A nem csupán európai, hanem globális probléma kezelésére az Európai Unió a támogatási rendszer keretein belül reagál helyben, ám ez önmagában vélhetően kevés a sikerhez.
A fiatalok bevonásában a legfontosabb tényező kétségkívül a jövedelmezőség és a kiszámíthatóság minél teljesebb biztosítása lenne, ám egyelőre úgy tűnik, hogy pusztán pénzügyi, támogatási eszközökkel nem lehet maradéktalanul megvalósítani a hangzatos célokat.
Az Eurostat adatai szerint az Európai Unió tagországaiban 10,3 millió mezőgazdasági üzem 22,2 millió főnek ad munkát. Az agráriumban tevékenykedők átlagéletkora a 2004. évi 49,2 évről 51,5 évre emelkedett, azaz lassan öregszik az ágazat. Sovány vigasz az európaiak számára, hogy az Egyesült Államokban jóval magasabb, 58,3 év a mezőgazdaságban tevékenykedők átlagos életkora.
Uniós különbségek
Az agráriumban foglalkoztatottak kor szerinti megoszlását tekintve számottevő különbségek jellemzik az unió 28 tagországát. Romániában, ahol európai összehasonlításban magasnak mondható a mezőgazdasági üzemek és az ott dolgozók száma, az összes gazda fele 65 évnél idősebb. Hasonló a helyzet Portugáliában is.
Ezzel szemben Németország, Ausztria és Lengyelország mezőgazdasági üzemeiben a 65 éven felüliek aránya nem több 10 százaléknál, Luxemburgban és Dániában a parasztság fele a kimondottan fiatal korosztályba tartozik, miközben Portugáliában a fiatal gazdák részaránya nem több 14 százaléknál.
Az elmúlt időszakban mind szélesebb szakmai és politikai egyetértés alakult ki a generációváltásról, s ennek előfeltételeként a fiatalok vidéken tartásának jelentőségéről. Ehhez pedig vonzóbbá kell tenni a mezőgazdasági tevékenységet – egyebek mellett a technológiai fejlesztésen, a szakképzés fejlesztésén és a mezőgazdasági tevékenység imázsának a médiában való javításán keresztül.
A fiatal gazdák hiánya rontja az unió versenyképességét, s veszélyezteti a jövő élelmiszer-termelését.
Egy, a közelmúltban az Európai Parlament megrendelésére készített és az Euractiv által ismertetett tanulmány szerint a mezőgazdasági tevékenység gyönge vonzerejének okai a kemény munkafeltételekben, a más tevékenységekhez képest alacsony jövedelmekben, a hosszú munkaidőben, valamint a földhöz és a beruházásokhoz való korlátozott hozzáférésben keresendőek.
Phil Hogan, az Európai Bizottság mezőgazdaságért és vidék-fejlesztésért felelős biztosa abban reménykedik, hogy a 2020 utáni Közös Agrárpolitikában sikerül nagyobb figyelmet fordítani az agrárium generációváltására.
A mezőgazdaság mint önmegvalósítás?
Az Euractiv idézi a fiatal gazdák csehországi egyesületének vezetőit, akik szerint „olyan képet kell a mezőgazdaságról bemutatni, ami a gazdák szabad életét és a világot szolgáló tevékenységük hasznát állítja előtérbe. Így fiatal emberek akár más szektorokból is megnyerhetőek a mezőgazdaság számára”, véli a két idézett cseh agrárpolitikus.
Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a Közös Agrárpolitika keretei között ma is kaphatnak speciális támogatási forrásokat a fiatal gazdák,
emellett „az agrárvásárokon és -médiában is „mint működőképes, fenntartható és ambiciózus gazdasági ágazatot” kell bemutatni az agráriumot. A mezőgazdasági tevékenység népszerűsítése során fokozott figyelmet kellene fordítani egyes üzemek bemutatására; megjegyezve, hogy az első lépéseket az iskolákban és az egyetemeken kellene megtenni.
Az Euractiv cikkírója felhívja a figyelmet arra, hogy a 40 évnél fiatalabb gazdák egy önálló üzem felépítésénél európai támogatási forrásokat vehetnek igénybe. Ennek két formája van: a mezőgazdasági és vidékfejlesztési alap, valamint az agrárgaranciák európai alapja. Mindkét címen túlnyomórészt közvetlen támogatások igényelhetők, de más szubvenciós programokból is lehet pénzügyi eszközökhöz jutni.
Brüsszelben is téma
A Közös Agrárpolitika a 2020 utáni időszakra kidolgozott tervezetében biztosítanák e támogatások folyamatosságát. A tagországoknak a közvetlen kifizetések 2 százalékát a jövőben is címzetten fiatal gazdáknak kell nyújtaniuk, „javítva a gazdák és a vidéki települések életszínvonalát”, idézi az Euractiv az agrárium generációváltásáról készített tanulmányt.
