Az alma környezetkímélő védelmében a varasodás elleni eredményes védekezés az egyik legnehezebb kihívás. Bio- és környezetkímélő termesztésben növénykondicionáló szert, az Alginure-t ajánlotta a megelőzésére előadásában László Gyula, a Biocont Kft. ügyvezetője. Az Alginure rendkívül összetett készítmény, amely többek között az északi tengerekből gyűjtött barnamoszatot, cukrokat, fehérjéket és aminosavakat tartalmaz, továbbá kimondottan jelentős a kálium- és a foszfortartalma.
Ugrásra készen
A növényekben előre ki lehet alakítani a természetes ellenálló képességet, szakszóval az indukált rezisztenciát. Olyankor valamilyen anyag hatására védekező anyagok szabadulnak föl a növényben, amely így ugrásra készen várja a kórokozók fertőzését. Ez a védekező képesség oly erős lehet, hogy kisebb fertőzési nyomásnál meg sem betegszik a növény. Az Alginure kipermetezése után két órával már gyors hidrogén-peroxid-termelés indul meg a sejtekben, később a fitoalexinek mennyisége is emelkedik. E mellett a készítményben lévő alkotók és tápanyagok a minőség javulásához és a termésmennyiség növekedéséhez is hozzájárulnak.
Hazánkban 2010-ben indultak regisztrációs kísérletek szőlőben, a virágzás körüli időszakban négyszer permeteztek Alginure-ral. A kezelt tőkéken nem fordult elő peronoszpóra, míg a kezeletlen kontrollon 32 százalékos fürtfertőzést tapasztaltak. A fürtátlagtömeg a kezeletlen kontroll 140 grammjával szemben 165 gramm lett, a hagyományos növényvédelemben részesített fürtök 154 grammot nyomtak.
Azóta a készítmény számos kultúrában használható, zöldségfélékben, almában, csonthéjasokban és szamócában. Németországban régóta használják az almavarasodás megelőzésére, új módszerek szerint hagyományos kontakt gombaölő szerek mellett a megbetegedés teljesen elkerülhető. Német kísérletben ditianon és kaptán hatóanyagokkal együtt használták, a készítmények hatékonyságát átlagosan 30 százalékkal javította az Alginure. Hasonló kísérletet végeztek Csehországban is, ahol kénnel és gombaölő szerekkel együtt adagolták. A különböző beállításokban a virágzás körül ötször juttattak ki 4, illetve 3 l/ha Alginure-t és gombaölő szereket, 4 l/ha Alginure-t és fél adag gombaölő szert, valamint kizárólag gombaölő szert. Minden esetben hatékonyabb volt a növénykondicionálóval együtt kijuttatott gombaölő szer, mint amikor önmagában használták, levélen és gyümölcsön is alacsonyabb varasodásfertőzés alakult ki.
Mindezek alapján állítható, hogy a készítmény 50-70 százalékkal mérsékli a gombás fertőzéseket a csak gombaölő szeres kezeléshez képest, és az integrált növényvédelembe is jól beilleszthető. Korán, virágzás idején kell használni 3-4 alkalommal, de ez a kezelés az egész tenyészidőben érezteti a hatását. Adagja hektáronként 4-5 liter, 0,5-1 százalékos oldatban használható egérfüles stádiumtól az alma kisdió nagyságáig. Segítségével biotermesztésben csökkenthető a kiadott tiszta réz mennyisége, ami Nyugat-Európában már csak 3 kg/ha.
Rovarölő növényi olaj
Új botanikai rovarölő szer a NeemAzal-T/S, az indiai Neemfa (Azadirachta indica) magolajából készített permetszer. Indiában és a környező országokban a Neem-fa minden részét használják a gyógyászatban és a kozmetikában. Az olaj rovarölő fő komponense ugyan az Azadirachtin A, de számos más változata (B, D, E, F, G, H, I, K stb.) megtalálható benne, így a rovarok nem képesek ellenállóságot felépíteni a hatóanyaggal szemben. A termék 1994 óta létezik, több mint ezer hivatalos kísérletet végeztek vele és több 
mint 150 rovarfaj elleni hatékonyságát állapították meg. Szabadon élő rágó és szívó kártevők ellen alkalmazható, Magyarországon egyelőre hajtatott paradicsomban a liszteske és almában az aknázómolyok leküzdésére kapott engedélyt. Olajként sajnos a perzselés veszélye fennáll, ezért ajánlott este vagy kora reggel permetezni vele. Ne várjuk meg a kártevők tömeges elszaporodását sem, megelőzésként, a kártevő megjelenésekor juttassuk ki, figyelmeztetett László Gyula.
