A hőszivattyú kertészeti alkalmazása olyan növényházakban indokolt (fóliasátrak és üvegházak), amelyekben a teljes naptári évben termelnénk zöldséget, dísznövényt vagy gombát, vagyis ahol előírt technológiai igény a fűtés és hűtés.
A hőszivattyú üzemeltetéséhez szükséges villamos energia magyar napelemekkel vagy szélgenerátorokkal is megtermelhető, így akár közüzemi hálózat nélkül is működtethető a fűtés, a hűtés és a szellőzés. Villamos hőszivattyús berendezések használatával pedig teljesen tiszta, helyi káros gázkibocsátás nélküli területek jöhetnek létre.
Kevesebb energiával
A földhő hőforrású hőszivattyúk elterjedésének az utóbbi évtizedben lehettünk tanúi a világon, bizonyára piaci megfontolások alapján. A hőszivattyús technológia éves energiafogyasztása ugyanis jóval kisebb, mint a hagyományos megoldásé, és az ebből származó energia-megtakarítás jóval több, mint az új berendezés, a hőszivattyú beruházási költsége.
Magyarország adottságai, nevezetesen napenergia- és földenergia-potenciálja, valamint magas színvonalú szellemi tőkéje kedvez a megújuló energiát hasznosító hőszivattyús technológia elterjedésének. Rohamos fejlődés előtt áll ez az innovatív technológia, hiszen a közös agrárpolitika reformjának is egyik célkitűzése a természetes erőforrásokkal fenntartható gazdálkodás, amelyben szerepet kaphat a geotermikus energiák mind nagyobb arányú hasznosítása. A hőszivattyúk alkalmazása kitörési pont lehet, jogos lenne tehát ezek támogatása a pályázatokban.
Magyar fejlesztés
A hőszivattyú a működtetésére betáplált villamos energiát – természeti állandó energiaforrás felhasználásával – a 36,5szeresére növeli. Ezzel manapság ez az energia-megtakarítás leghatékonyabb műszaki eszköze. „A hőszivattyú egyike azon alternatív technológiáknak, amelyek jelentősége nem elsősorban a hagyományos megújuló energia kategóriák keretei közé szorított értékelésével, hanem a technológia sokszínűségével, hatékonyságával és a benne rejlő lehetőségek alapján értelmezhető” – írja Farkas István egyetemi tanár a „Hőszivattyús rendszerek. Heller László születésének centenáriumára” című szakkönyv ajánlásában. A magyar mérnökök egyik kiemelkedő személyisége, Heller László (1907–1980) műszaki doktori dolgozatában hatvanöt éve tudományosan leírta a hőszivattyúk használatát. Ez a mű hungarikumnak számít, amely a hőszivattyúipar megteremtésével ma végre tárgyiasodhatna.
A fejlett országok technológiájának hazai másolása önmagában nem szavatolja a hatásos működést. Ennek oka, hogy sajátosan eltérőek például a meteorológiai, hidrológiai, geológiai viszonyaink. A hazai adottságokra méretezett rendszerek kifejlesztésével piaci lehetőség nyílik versenyképes technológiák kialakítására térségünkben, határainkon kívül is.
Már ma is vannak magyar eredmények. A fűtésihűtési működést egyaránt gazdaságosan biztosító Magyar Termék Nagydíjas® (2012) váltószelepes (reverzálható) geotermikus hőszivattyú egyik alkalmazási lehetősége a növényházaknál lehetne. Előnye, hogy hűtési célú használatakor sincs szükség külön hőcserélő berendezésre.
A magyar fejlesztés amellett, hogy a jelenlegi leghatékonyabb gőzbefecskendezéses kompresszorokat alkalmazza, és így még magas fűtési, illetve alacsony hűtési hőmérsékleteken is kedvező a COP, illetve az EER-érték, az újszerű körfolyamat kialakításával kiküszöbölte azokat a nehézségeket, amelyek a hatékonyság gátjai voltak.
Vegyes fogadtatás
Ezek a berendezések alapjaiban megváltoztatták a hőszivattyúk hatékony alkalmazhatóságát még a hagyományos hőleadójú fűtési-hűtési rendszerek üzemeltetésénél is. Magyarországon szakmai berkekben is érezhetően nagy az ellentábora a geotermikus hőszivattyús rendszerek alkalmazásának. Évek óta nem tapasztalható jelentős elmozdulás e területen, holott a legtöbb európai országban komoly a felfutásuk e korszerű fűtési-hűtési rendszereknek.
Ezzel a hozzáállással pedig olyan fűtési-hűtési rendszert mellőzünk, amely nagyrészt megújuló energiát, földhőt hasznosít olyan ár/érték arányban, amelyre bizonyíthatóan egyik alternatív, megújuló energiát hasznosító rendszer sem képes. Ráadásul jól illeszthető az energiastratégiába, hiszen a hőszivattyúk hajtásához szükséges villamos áram a decentralizált energiaellátás bővülésével, a technikai fejlődés során megújuló energiával is kiválható.
A magyar fejlesztés teljesen más megvilágításba helyezi a geotermikus hőszivattyúk alkalmazhatóságát. A megtérülési idő minden hőszivattyús rendszernél más, ezért azt egyedileg kell kiszámolni. A hosszú élettartam (kb. 30 év) és a kisebb üzemeltetési költség miatt szakszerű tervezés, kivitelezés és üzemeltetés esetén a beruházási többletköltség a berendezés működési ideje alatt többszörösen megtérül. Ezért szerződéskötéskor célszerű jótállást kérni az éves átlagos fűtési-hűtési tényező értékre (SCOP illetve SEER)!
Ajánlás
A hőszivattyúval ellátott növényházi termesztés az agráriumban megvalósuló közfoglalkoztatási programhoz is illeszthető bárhol az országban. Nem kell hozzá pince, termálvíz és egész évben sokak által végezhető betanított munkát igényel. Fontossága miatt jelezzük, hogy a hazánkban keletkező jelentős mennyiségű csurgalékhévíz mint hőforrás, hőszivattyús rendszerekkel hasznosítható lehetne!
Szakmai elismerés
A Magyar Elektrotechnikai Egyesület az előzetesen beérkezett javaslatok, valamint a szakirodalmi tevékenység alapján immár 13. éve Nívódíjat adományoz azoknak a tagjainak, akik az egyesület folyóirataiban, kiadványaiban kiemelkedő színvonalú tanulmányt, cikket közöltek és/vagy nagy sikerű előadást tartottak. Az idén ezt az elismerést Komlós Ferenc is átvehette a Hőenergia alapigények a hőszivattyúk alkalmazása és a Hellerterv célkitűzései tükrében című írásáért.
A magyar fejlesztésű és gyártású Vaporline® márkanevű hőszivattyúcsaládot tavaly Magyar Termék Nagydíjjal jutalmazták.
