Újonnan elismert magyar kajszik

A biológiai alapokról tartott előadást Lukács József, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) elnökhelyettese. Hazánkban 123 éve vállal részt az állam a növényfajták elismerésében, ami most a Nébih feladata. Az EU-ban létezik közösségi fajtalista, amire minden tagállam nemzeti fajtajegyzékén szereplő fajta szerepel, és ezek mindegyike szabadon forgalmazható és telepíthető a tagországokban. Az állami elismeréshez gyümölcsök esetében csak az úgynevezett DUS vizsgálatot kell elvégezni 2 termőévben, szőlőnél az megkülönböztethetőség, egyöntetűség és állandóság mellett a termesztési tulajdonságokat is vizsgálják. Szükség lenne az úgynevezett leíró fajtajegyzékre, amiben a hazai termesztési tapasztalatokat is közreadnák.
Szani Zsolt, a Nébih Gyümölcs fajtakísérleti osztályának munkatársa részletesen jellemezte a Ceglédi zamatos, valamint a Budapesti Corvinus Egyetemen (BCE) nemesített Corred, Corfirm és Corlate kajszifajtákat. Kerek Mária Magdolna, a ceglédi kutatóhely nemesítője bemutatta a Ceglédi Piroska, a Roxana és a Nyujtó ferenc emléke nevű fajtákkal nyert termesztési és feldolgozási eredményeket.
Pénzes Béla, a BCE rovartani tanszékének vezetője a kajszi növényvédelmének sarkalatos pontjait ismertette. (Előadását a Kertészet és Szőlészet 30. számában, a Korai kajszik Tordason című cikkben olvashatják.) A vita során élénk érdeklődés kísérte a szaporítóanyagok növény-egészségügyi helyzetét, a hazai kajszisok fitoftóra-fertőzöttségét. Az idén főként Borsod megyében következett be súlyos fapusztulás, egyes ültetvényekben a fák fele is elpusztult tavasszal. Sajnos ilyen gyakorlati kérdések megválaszolására nem lehet kutatási pályázathoz jutni, hangsúlyozta Pénzes Béla, pedig sok mindent kellene fölmérni és megvizsgálni a kajszipusztulással kapcsolatban.