A hellenizmus a kertkultúra fejlődését is befolyásolta, a görög-római kertekre viszont az ősi egyiptomi és a keleti, perzsa kertek gyakoroltak közvetlen hatást.
Kis kerttörténet
A kert az emberi alkotószellem és az élővilág sokféleségének közös műve. Megjelenésében hűen tükrözi mind természeti környezetét, mind azt a társadalmi-történelmi szituációt, amelyben született. A díszkertek azon túl, hogy békességgel és szépséggel ajándékoznak meg minket, a művészet, a kultúra, a vallás és a filozófia, általában a világról való gondolkodás változásának leképződései. A kerttörténet történelemkönyvként tárja elénk az emberi civilizáció fejlődésének fordulóit. Olvassunk a kertekből!
Fotó: Fráter Erzsébet
Görög díszkertek
Az ókori görög törzsek Kr. e. 1100 körül foglalták el a Balkán-félsziget déli részét és a Földközi-tenger keleti medencéjét. Városállamokban éltek, a települések jól védhető fallal voltak körülvéve, ami meghatározta a lakás- és kertkultúra kialakulását. Kezdetben csak kisebb haszonkertjeik voltak. A nagyobb kertek létesítését a perzsa kertek inspirálták Nagy Sándor hódításai nyomán, a Kr. e. 4-5. századtól. Homérosz gyakran emlegeti a szentelt ligeteket, ahol vallásos szertartások is folytak a tisztelettel körülvett famatuzsálemek alatt.
A városok növekedésével kialakultak az első közterek. Athén város főterét, az oszlopcsarnokokkal körbevett agorát fákkal (tölgy, olajfa, ciprus, platán) ültették be. A testgyakorlásra, később a fiatalok nevelésére szolgáló „gymnasiumokat”, így a híres athéni filozófiai iskolát, az „academiát” is árnyas liget vette körül. A terebélyes platánok, nyárfák alatt filozófusok vitáztak, és tanítványok hallgatták a bölcs mestereket. Ezek a parkok voltak az első díszkertek elődjei, melyek nem haszonkertek voltak, mint Egyiptomban, és nem is vadaskertek, mint Perzsiában.
Fotó: Fráter Erzsébet
Itáliai villagazdaságok
Itália őslakosságát a Kr. e. 8. században bevándorolt etruszkok alkották, majd a latin népekkel együtt meghódították a félszigetet, és a Kr. e. 2. századra Görögországot is. A kezdeti királyságok, majd köztársaság után Kr. e. 27 körül megalakult a Római Császárság, amely Európa legnagyobb ókori hatalmává vált.
A római korban a vidéki birtokrendszer kialakulása kedvezett a kertművészet fejlődésének. A köztársaság korának végén meggazdagodó rómaiak sok kisebb birtokot szereztek a birodalom különböző részein.
