0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 5.

Kert a tetőn

A csökkenő városi zöldfelületek miatt világszerte nagyobb figyelem irányul a zöldtetőkre. Hazánkban eddig több mint kétmillió négyzetméter extenzív és intenzív zöldtető épült. Gerzson Lászlóval, a Zöldtetőépítők Országos Szövetségének (ZÉOSZ) elnökév...

Hazánkban a kilencvenes évek közepén, az Ybl Miklós Műszaki Főiskolán német tapasztalatok alapján kezdődött a zöldtető-építéssel kapcsolatos ismeretek oktatása, Prekuta Jánosnak köszönhetően. Németországban már a hatvanas évek elején folytak kísérletek ebben a témában, aminek eredményeképpen mára kidolgozott technológiák, szabványok, ajánlások léteznek.
A kilencvenes évek közepén hazánkban ugyancsak német mintára indult el a zöldtető-építés. Olyan német cégek jelentek meg nálunk, akik azokat a rendszereket, anyagokat, ültetőközegeket, telepítési módokat ajánlották és ajánlják a mai napig, amit a gyakorlati tapasztalataik alapján jónak vélnek. A német technológiából csak a növényhasználat nem vehető át, hisz a két országban mások az éghajlati tényezők.

Egymásra épülnek

A zöldtető-építők kezdetben az Épületszigetelők, Tetőfedők és Bádogosok Magyarországi Szövetségének tagozataként működtek, ott merült föl az igény a zöldtetőépítés magyar szabványainak, irányelveinek elkészítésére. A ZÉOSZ 1999-ben alakult nyolcvan taggal. Első elnöke Gerzson László volt, akit Prekuta János, majd Bellavics László követett. Tavalytól pedig ismét Gerzson László töltheti be e tisztséget. A szövetségnek építészek, épületfizikusok, épületszigetelők, kertészek a tagjai, hisz ezek a szakmák egymásra épülnek a zöldtetőn.
A Zöldtetőépítők Országos Szövetségének első célkitűzése a megalakulásától kezdve a szakma népszerűsítése volt. Ez a tevékenységük sikeresnek tekinthető, az emberek köztudatába már beivódott a zöldtető fogalma. Ha ma lapos tető épül, akkor minden esetben fölmerül a zöld tetőépítés lehetősége, és ma már az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK) rendelete is számol vele. Ezelőtt tíztizenöt évvel ez még nem így volt.
Ma már a szakmaiság erősítése az egyesület célja. Olyan szervezetté szeretnének válni, amely a törvények előkészítésekor és a szakvélemények bekérésekor megkerülhetetlenek, mondta Gerzson László. Hosszú távon előnyös lenne, ha kamarai jelleggel működhetnének, mert akkor kiszűrhetnék a zöldtető-építésben dolgozó szakmán kívülieket. A rosszul megépített zöldtetők ugyanis sok kárt okoznak a szakmának.
A magyar szakma mára meg tanulta a zöldtető-építés műszaki technológiáját, biológiáját, és európai mércével mérve is színvonalas zöldtetők épülnek. A tudás, a technika, a növény adott, a minőség pedig a kivitelező és a beruházó felelőssége is. A szak ma jövőjét az anyagiak határozzák meg, a zöldtető építésre is rányomja bélyegét a gazdasági válság.

Talaj vagy ültetőközeg?

Az extenzív zöldtetőnél – ökológiai védőrétegként szolgáló, szárazságtűrő növényekkel betelepített, öntözés nélküli, vagy csekély öntözéssel fenntartott rendszereknél – tíztizenöt centiméter vastag az ültetőközeg. Az intenzív zöldtető ezzel szemben a „kert a tetőn”, öntözött viszonyok között, a tulajdonos anyagi lehetőségeitől függően különböző mértékben fenntartható. Az ültetőközeg huszonöt centiméternél vastagabb, a mélygarázsok felett másfél méter is lehet. A növényzet nincs kapcsolatban a mélyebb, kapilláris vizekkel, ezért azok bármennyire is jól érzik magukat, mégis a mi gondoskodásunktól függően fejlődnek.
A zöldtetőknél nem nevezhető talajnak az a közeg, amibe a növényeket telepítik. Olyan ültetőközeget használnak ugyanis, ami különböző, előre meghatározott összetevők mesterséges keveréke. Egy idő után a növények segítségével talajjá is összeállhat, de akkor is keverék marad. Fontos, hogy az ültetőközeg szerkezete állandó legyen, mert a magas épületeken nem oldható meg ötévenként a cseréje. Sok egyedi összetétel létezik, azt nem ismertetik a gyártó cégek.
A szabványok szerint ma az extenzív zöldtetőkön elenyésző szerves anyagot tartalmazó ültetőközeg is használható. Németországban már 0% humusztartalmúval is dolgoznak. Így használják a porózus szerkezetű, a csapadékot magába szívó és megtartó Vezuv lávakövet és lávaőrleményt, másutt tégla, vagy tufaőrleményt és egyéb építési melléktermékeket. Gerzson László véleménye szerint a szakma túl nagy jelentőséget tulajdonít az ültetőközegnek. Megfigyelései alapján az extenzív zöldtetők ültető közeg nélküli repedéseiben, némi kavics vagy kőzúzalék, de valamilyen helyi nap elleni védelem (például klímaberendezés árnyékolása) mellett dús a vegetáció. Ezeken a beárnyékolt részeken jobban nőnek a növények, mint az ültetőközegben. Sok esetben tehát az extenzív zöldtetőn nem a tápanyaghiány, hanem inkább a meleg befolyásolja a növények növekedését. Csekély árnyékolással is kedvezően befolyásolhatnánk a fejlődésüket.

Sedum-szőnyeg

Extenzív zöldtetőknél többféle növénytelepítési módot használnak. Mivel az ülte tőközegekben alig van tápanyag, a konténeres növények telepítése nem mindig a legjobb megoldás. Amikor a növény a tápdús termőföldből a kis humusztartamú közegbe kerül, akkor gyakran még két év múlva sem indul meg a gyökérfejlődés, a gyökerek nem lépnek ki a tápdús talajból, a növény láthatóan nem is fejlődik megfelelően.
Másik telepítési mód szerint a varjúhájak (Sedum spp.) nyesedékét belekeverik az ültetőközegbe, majd szétterítik a terület felső két centiméterén. Ebből szőnyegszerű növényfelület alakul ki, ami idővel egyenletes fedettséget ad.
További lehetőség a Sedum szőnyeg használata, amelynek munkafolyamatai a gyepszőnyeg terítéséhez hasonlók. A szakemberek nagy jövőt jósolnak ennek a megoldásnak.
Használják még a tálcás telepítést; műanyag tálcákban előnevelik a növényeket, majd a tálcákat egymás mellé rögzítve helyezik el a tetőn. Idővel összefüggő növényfelület alakul ki. Kérdés persze, hogy ez a megoldás mennyire tekinthető zöldtetőnek, hisz zöldtetőről akkor beszélünk, amikor a szigetelés, a szivárgó réteg és a kertészeti fölépítmény szerves egységet képez. Ha dézsákat hordunk ki a tetőre, attól az még nem zöldtető. A tálcás megoldás akkor működhetne, ha a fenntartási munkákat jól végeznék. A tálcákat érdemes lenne évente néhány centiméter vastagságban ültetőközeggel tovább feltölteni, hogy eltűnjön a tálca pereme, és csak a növényfelület legyen látható.
A zöldtetőkre a mesterségesen összeállított növénykiültetési lista alapján ültetnek, de az esetek többségében az extenzív zöldtetőkön az eredetileg ültetett növényfajok nagy része néhány év múlva eltűnik. Helyette a környező területekről olyan fajok települnek át, amelyekről senki nem gondolta volna, hogy jól érzik majd magukat a tetőn. Extenzív zöldtetőnél nem okoz gondot, hogy a tervező által elképzelt, vagy éppen a spontán megjelenő növényállomány borítja-e a tetőt. A növénytársulás annál életképesebb, minél több faj alkotja. Ezért fontos a sokféleség, azaz a biodiverzitás. Ha a növényállomány egy fajból áll, és idővel úgy változnak az életkörülmények, hogy azok az adott fajnak nem jók, akkor az állomány rövid idő alatt kipusztul. Ha sok fajból áll, akkor nagyobb az esély arra, hogy a módosult feltételek az egyik faj számára megfelelő.
A jó extenzív zöldtető növényzete önmagát fenntartó rendszerként működik, a szükséges karbantartások mellett elég évente egyszer-kétszer pótolni az elpusztult töveket. A nyári meleg a legnagyobb próbatétel az extenzív zöldtető növényeinek.

Magamutogatás

Különösen a városokban tapasztalható, hogy átépítéskor eltűnik valamennyi zöldterület. Ezért mind gyakrabban merül föl a kérdés: hol és hogyan növelhetjük a zöldfelületeket? Így lesz az ötödik homlokzaton, a tetőkön és a függőleges felületeken is létjogosultságuk a növényeknek. A függőleges (vertikális) kerteknél sokszor megfogalmazódik, hogy vajon nem azért építik őket, hogy lássák, mennyire zölden gondolkodnak, nem magamutogatásból készülnek? Hisz a fenntartás, például az öntözés nagyon energiaigényes, így költséges.
Civil szervezetek sokszor hangoztatják, hogy a zöldtetőre hivatkozva az OTÉK-ban foglaltaknak megfelelően kiválthatók lesznek a természetes városi zöldfelületek. A mélygarázs fölött épülő zöldtető nem helyettesíti a kertet, de jobb, mintha egyáltalán nem épült volna zöldfelület, emelte ki Gerzson László. A zöldtető nagy hozzáadott érték, amit külföldi példák is mutatnak. Linz városának felújításakor a létrejött zöldövezetek miatt megemelkedett a lakások értéke. Élhető várossá vált: a zöldtetők, zöldfalak hatására javult az emberek komfortérzete. Németországban a 3%nál kisebb lejtésű tetőkön kötelező zöldtetőt építeni, amit semmi mással nem lehet kiváltani. Ezért ott óriási felületek jönnek létre. Ez nálunk is kedvező irány lenne, a hazai zöldtető-építés továbbfejlesztése azonban a kertészek alkotókészségén és az anyagi lehetőségeken múlik.

Megyesi Éva
 

Forrás: