0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. június 3.

Kálium-klorid és –szulfát alkalmazása étkezési paprika (Capsicum annuum L.) félintenzív szabadföldi termesztésében

Szakirodalmi adatok alapján a fehér kúpos termésű paprikafajták általában érzékenyebbek a trágyázásra (egyszerre kijutatott mennyiség, klórtartalom), mint a többi fajtatípus. Szabadföldi félintenzív körülmények (palántaültetés, csepegtető öntözés, rendszeres nitrogénadagolás tápoldatozással, kordonos művelés) között vizsgáltuk a termésmennyiséget, -minőséget és néhány ökonómiai mutató (bevétel, műtrágyázás költsége, kezelések jövedelmezősége) alakulását kálum-klorid és/vagy kálium-szulfát különböző időben történő kijuttatásakor.

A 11 kezeléses kísérlet eredményei alapján elmondható, hogy a fehér termésű paprika trágyázási rendszerében a kálium-szulfát használata kedvezőbb, mint a klorid formáé. A kálisó használata felmerülhet alaptrágyaként, azonban indító- és fejtrágyaként a szulfát forma javasolt. A következő évek kísérletei szükségesek annak egyértelmű tisztázára, hogy a trágyaadagokat milyen részletekben és gyakorisággal kell kijuttatnunk. (…)

Irodalomjegyzék:

1. CONTRERAS, J.L., GALINDO, P., CATALA, J.J., SEGURA, M.L. (2006): Response of greenhouse pepper crop to fertilizer levels and different qualities of irrigation water. Acta Hort. (ISHS) 700.: 203-206.
2. FISCHER, I. (1985): Paprika sótűrése és exocarpium-vastagsága. Kertgazdaság. 17. (1.): 57-61.
3. GYÚRÓS J. (2004): Étkezési paprika. In: HODOSSI S., KOVÁCS A., TERBE I. (szerk.): Zöldségtermesztés szabadföldön. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
4. HORINKA, T. (1997): Tápoldatozás a kertészeti termesztésben. Kemira Kft., Hódmezővásárhely.
5. MAAS, E. V., HOFFMANN, G.J. (1977): Crop Salt Tolerance – Current Assessment. Journal of the Irrigation and Drainage Division. 103.: 115–134.
6. MAAS, E.V. (1984): Salt tolerance of plants. In: Christie, B.R. (ed.): The handbook of plant science in agriculture. CRC Press. Boca Raton. Florida. USA.
7. MAYNARD, D. N., HOCHMUTH, G. J. (2007): Knott’s Handbook for Vegetable Growers, Fifth Edition. John Wiley & Sons, New Jersey.
8. NÁHLIK GY. (szerk.) (1981):. Szántóföldi zöldségnövények műtrágyázási irányelvei és a műtrágyázás üzemi számítási módszere. MÉM NAK. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
9. TERBE I. (1993): Nitrát, szulfát vagy klorid. Hajtatás, korai termesztés. 24. (2.): 18–19.
10. TERBE I. (1995): A fajlagos elektromos vezetőképesség (EC) mérése a gyakorlatban. Hajtatás, korai termesztés. 26. (4.): 14–18.
11. TERBE I. (1999): Termesztési tanácsok paprikatermesztőknek. Blondy és Társa Kft. Szentpéterszeg.
12. TERBE I., CSATHÓ P. (szerk.) (2004): Környezetkímélő tápanyag-gazdálkodás a szabadföldi zöldségtermesztésben. Budapesti Corvinus
Egyetem Kertészettudományi Kar, Zöldség- és Gombatermesztési Tanszék – MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet. Budapest.
13. TÖRÖK J. (2009): Húsz vagy száz tonna paprika? Kertészet és Szőlészet. 58. (33.): 14-15.
ZÖLDSÉGTERMESZTÉS KERTGAZDASÁG 2010. 42. (2) _ 15

Forrás: