„A 24 milliárd eurós európai mezőgéppiac az elmúlt években 2,2 milliárddal, 9 százalékkal csökkent”- jellemezte az uniós helyzetet a szakember. Hazánkban ez 2016-ban 13-14 százalék volt, viszont kevesebb, mint az azt megelőző évben. Az okok közül Lőrincz László a támogatások torzító hatását emelte ki. A hazai mezőgépgyártás poztívumai között a szakember a hagyományokat, a teljes vertikumú mezőgépész képzést, a kedvező belső gépesítési igényt, a kiaknázatlan agrárpotenciált hangsúlyozta. A Szövetség a célok elérése érdekében olyan bizottságokat hozott létre – Információs, Innovációs, Rendezvény és Képzési valamint Stratégiai Munkabizottság -, melyek válaszokat tudnak adni a kor kihívásaira.
Lőrincz László: Elődeink tapasztalatát korszerű technológiával ötvözzük
A szakember elmondta, a hazai gépgyártók feladata olyan gépek tervezése és előállítása, melyek versenyképesek a piacon. A szövetség ötvennégy taggal rendelkezik, évek alatt egyre többen csatlakoztak hozzájuk, s az újak jelentkezését is várják. A hazai gyártásában kizárólag munkagépek szerepelnek, így mezőgéppiacunkon legfeljebb 40 százalékos a jelenlétünk. Bár ez bizonyos korlátokat jelent, ugyanakkor a hazai mezőgépgyártás nettó exportőr. A cégeknél jelentős a külföldi tulajdonhányad, de jóval alacsonyabb, mint az ipar más területén. A vállalatok jellemzően a KKV szektorba tartoznak, legtöbbjük saját fejlesztéssel rendelkezik.
A fórumon a hallgatóság az egyes gabonaszárító típusok jellemzőivel ismerkedhettek meg, nagyon részletes technikai adatokkal alátámasztva, hogy a különböző felhasználási célokhoz igazítva melyiket érdemes választani, ha beruházásban gondolkodnak.
A mi földünk, a mi gépünk
