Szerző:
Marázi Judit
HR-tanácsadó

A magyar szakképzés az elmúlt években jelentős átalakuláson ment keresztül. Az egyik legfontosabb változás a duális képzés erősítése volt, amelynek célja, hogy a fiatalok már tanulmányaik alatt valós munkakörnyezetben szerezhessenek szakmai tapasztalatot.

A duális képzés lényege, hogy a szakmai oktatás két helyszínen zajlik: az elméleti tudást a tanulók az iskolában szerzik meg, míg a szakmai gyakorlatot vállalkozásoknál, úgynevezett duális képzőhelyeken sajátítják el. A rendszer alapját a 2019. évi LXXX. törvény a szakképzésről, valamint annak végrehajtási rendelete, a 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet adja.

A jogszabály szerint a szakmai oktatás megszervezése az iskola és a gazdaság együttműködésében történik, így a vállalkozások – köztük a mezőgazdasági gazdaságok és kistermelők – közvetlen szerepet kapnak a jövő szakembereinek képzésében. A rendszer három fő szereplő együttműködésére épül: a szakképző intézmény (iskola), a tanuló, valamint a duális képzőhely, vagyis a vállalkozás.

A gyakorlati képzés leggyakrabban szakképzési munkaszerződés keretében történik, amely a tanuló és a vállalkozás között jön létre. A jogszabály alapján ez a szerződés munkaviszonynak minősül, ezért a tanulót a képzés ideje alatt munkabér és társadalombiztosítási jogviszony is megilleti.

Feladata többek között az elméleti képzés megszervezése, a tanulói jogviszony fenntartása, a szakmai vizsgára való felkészítés, valamint az együttműködés koordinálása a duális képzőhelyekkel. Az iskola ellenőrzi azt is, hogy a vállalkozás megfelelő feltételeket biztosít-e a gyakorlati képzéshez.

A duális képzőhely (vállalkozás, gazdaság) a képzés gyakorlati részét biztosítja. A vállalkozás feladata, hogy a tanuló számára valós szakmai környezetben biztosítsa a szakmai fejlődés lehetőségét. A vállalkozás kötelezettségei közé tartozik többek között szakképzési munkaszerződés kötése a tanulóval, a szakmai gyakorlat megszervezése, oktató kijelölése a tanuló mellé, a munkavédelmi feltételek biztosítása, valamint a munkabér kifizetése, a szabadság elszámolása.

A duális képzésben tanulók tehát nemcsak az iskolában ülnek, hanem aktívan részt vesznek a vállalkozás mindennapi működésében is. A tanuló a szakképzési munkaszerződés alapján köteles részt venni a képzésben, ellátni a rá bízott fela­datokat, betartani a munkavédelmi és biztonsági szabályokat. A képzés célja nem pusztán a feladatok elvégzése, hanem az is, hogy a tanuló fokozatosan elsajátítsa a szakma teljes gyakorlati működését.

A duális képzés rendszerében kiemelt szerepe van a gazdasági kamaráknak, elsősorban a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának (MKIK) és a területi kamaráknak. A kamara feladatai közé tartozik a duális képzőhelyek nyilvántartásba vétele, a személyi és tárgyi feltételek ellenőrzése, a szakmai képzés minőségének felügyelete, valamint a vállalkozások tájékoztatása és támogatása. A szakképzési törvény kimondja, hogy szakirányú oktatás csak olyan duális képzőhelyen folytatható, amelyet a gazdasági kamara nyilvántartásba vett.

A jogszabály szerint oktató az lehet, aki a duális képzőhely által vállalt szakmának megfelelő, államilag elismert, legalább középfokú szakirányú szakképzettséggel és legalább ötéves, az érintett szakképzettségnek megfelelő szakmai gyakorlattal és kamarai gyakorlati oktatói vizsgával rendelkezik. A részletes feltételeket a 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet határozza meg. Az oktató feladata nemcsak a munkafolyamatok bemutatása, hanem a tanuló szakmai fejlődésének támogatása is.