A hatóanyag a rovarok táplálkozását és vedlését gátolja, valamint rontja a kifejlett egyedek termékenységét. A burgonyabogár például századannyi petét képes csak lerakni.
Semmiféle tapadásfokozó vagy más kiegészítő anyag nem kell a NeemAzal mellé, a szer egy része ugyan a levéllemezbe is bejut, de nyolc órán belül hullott jelentős eső lemoshatja a készítményt. Lassú hatású, a kezelt felületen táplálkozó rovarok 4-7 nap múlva pusztulnak el. Habár a NeemAzal T/S számos hagyományos készítménnyel keverhető (pl.: DiPel DF, thiakloprid, rézhidroxid, abamektin, kén stb.), de nem szabad keverni kaptán, delán hatóanyagokkal és bordói lével, ezért egyéb esetben önmagában javasolt a kijuttatás. Élelmezés- egészségügyi várakozási ideje 1 nap.
Almamoly elleni megoldások
Többféle módszert ismertetett Kőrös Tamás az almamoly leküzdésére. Előadása elején a szermaradványok csökkentésének szükségességére hívta föl a figyelmet. Külföldön a nagy üzletláncok az Európai Unióban megengedett szermaradék határértékeknél kevesebbet, a legszigorúbbak annak a felét-harmadát követelik meg. Ezért nagyon jelentős módszer a molyok elleni védekezésben a feromonos légtértelítés, mert semmilyen szermaradékot nem eredményez és összességében 30-40 százalékra lehet csökkenteni a rovarölőszer-felhasználást.
A feromon légtértelítés a világon 30 éves módszer, az év során rajzást megelőzően kihelyezve 170-180 napig képes megakadályozni, hogy a hím lepkék rátaláljanak a nőstényekre, így elmarad a peterakás és a lárvák kártétele. Célszerű nagy területeken használni, mert akkor kisebb az elsodródás veszélye, egyenletes feromonfelhő alakul ki az ültetvényben. Habár hazánkban számos 3-4 hektáros felületen jó eredményt adott a technológia, az ajánlott ideális területméret almában 8-10 hektártól indul. Légtértelítésre számos lepkefaj feromonja alkalmazható, nálunk az almamoly, alma ilonca, ligeti sodrómoly, keleti gyümölcsmoly, szilvamoly és a barackmoly ellen lehet védekezni e módszerrel.
Almában egy hektárra ezer feromon-spagetti szükséges, az almamoly rajzása előtt, áprilisban szükséges kirakni a fákra a párologtatókat. A népesség ellenőrzésére kontroll csapdát javasolt használni, amelyben 10 mg feromon van (a normál csapda tízszerese). Amennyiben ez a csapda fog kártevőt, akkor kiegészítő védekezésre van szükség, de igazi képet a gyümölcsvizsgálat ad a kiegészítő kezelés szükségességéről. Alkalmanként legalább 1000 almát kell átvizsgálni és ha júniusban 3, júliusban 5, illetve augusztusban 8 károsított, akkor javasolt a védekezés a jó eredmény érdekében.
Kiegészítő permetezésre alkalmas a DiPel, ez a Bacillus thuringiensis kurstaki hatóanyagú biológiai rovarölő szer. Új formulációban jelent meg, a DiPel DF neszkafé-szerű, nem porló, könnyen adagolható formula, ráadásul kétszeres a hatóanyag-tartalma. Élelmezés-egészségügyi várakozási ideje 1 nap.
