A keceli meggytermesztési tanácskozáson elhangzott: a meggy felvásárlási ára 2011-ben 1 euró volt (265 forint + áfa), és az idén a termés mennyisége és minősége hasonló lesz, mint akkor. Az eltelt három évben emelkedett a műtrágya, a növényvédő szer, a gázolaj és a munkabér költsége is, ezeket azonban nem kívánják érvényesíteni az idei meggyárakban, csak a 2011-es árszínvonalat tartanák, vagyis azon az áron adnák a prémium meggyet a felvásárlóknak, az teszi ugyanis lehetővé a termelők hosszú távú megélhetését, a meggyültetvények pótlását. És azt az árat szeretnék tartani a teljes idény alatt. A kormány támogatását kérik ahhoz, hogy a felvásárló hazai konzervgyárak, még a kezdő feldolgozók is segítséget kapjanak a gyártás finanszírozására, mert azzal a hazai gyártási kapacitás is bővülhetne. A meggytermesztő gazdák petíciójukban kiemelik: a magyar meggyhez hasonló minőségű gyümölcs nincs másutt Európában, és ezt a piac is elismeri.
Az idén nemcsak hazánkban, hanem Európa többi meggytermesztő államában is bő termés ígérkezik, és ez a korábbi évek magas árai, valamint az átalakuló fogyasztási szokások miatt csökkent kereslettel találkozik. Megközelítőleg 20-30 százalékkal volt kisebb a fogyasztás, ezért az eladott áru egy része is itthon rekedt, illetve akciósan értékesítik. A meggyfelvásárlók vagy a tavalyi mennyiséget vásárolják meg, vagy a készlettel csökkentett mennyiséget.
A termesztők azzal a kéréssel fordultak a szaktárcához, hogy a gyártókat segítse abban, hogy több meggyet tudjanak feldolgzoni. A FruitVeB szakmaközi szervezet alelnöke, Csizmadia György szerint a termesztőknek és a magyar államnak is érdeke, hogy a megtermelt gyümölcsöt nem piactorzító eszközökkel és mértékben készletezze. Ezt 10-15 százalékban tartja elképzelhetőnek, kiemelve, hogy ezzel a készlettel már piacépítésbe is lehetne fogni. Eddig ugyanis éppen a kevés árualap volt a keleti piaci nyitás legfőbb akadálya.
A piacbarát eszközök közt a közraktározás, a közösségi marketing és piacépítés szerepel az első helyen, de az alelnök szerint a szerződéses piacszabályozásra és minőségi kódex kidolgozására is szükség volna, illetve meg kell követelni az áru nyomon követését. Az ilyen nehéz évek alkalmasak az új intézkedések bevezetésére, hangsúlyozza.
Ebben a termelői tulajdonú cégek lehetnek partnerek, illetve a piacépítésben érdekelt feldolgozók, integrátorok, a jövőbe befektetni hajlandó termesztők. Megoldás lehet, ha a magyar állam segíti őket abban, hogy a tészeken keresztül szerződő, regisztrált, minőségtanúsítvánnyal rendelkező, vagy annak bevezetését vállaló termesztők áruját levezessék.
A tészek bevonása több szempontból is alapvető, hangsúlyozza Csizmadia György. Először is az európai piacszabályozás a tészeken alapszik, másodszor pedig a hazai meggypiac 50-60 százalékát lefedik. Lényeges továbbá, hogy közreműködésük kizárja a feketekereskedelmet, és érdekük a piacépítés a nem megszokott helyeken, továbbá ki tudják egészíteni a közösségi marketinget. Ilyen nehéz piaci helyzetű években a tészek megerősíthetők, ami a piaci átláthatóságot nagyban javítaná.
Az észak-kelet-magyarországi térségben a túlélésre rendezkednek be a gazdálkodók. A meggypiac mindig is szélsőségesen ingadozott, most három jó év után nagyon alacsony árat kínálnak a feldolgozók. A térségben 80-90 forintért vásárolják a konzervmeggyet (írásunk idején az Érdi bőtermőt), a lémeggy ára 40 forint volt. A gazdaságossághoz tudni kell, hogy gépi rázással 20-25, kézzel 70-90 forint a szedési költség kilogrammonként. Sajnos a termesztők nem nagyon akarnak összefogni, de a konzervgyárak is egyenként tárgyalnak a nagy német vásárlókkal, így ők is kiszolgáltatottak.
A témáról bővebben a Kertészet és Szőlészet 2014. június 24-én megjelenő 26. számában olvashatnak.
