A hazai gyógynövénytermelés csökkenő trendje homlokegyenest ellentétben áll a nemzetközi folyamatokkal. A 2006 júliusában hatályba lépett VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben például az európai országok gyakorlatával összhangban közel kétszeresére nőtt a hivatalosan gyógynövényként elismert fajok száma. A gyógynövénytermelés és -felhasználás bővülése irányába kellene, hogy hasson az is, hogy az európai Parlament és a tanács 2002/46/ EC irányelvében rendelkezett az étrend-kiegészítők készítéséről és forgalmazásáról. ennek hazai alkalmazásaként jelent meg a 37/2004. (iv. 26.) ESZCsM-rendelet. Az étrend-kiegészítőkben több száz hagyományos, vagy korábban számunkra kevésbé ismert gyógynövény jelent meg.
A gyógynövények iránti érdeklődés növekedését jelzi, hogy az európai Parlament elfogadta a tradicionális növényi Gyógyszerkészítményekről szóló 2004/24/ek irányelvet, amelynek hazai végrehajtásáról az 52/2005. (Xi. 18.) eüM-rendelet gondoskodik. számos gyógynövénytea pedig élelmiszerként, úgynevezett élvezeti teaként került fel az élelmiszerboltok polcaira. Így a gyógynövények iránti igény hazánkban is folyamatosan bővül.
A hazai ökológiai lehetőségek és a magyar emberek évszázadok alatt felhalmozott ismereti háttere kellő alap az ágazat megújulásához. A gyűjtés föllendülését a hazai vadon termő gyógynövények kiváló minősége is indokolja. jó példa erre a kamilla, a Hortobágyon termő „sziki kamilla” oltalom alatt álló eredet-megjelölését (a köznyelvben „hungarikum“) az EU elismerte. Az orvosi kamillából ma is évenként 250-300 tonna drog készül. vadon termő fajokból – csalán, mezei zsurló, vadgesztenye, csipkebogyó – 250-300 tonnát gyűjtenek. A hazai és nemzetközi piacon egyaránt elismert, jelentős gyűjtött növényfajaink a bodza, a hárs, a fagyöngy, a cickafark, a galagonya, az aranyvessző és a gyermekláncfű is.
A természet védelmében
A hazai flóra hasznosítása érdekében módosítani, illetve kiegészíteni szükséges a természet védelméről szóló hatályos törvényt. Meg kell oldani, hogy a megfelelő szakismerettel rendelkező gyűjtők – valamilyen jogosítvány birtokában – tervszerűen, kiszámítható feltételek között működhessenek. Enélkül nem életszerűek a gyűjtött gyógynövények mennyiségének növelését, illetve a hátrányos helyzetben lévő lakossági csoportok munkahelyének megteremtését célzó fejlesztési elképzelések.
A gyógynövények mezőgazdasági, minőségbiztosítással egybekötött üzemi termesztésében is jelentősek a hagyományaink. Ma is 8-10 ezer hektáron termesztjük a mákot, 10-12 ezer hektáron a mustárt, valamint a fontosabb, ezer-ezerötszáz hektáron termesztett fajok közé tartozik az édeskömény, a konyhakömény, a koriander és a maghéj nélküli tök. Kisgazdaságokban termelt fontos gyógynövényfajaink egyebek között a menta, a citromfű, a borsfű, a majoránna. A gyógynövények iránti igény növekedése miatt érdemes újra termeszteni néhány korábban gyűjtött, vagy gyógynövényként újólag elismert növényfajt. Ilyenek a cickafark, a lósóska, a verbéna és a kasvirág.
A jó drog
A jó minőségű droghoz morfológiai, beltartalmi és hozam szempontjából egyaránt kiemelkedő teljesítményű, genetikailag kiegyenlített növényanyag szükséges. A jelenlegi fajtaválasztékot jellemzi, hogy Magyarországon a gyógynövényként termesztett mintegy 65-70 faj mindössze 10- 30%-a lefedett nemesített fajtával. A helyzet javítása, további 10-15 nagyteljesítményű fajta sürgős nemesítése az ágazat döntő kérdésévé vált.
Korszerűsíteni kell a hazai termesztéstechnológiát, illetve az elavult minőségvizsgálati rendszert is. A termesztéstechnológia területén a GAP (Good Agricultural Practice) előírásaival összhangban elsősorban a növényvédelmi technológiák optimalizálását, a biotermesztési módszerek átvételét kell megoldani. Ezzel egyidejűleg elkerülhetetlen a korszerű minőségbiztosítási és -tanúsítási rendszerek átfogó ágazati bevezetése.
Dr. Bernáth Jenő
