezést nem igénylő, ezáltal a környezetet tovább nem terhelő növények termelésével, egészséges élelmiszer előállítása. (Fotó: Dr. Krizbai László)
Forrás: NÉBIH
