0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. június 24.

Diplomataséta a Kámoni Arborétumban

A magyar agrárkutatás nemzetközi ismertségének és elismertségének növelését, célozta meg a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) vezetősége azzal, hogy létrehozta agrárkutatás-diplomáciai baráti kört. Az informális társaság kötetlen, bar...

A nap során Borovics Attila, az ERTI igazgatója bemutatta az intézet és a Kámoni Arborétum tevékenységét, a felelős erdőgazdálkodás társadalomra gyakorott jótékony hatását, valamint a Kámoni Arborétum területén zajló kutatási programokat. Megemlített, hogy az arborétumban a kutatási tevékenység és a természetszerető, növénykedvelő látogatók fogadása nem válik el élesen egymástól. A három évvel ezelőtti növényzet-rekonstrukció során a háromhektáros erdei fenyő és feketefenyő klóngyűjtemény alját is havasszépékkel, azáleákkal ültették be, információs táblákon, kiadványokban ismertetik az ültetvény történetét, célját. Az országban egyedülálló módon létrehozták a magyar nemesítésű tű- és lomblevelű örökzöld fajták gyűjteményét, ami szintén sok érdekességeket tartogat az arborétum látogatói számára.
Az ökoturisztikai központ a szakmai látogatók mellett a legkisebb gyerekektől az egyetemistákon keresztül a felnőttekig széles társadalmi rétegeket fogad. A fenntarthatóság elvének, a klímaváltozás mikndennapjainkra gyakorlot hatsának és az erdőgazdálkodás ebben való szerepének megértetése egy-egy kis lépés az erdő- és természetvédelem, ökotudatosság felé, hangsúlyozta az intézetigazgató.
Szendi Zsuzsa ökoturisztikai vezetőtől megtudhattuk, hogy miként igyekeznek óvodás kortól a felnőtt korig, az egyes korosztályok érdeklődési szintjének, befogadó-képességének megfelelő módokon megismertetni az arborétumot, annak növényeit, állatait, elplántálni a természet szeretét, ami a környezettudatos életvitel alapja.
Az arborétumi sétán Németh Gábor kertészmérnök, arborétumvezető kiemelkedő szakmai idényességgel mutatta be a diplomatáknak a gyűjteményes kert légneveztesebb fáit, cserjéit, amelyek közül a legöregebbek immár 120 évesek.
A NAIK arra törekszik, hogy szorosabbra fűzze kutatás és a gyakorlat közötti kapcsolatot, felmérje a mezőgazdasági termelés kutatási igényét, illetve a szélesebb társadalommal is megismertesse a kutatói munkát, tudtuk meg Somogyi Norberttől, a NAIK általános főigazgató helyettesétől, aki az agrárkutatás-diplomáciai baráti kör ötletgazdája. A NAIK célja többek között, hogy a magyar kutatás-fejlesztést a szélesebb társadalmi rétegekkel is megismertessék, ennek érdekében az idei év folyamán a központ szinte minden intézetét bemutatják a szaksajtó számára. A közelmúltban a Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóintézetébe (MBK) hívta az agrárszaksajtó képviselőit. Közönségnapokat is szerveznek, ami egyébként több intézetnél már régi hagyománynak számít. A következő ilyen esemény a NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézet budatétényi rózsakertjének nyílt napja lesz május 30-án, szombaton. A NAIK honlapján bárki számára elérhető az éves eseménynaptár, ahol mindenki talál érdeklődéséhez illő programot.
A NAIK 2014. január 1-jével kezdte meg működését gödöllői székhellyel. Az új intézmény révén egy olyan integrált agrárkutató-hálózat jött létre, amely magas színvonalon képes a magyar agrárgazdaság versenyképességének növelését és a fenntartható fejlődését elősegítő gyakorlatorientált kutatási-fejlesztési és innovációs programok kidolgozására és végrehajtására. Csaknem 300 kutató foglalkoztatásával az új központ immár nemzetközi szinten is jelentős méretű intézményként kapcsolódhat a világ tudományos vérkeringésébe, növelheti a hazai agrárkutatás elismertségét.

Forrás: