0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 2.

Ésszerű munkamegosztással

Hazánk keleti szegletében, a szamosháti Olcsvaapátiban élő Szabó családban nem csupán a Zoltán utónév szállt apáról fiúra, de a föld és az állatok szeretete is. A harmadik nemzedék képviselőjeként a családi gazdálkodást ma már a legifjabb Szabó Zoltá...

Szabó Zoltán már az iskola évei alatt is besegített a családi gazdaságba – amit a most 74 éves nagyapja 1993-ban alapított, majd az édesapja tovább bővített –, a stafétabotot azonban igazán 2009-ben vette át, miután elnyerte a fiatal mezőgazdasági termelők indulását segítő támogatást. A mintegy 10 millió forintot szántóterületek, illetve erő- és munkagépek vásárlására költötte, majd az EMVA gépvásárlási támogatásából újabb gépeket szerzett be.

– A Szamos és a Tisza közé ékelődött Olcsvaapáti külterületének szinte mindegyik fizikai blokkja nitrát érzékeny besorolású és magas természeti értékű terület, ahol különös hangsúlyt kell kapnia a környezettudatos gazdálkodásnak. Kézen fekvő volt ezért, hogy ifjabb Szabó Zoltán is bekapcsolódott az ÚMVP agrár-környezetgazdálkodási (AKG) programjába, ahogyan elődei is részesei voltak az NVT AKG programnak. A 60 hektár szántó az integrált növénytermesztési célprogram része, és a valamivel több, mint két hektár gyümölcsösre szintén az integrált gazdálkodás előírásait vállalta – magyarázta Mészáros Ferenc, aki nemcsak támogatási tanácsokkal szolgál a gazdálkodónak, hanem az elektronikus ügyintézésben, a kötelező nyilvántartások rendezésében is közreműködik, miközben természetesen figyelmeztet a beadási határidőkre, teljesítendő feladatokra is. Ezek között újdonságnak számítanak az idén januártól változó AKG minimumkövetelmények, és legalább ilyen komolyan kell venni a kölcsönös megfeleltetés vonatkozó előírásait is.

Szabó Zoltán ugyanis nyíltan vállalja, hogy a támogatásokra nagyon is szükségük van a továbblépéshez, illetve vannak évek, mint például a tavalyi, amikor a következő idény kezdése is kérdésessé válna az uniós források nélkül. Semmivel sem szabad kockáztatniuk tehát a biztos bevételnek számító támogatásokat, ezért is hagyatkoznak egyebek között a kérelmek benyújtásánál, a kötelező adatszolgáltatásoknál, avagy az ötéves földhasználati terv összeállításánál is a témában náluk járatosabb és tapasztaltabb Mészáros Ferenc információira.

Azt sem vitatja a fiatal gazda, hogy a támogatások feltételéül szabott előírások betartása okoz néha egy kis fejtörést – éppen a természeti adottságokból adódóan –, megtesznek azonban mindent, hogy maradéktalanul hozzá juthassanak az elnyert összeghez. Gazdasági szempontból talán a gyümölcsös integrált növényvédelme terheli a gazdálkodást a leginkább, a szántón pedig a szigorú vetésváltás nehéz. A tavalyi szélsőséges időjárás, illetve többszöri árvíz miatt ugyanis a parcellák 80–90 százalékán kellett vis maiort jelenteniük.

A nagypapától megörökölt 0,8 hektáros panyolai almásra már ráférne a felújítás, a félhektáros meggyest és az egy hektár dióst ugyanakkor 2000-ben már korszerű térállásban telepítették. Noha a meggyet az akkori kiváló ára miatt választották, manapság sajnos már csak úgy érdemes fenntartani az ültetvényt, hogy a szedést családi erőre alapozzák. Valamivel jobb a helyzet a táj hagyományos gyümölcsének számító dióval, főként az egyszerűbb technológiának és a közeli feldolgozónak köszönhetően.

A szamosi és tiszai öntéstalajokon búzát, kukoricát, napraforgót és repcét termesztenek, általában termeltetési szerződéssel, az integrátorok ugyanis az inputanyagokat megelőlegezik. A munkákat az aratáson kívül saját gépekkel végzik, csak a betakarítógép hiányzik. – Ekkora területre nem gazdaságos kombájnt vásárolni, szolgáltatni annál inkább megérné, mert jelenleg két faluval távolabbról kell megrendelnünk a betakarítógépet – mondta Szabó Zoltán, amikor a jövőbeni terveiről beszélt.

A fejlesztéseknek ugyanis a szamosháti település fekvése is gátat szab, a terület további bővítéséről például kizárólag a gazdatársak rovására lehetne szó. A biztonságosabb megélhetéshez ezért is merült fel a gazdálkodóban a több lábon állás igénye, köztük a gépi szolgáltatás, illetve a szarvasmarha-tartás. A gépek mellett ugyanis az állatok a nagy kedvencei. Ugyan csak hobbiként, de jelenleg is van két lova, amelyekkel a fogathajtó szenvedélyének hódolhat.

Magyar Agrárkamara Gazdálkodói Információs Szolgálat

Hasznos információkért látogassa meg
a www.kolcsonosmegfeleltetes.eu
és a http://umvp.agrarkamara.hu oldalakat.

Forrás: