Új intézet, új szellemiséggel

Fazekas Sándor miniszter ünnepi beszédét azzal kezdte, hogy a magyar kormány a 2014-es évet Herman Ottó emlékévnek nyilvánította, s ezzel is adózva a polihisztor kiváló természetkutató, politikus, tudós, művészember, és még számos területen maradandót alkotó Herman Ottó emlékének. Az egész évben tartott rendezvénysorozatnak méltó megkoronázása a mai nap, amikor a Herman Ottó Intézet létrejön, megalakul. Az intézet az államreform részeként jött létre, hiszen a cél az, hogy egy olyan korszerű államszervezet legyen Magyarországon, amely biztosítja az ország fejlődését, az itt élők boldogulását, és helyes döntéseket hozzanak azok a szervezetek, amelyeknek ez a feladatuk. Olyan háttérintézményre van szükség, mint az új intézet, amely nem hatósági, hanem szakpolitikai döntések tudományos megalapozásával foglalkozik. Egy olyan háttérre tudunk támaszkodni, amely magába foglalja a Herman Ottói örökséget, s ez egyben szemléletmódot is jelent a világ, a természet dolgainak megértésében, és magába foglalja azt a tudást is, amelyet a magyarság felhalmozott az elmúlt évtizedekben, illetve azt is, amit a jelen generáció tesz hozzá, jelentette ki Fazekas Sándor.
V. Németh Zsolt, az FM környezetügyért, agrárfejlesztésért, és hungarikumokért felelős államtitkára különleges alkalomként említette az intézet átadási ünnepségét. Az államtitkár szerint, aki ma a természet ügyét, a vidéket szolgálja, azoknak ösztönzőleg hathat Herman Ottó tehetsége, sokoldalú műveltsége, érdeklődése, hajlíthatatlan jelleme, kemény hazafisága, elhivatottsága, és a fiatalságba vetett derűs hite is. Herman Ottó átfogó szemlélettel tekintett a tudomány területeire. Ez az az ismérv, ami miatt a legjobb választás a polihisztor neve. A környezet, a természetvédelem ügye nem lehatárolható, hiszen horizontális ügy, és nem tuszakolható bele egyetlen minisztérium, államtitkárság, intézet feladatai közé.
Szerte a világon hatalmas a környezetterhelés, ugyanakkor nem lehet frusztráltan dolgozni. Az elmúlt esztendőben soha nem látott fejlesztéseket hajtottunk végre a környezet-, és természetvédelem kapcsán. Elég, ha a hulladékgazdálkodásra, a lerakók rekultiválására, az elkülönített szemétgyűjtésre, a szennyvízkezelésre, az ivóvíz védelmi programokra, vagy az ökoturizmus fejlesztésére gondolunk. Százezer hektáron javult az életminőség az élőhely rehabilitációja során. Új korszak határán vagyunk, indítunk egy következő programot, amikor hasonlóak a tervek. Újabb százezer hektáron kívánjuk javítani az életminőséget, és soha nem látott nagyságrendben, több tízmilliárdos fejlesztéssel kívánjuk korszerűsíteni, megújítani, új látogatóközpontok megépítésével bővíteni az ökoturizmust. Az OECD felmérése szerint Magyarországon, a közkiadásokon belül, a GDP arányában többet költünk környezetügyre, mint a környezettudatosságról méltán híres Ausztria, és Németország, jelentette ki végezetül V. Németh Zsolt.
Mezőszentgyörgyi Dávid megköszönte azt a támogatást, amit az intézet megalakítása során kapott. Az intézet legrégebbi felelősségi területéhez, az agrár-szakképzéshez számos feladat társult az évek során, amely most a természetvédelemmel és a környezetüggyel egészül ki. A környezetügyi szaktárca háttérintézményeként többek között közreműködik az állami természetvédelmi feladatokban, hozzájárul a szakpolitikai döntések tudományos igényű megalapozottságához, e mellett innovatív kezdeményezésekkel és megoldásokkal segíti a hazai környezetügy előlendítését. Többek között hulladékgazdálkodással, környezeti kármentéssel, levegővédelemmel, fenntarthatósággal és zaj elleni védelemmel is foglalkozik a Herman Ottó Intézet.
Az ünnepség végén emléktáblát leplezett le az intézet falán a szaktárca vezetője, a szakállamtitkár, és a főigazgató. (Fotó: Prág Ferenc/MMG)