Első kérdésünkre, miszerint milyen állapotban van ma a magyar állattenyésztés, Zászlós Tibor úgy fogalmazott: erre sokféle válasz adható. Ha azonban a genetikai tartalékokat és az állattenyésztésben rejlő genetikai lehetőségeket nézzük, akkor kiváló a helyzet. Mint mondta, a kiállításon is látható, hogy csodálatos állatokat mutatnak be, minden fajta legjobbjait, amelyek nemzetközi szinten is kiemelkedő eredményekre képesek.
Legyen szó sertésről, tejhasznú szarvasmarháról, húsmarháról vagy nyúltenyésztésről, számos területen európai szinten is meghatározó eredményeket érnek el a hazai tenyésztők. Kiemelte, hogy holstein-fríz tejtermelésben Magyarország ma már a világ harmadik helyén áll. Felidézte azt az időszakot, amikor még úgy gondolták, Izraelt, Hollandiát vagy Dániát soha nem lehet utolérni. Ehhez képest ma már csak az Egyesült Államok és Kanada előzi meg Magyarországot.
Hangsúlyozta, hogy ebben döntő szerepe van a szorgalmas és céltudatos munkának, a precíziós állattartásnak, valamint a genomikai lehetőségek gyakorlati alkalmazásának. Ma már embrió szinten meg lehet becsülni, mire lesz képes egy állat a későbbi teljesítménye kapcsán. Ezeket a lehetőségeket a magyar tenyésztők igyekeznek kihasználni, és a legkorszerűbb technológiai ismereteket beépíteni a gyakorlatba.
A saját teljesítményvizsgálatoknak is komoly szerepe van, hiszen ezek jelentős exportpiacokat nyitnak meg. Az európai tenyésztők megbíznak a magyar rendszerekben, mert tudják: Magyarországon a vizsgálatokat tisztességesen végzik, nem kereskedelmi érdekek befolyásolják az eredményeket. Ez szigorú és következetes szakmai munka eredménye, amelyben partnerek voltak a tenyésztők és az ellenőrző hatóságok is.
A hazai szakma csúcsa
A kiállítás kapcsán elmondta: valóban a hazai állattenyésztés krémjét láthatta a közönség. Nemzetközi bírói csapat értékelte a bemutatott tenyészállatokat, és több esetben is rendkívüli elismerések érkeztek külföldi szakemberektől. Példaként említette azt
A gazdálkodók hangulatáról szólva úgy fogalmazott: az állattenyésztő alapvetően mindig bizakodó és optimista, különben bele sem kezdene ebbe a munkába. Ugyanakkor a piaci hullámzások, az állatbetegségek és a nemzetközi kereskedelmi megállapodások komoly bizonytalanságot okoznak. A Mercosur-megállapodás kapcsán megjegyezte: bár léteznek védzáradékok és ellenőrzési rendszerek, sok kérdés továbbra is nyitott az importtermékek minőségével kapcsolatban.
Kiemelte ugyanakkor, hogy Magyarországon rendkívül szigorú szabályozás mellett zajlik az állati eredetű élelmiszerek előállítása. A hormonális növekedésserkentők régóta tiltottak, az antibiotikum-használatot pedig szigorúbb szabályok korlátozzák, mint sok esetben a humán gyógyászatban. Ennek eredményeként a magyar húsbiztonságos és kiváló minőségű terméknek számít.