Az Európai Néppárt brüsszeli kongresszusán a napokban szintén erről a témáról volt szó. Mint elhangzott, a legfontosabb tényező a jövedelmezőség és a kiszámíthatóság minél teljesebb biztosítása lenne. A gazdálkodás jövedelmének stabilitása a legfőbb kérdés ma az európai mezőgazdaságban, hiszen enélkül nincsenek fiatal gazdálkodók az ágazatban – jelentette ki Czesław Adam Siekierski Brüsszelben. Az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságának elnöke minderről az Európai Néppárt Fiatal Gazdáknak szóló kongresszusán beszélt. Kifejtette:
jelenleg a mezőgazdaságban a profitabilitás meglehetősen alacsony más ágazatokkal összehasonlítva, és az árbevétel is esetenként nagy kilengéseket mutat. Mindez nem teszi vonzóvá a fiatalok számára az ágazatot.
Ráadásul a mezőgazdasági tevékenységnek otthont adó vidéki területek sokszor gyengébb infrastrukturális hálózattal és rosszabb szociális viszonyokkal, kedvezőtlenebb oktatási helyzettel rendelkeznek. Ez szintén nem segíti a fiatalok vidéken maradását.
A mezőgazdaságot támogató európai politikának ezért olyannak kell lennie, amely egyszerre képes biztosítani az ágazat jövedelmezőségét, és megfelelni a környezetvédelmi, valamint az állatjólléti sztenderdeknek – tette hozzá az elnök. Végső soron stabil jövedelem kell az ágazatban, enélkül ugyanis nem várható, hogy a fiatalok az agráriumot választják jövőjükként.
Az eseményen felszólalt Manfred Weber is. Az Európai Néppárt európai parlamenti képviselőcsoportjának vezetője kifejtette: Európa rendkívüli kihívásokkal néz szembe. A kontinens jövője azonban az európai értékek megőrzésében rejlik, amelynek része a sikeres, hatékony gazdaság, illetve mezőgazdaság is. Az európai életminőség és szellem megőrzésében ezért kiemelt szerepe van a fiatal gazdáknak.
A kongresszusra videóüzenetben küldte el üdvözletét Phil Hogan. Az Európai Bizottság mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős biztosa beszédében elmondta: az egyik legégetőbb kérdés az európai agrárium életében az utánpótlás biztosítása, amely egyben a vidék jövőjét is jelenti.
A biztonságos és minőségi élelmiszertermelés továbbvitele megoldhatatlan a mezőgazdaság generációváltása nélkül, ezért érdekeltté kell tenni a fiatalokat a mezőgazdasági tevékenység elindításában, illetve folytatásában.
Az uniós agrárbiztos leszögezte: a fiatal gazdák biztosítottnak láthatják jövőjüket, ugyanis az EU komolyan veszi a támogatásukat, és a továbbiakban is forrásokat biztosít ennek a generációnak.
Komplex kérdés
Kérdés persze, hogy a kétségkívül egyre égetőbb problémát meg lehet-e oldani pusztán finanszírozással. A jövedelmi helyzet lehetne jobb, a mezőgazdaság megélhetést biztosító mivolta valóban erősítésre szorulna – vélekedett lapunknak Weisz Miklós. Az Agrya – Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének társelnöke kifejtette: örömteli, hogy abban nincs vita, hogy a mezőgazdaság jövedelmezőségét javítani kell, és emellé konkrét eszközöket is kell rendelni. „Az első pillér kiegészítő támogatása, valamint a második pillér támogatásintenzitásai is ezt a célt szolgálják. Mindazonáltal az eddigiek alapján úgy tűnik, hogy ez a kérdés komplexebb, hiszen megoldani nem, legfeljebb enyhíteni sikerült a problémát.”
Ez magába foglalná a gazdaságok átadásának jogi megoldásait, zökkenőmentessé téve a folyamatot. Hasonló módon szükség volna arra is, hogy a tudásátadás is gond nélkül működjön, vagyis a szakismeretek is könnyen hozzáférhetőek legyenek a fiatalok számára.
A társelnök szerint ezen felül az ágazaton túlmutató problémák is vannak, amelyekkel gyakran szembesülhetnek a fiatalok, és amely akadályozza részvételüket a mezőgazdasági tevékenységben. Ilyen a bürokrácia vagy a bankok által esetenként támasztott feltételek.
Fontos lenne végül az is, hogy a mezőgazdaság egészét az anyagiakon túl is vonzóvá tegyék a fiatalabb generációk számára. Ennek érdekében valós képet kellene közvetíteni az agráriumról a fiatalok felé, amely esetében fontos, hogy a tényleges előnyökről és hátrányokról őszintén beszéljenek az érintettek.
„Igaz, hogy ma már korszerű gépek és modern technológia segíti a mezőgazdasági termelést, de az is igaz, hogy továbbra sem nyolcórás munkát jelent az agrárium, amelynél a munkaidő végeztével vége a feladatoknak.
A betakarítás idején, szezonálisan ugyanis ez lényegesen több lehet, amellyel szembesülniük kell a fiataloknak. Ennek ismeretében döntsék el, hogy mit vállalnak, mi az, amire fel kell készülniük.”
Weisz Miklós szerint az új uniós támogatási ciklusban továbbra is fontos marad a fiatal gazdák segítése, ráadásul azzal, hogy az új rendszer a tagállamoknak nagyobb teret biztosít, több lehetőség is adódhat. A társelnök emlékeztetett: a mostani elképzelések szerint az összes agrártámogatás legalább 2 százalékát a fiatal gazdákra kellene költeni, ám Magyarországon ez már eddig is nagyobb mértékű volt.
