A meggy önköltségéről nagyon változatos számok keringenek itthon, és a maga szemszögéből mindenkinek igaza van, mondta Csizmadia György, a szakmaközi szervezet alelnöke, aki Apáti Ferencnek, a Debreceni Egyetem adjunktusának számításait mutatta be. E szerint az éves művelési költség a gépi szüretet és az amortizációt is beszámítva egy általánosnak mondható, 6 x 4 méteres térállású meggyesben körülbelül egymillió forint. Az a nagy kérdés, hogy ennyi pénzből mennyi meggyet tudunk előállítani: 4 tonnát vagy 20-at, ez határozza meg a nyereségességet. A számítás szerint legalább 9 tonnás rendszeres hozam mellett alig hoz nyereséget az ültetvény az élettartama alatt, ez pedig a nagy magyar átlagtermés kétszerese. Ugyanis 15 ezer hektárról 60-90 ezer tonna meggyet takarítunk be, igaz, a jó színvonalú üzemekben rendszeres a 12-18 tonnás termés. Gazdasági előnye a meggynek, hogy alacsony a kezdeti tőkeigénye és a munkaerőigénye, valamint a termőévek művelési költsége sem magas. Ezt a kedvező képet az erős lengyel és szerb verseny, valamint a szélsőséges áringadozások árnyalják.
Szerintünk nagyszerű a magyar meggy, a vevőinket azonban legfőként az ár érdekli, bár elismerik a fajtáink jó minőségét. A német láncokban a meggybefőtt tömegtermék, amit rendszeresen akcióznak is a vevők becsalogatására. Ezt a helyzetet csak a hazai önköltség leszorításával, vagyis a hozamok növelésével lehet kezelni. Van kiváló termékünk is, az orosz piacra szánt, kézzel szedett friss exportmeggy.
A tanácskozásról részletesen a Kertészet és Szőlészetben olvashatnak majd.