Ugyancsak biológiai hatóanyagú szer a Madex: az almamoly granulózis vírusát tartalmazza. Kizárólag az almamolylárvákra hat és a fertőzött egyedek maguk is vírushordozókká válnak. Hektáronként (50)-100 ml dózisban ajánlják, előrejelzésre és hőösszeg-számításra alapozva, a kis lárvák megjelenésére időzítve. A permetezést 10- 14, illetve erős UV-sugárzás estén 6-8 nap elteltével meg kell ismételni. Almában, körtében, birsben és dióban használható az almamoly ellen. Hűtve kell tárolni és ügyelni kell arra, hogy a kipermetezésig se legyen forró körülmények között, mert károsodnak a vírusok.
Gala exportra
A bemutatót Müller Jenő Kecskemét, Gerő-majorban 2000-ben telepített 26 hektáros almásában rendezték, ahol már 7 éve légtértelítéssel védekeznek az almamoly ellen. A közel 80 hektár gyümölcsösből összesen 36 hektár alma, a többi csonthéjas, cseresznye, meggy és szilva. Szilvában most váltja le a meglévő Cacanska rana és Cacanska lepotica fajtákat új német szilvafajtákra, illetve további 10 hektár alma telepítését tervezi.
A Gerő-majorban 2009– 2011-ben telepített 11 hektár intenzív almát, 3,5 x 1-0,8 méteres térállásba, M9 alanyon, csak exportban gondolkodva, Gala fajtákból. Négy fő változatot telepített, legnagyobb felületen a Gala Buckeye található és több új klónt kipróbált. A porzófajta a Golden Reinders és az Everest díszalma. Mint mondja, itt az Alföldön koraiságra „gyúrnak”, az olasz Gala csak 4-6 nappal érik korábban, mint a kecskeméti. Ezért a jégháló színével is próbát tett: fele-fele arányban fehér és fekete hálót feszítettek ki. Kedvezőbbnek látszik a fekete, mert alatta nincs napperzselés és gyorsabban nő a gyümölcs. Kísérletképpen a kéttörzsű olasz oltványokat is kipróbálta, a drágább oltványok előnye, hogy kevesebb kézi munkával lehet fenntartani a fákat. Almafajták közül nem vált be az Elstar, Granny Smith és a Braeburn, ezeket kivágta, marad a Jonagored, az Idared, a Pinova és kevés Red Delicious.
Az egész ültetvény öntözhető, három permetezőgéppel pedig 8 órán belül képesek a teljes gyümölcsöst bepermetezni. Tavalyelőtt készült el az 1100 tonnás hűtőtároló, 7 kamrával és egy gyorshűtővel. Egyelőre nem alkalmas ULO-tárolásra, nem teljesen légzáró, ez még a jövő tervei közt szerepel, csakúgy, mint az almaválogató gépsor beszerzése. A metszést és a kézi munkákat két platós szedőkocsi segíti, de egy harmadikra is szükség lesz a szürethez. Az ültetvényben 2 százalék humusztartalmú meszes a talaj, ami a mikroelemek fölvételét zavarja, ezért csak szulfátos műtrágyákat használnak, hogy savanyítsák a kémhatást. A mikroelemek jó részét lombtrágya formájában juttatják ki. Lassan ennek is megnyilvánult a hatása, kevesebb külön mikroelem-trágyázásra van szükség, az alma cinkellátása is megfelelő. Az öntözővíznek magas a kalcium-, magnézium- és vastartalma, ezért víztároló építését és vízkezelést terveznek, amivel már lehet nyomásszabályozós csöpögtető testet használni.
Korábban 2,5 méteres magasságra állították be a fákat, de később egy méterrel magasították az ültetvényt, ami néhány évet vett igénybe. Mostanra nemcsak 15 tonnával több a termés hektáronként, hanem a fák termőegyensúlya is könnyebben biztosítható. Gálákon 40, Jonago reden 60 tonna a hektáronkénti elérhető termés.
Blokkos szerhasználat
Növényvédelemre minden eszközt igénybe vesznek, ami megkönnyíti a védekezést, javítja a fák ellenálló képességét. Három éve működik Metos készülék az ültetvényben, amivel mindent mérnek, a talajnedvességet és a páratartalmat is. Az azonos hatóanyagú növényvédő szereket blokkokban juttatják ki, mert úgy biztosabban megmarad a hatásuk. Müller Jenő a gombabetegségek ellen nem bízik a felszívódó szerek „mindenhatóságában”, inkább a kontakt készítményeket részesíti előny ben. Véleménye szerint amikor két napig folyamatos a levélnedvesség, akkor nem lehet kitérni a felszívódó szerek használata elől. A korai időszakban foszfittartalmú szerekkel igyekeznek növelni a fák ellenálló képességét.
A tenyészidő második felére ennek sikerét a megvastagodott, bőrszerű levelek láthatóan is jelzik. A foszfitok a növényben emelik a fitoalexinek mennyiségét, amitől jobban ellenállnak a fertőzéseknek. Egyes fajtáknál réztartalmú szereket is gyakrabban érdemes használnia, mert a réz késlelteti az érést. Tavaly például a Jonagored Supra előbb beérett, mint hogy színeződött volna, pedig ez a legjobban színeződő változat. A tenyészidő első felében kell mindent elkövetni, hogy egészséges legyen az állomány, mert júliustól enyhül a károsítók nyomása. Ha az ültetvény alapvetően higiénikus állapotban van, kevesebb szermaradvány-értékkel lehet megtermelni az almát. Müller Jenő háromszor végez lemosó permetezést, hogy kis fertőzési nyomással induljon az év. Nekünk különben is előnyünk van a növényvédelem terén a versenytársainkkal szemben, mondja, amit mi 16 permetezéssel megoldunk, azt az olaszok kétszer annyival.
Összetett kalciumpótlás
Az öntözésnek és párásításnak nagy a jelentősége az Alföldön, mert roppant száraz a levegő. Ez a kalciumellátásban is érezteti a hatását, ugyanis az almafák 50-70 százalékos páratartalom esetén képesek 
hatékony kalciumfelvételre a talajból, és a talaj egyenletes nedvességtartalma is lényeges. A nyár nagy részében pedig csak néhány órán keresztül éri el a levegő páratartalma ezt a szintet, úgyhogy a kalciumfelvétel gátolt. Arra is figyelni kell, hogy a hajtásnövekedés a gyümölcstől vonja el azt a fontos tápelemet, tehát az alma kellő kalciumtartalmához lényeges a hajtásnövekedés kordában tartása. Müller Jenő azt tartja célszerűnek, ha az éves hajtások hossza 20– 40 cm, mert akkor termőrügyben zárulnak és szépen leáll a növekedésük.
A tápanyagok zömét a talajon keresztül kell adagolni, így van ez a kalciummal is. A kötődéstől negyven napig kalcium-nitrátként, több kisebb adagban juttatják ki a kalciumot, nehogy a nitrát meglódítsa a hajtásnövekedést. A tenyészidő második felében a kálium mellé kalcium lombtrágyát is adagolnak 5-6 alkalommal, összetett műtrágyák (Wuxal Aminocal, Calbit C) formájában.
Bór és narancsolaj
Növényvédő mellékhatású lombtrágyát ismertetett Ujvári István. A Prev-B2 lombtrágya bórpótlásra alkalmas, 2,1 százalék bórt és 4,2 százalék hidegen préselt narancsolajat tartalmaz. Ez utóbbi szárító mellékhatását lehet kihasználni a növényvédelemben levéltetvek, levélbolhák és lisztharmat ellen.
Adjuvánsként is bevethető, például a rézhidroxid terülését javítja 0,1 százalékos töménységben. Kijuttatni 1000 liter vízben, 0,2-0,3-0,5 százalékos oldatban lehet, a perzselés veszélye miatt este, hűvös időben javasolt a kezelés. Ha a mellékhatását szeretnénk érvényesíteni, nagyon kell ügyelni a permetléfedettségre. Körtében a biotermesztésre átálláskor lehet nagy jelentősége a körte-levélbolha kordában tartására. Lemosó kezelésre is használható. Jól keverhető növényvédő szerekkel, élelmezés-egészségügyi várakozási ideje 0 nap.
