A vontatott szántóföldi permetezőgépek tartálytérfogata, és ennek arányában az alvázaik hordképessége folyamatosan növekszik. A legnagyobb (9-12 m3-es tartálytérfogattal rendelkező) gépek tandem kialakítású futóműre épülnek. De megjelentek már a piacon az osztott tartályos, szelektív permetezők is,
amelyekkel kétféle hatóanyagra programozott permetezés végezhető. Az ilyen injektoros permetezők tisztavizes tartállyal rendelkeznek és a legkisebb környezeti kockázatot jelentik. A normál permetezőkön a permetlétartály mellett, térfogata 10 százalékának megfelelő tisztavizes mosóvíz- és egy 20-30 literes kézmosó tartály is található. A permetlétartályoknak nem csak a térfogata, hanem a formája, a belső felületi érdessége is folyamatosan változik, amelyek a permetlé keverésének és homogenitásának javítására, valamint a tartály jobb leürítésére és tisztításának elősegítésére vannak hatással. A vontatott permetezőgépeknél az alvázak és a vonórudak már minden esetben rugózottak. A futómű és az
alváz közé beépített mechanikus, hidraulikus, pneumatikus, vagy hidropneumatikus rugózások feladata a terepakadályok okozta lengések csillapítása. A feltöltött tartállyal és nem ritkán 40-50 km/h sebességgel is közlekedő gépek tömege szükségessé teszi, hogy a kerekeik fékezhetők legyenek, ezért a legkorszerűbb gépeket a traktorról működtethető légfékberendezéssel látják el.
A különböző sortávolságú kultúrák permetezése szükségessé teszi továbbá, hogy a gépek nyomtávolsága
állítható legyen, általában az 1,8 és 3,0 méter közötti tartományban. Nagy átmérőjű és keskenyebb szélességű, gumiabroncsozású kerekek alkalmazásával megnő a gépek váz alatti szabadmagassága (hasmagassága) is, így magasabbra növő állományok permetezésére is használhatók a növények komolyabb károsítása nélkül.
A gépek többsége ma már kormányzott kerekekkel készül, így forduláskor a permetezőgép összehangoltan, mindig a traktor nyomában képes haladni, csökkentve a taposási károkat. A vonórúd-kormányzások mechanikus, hidraulikus és elektrohidraulikus konstrukciókkal valósíthatók meg, az ilyenváltozatok gyakran 15-20 km/h munkasebességgel is dolgoznak a szántóföldön.
A permetezőgépek lelke a permetlészivattyú, melyek folyadékszállítási teljesítménye szintén folyamatosan
növekszik. Ma jellemzők a 450-600, sőt már az 1000 liter/min teljesítményű szivattyúk. A legtöbb permetezőn többhengeres, hosszú élettartamú, rozsdamentes anyagokból készült membránszivattyúk találhatók, amelyek a traktorról kardántengelyen, vagy hidromotoron keresztül kapják a hajtásukat. A kétszivattyús rendszereknél külön-külön és összevont teljesítménnyel is dolgozhatnak a folyadékszállítástól függően. Elvégzik egyébként a permetlétartályok feltöltését, a permetlé keverését, a szórófejek folyamatos permetlé ellátását (a permetezést) és a tartály, valamint a permetező rendszer tisztítását is. Ehhez a nagy folyadékszállítás mellett, gyakran 20 bar folyadéknyomásra van szükség.
A szivattyúk mellett fontosak a különböző (szívó- és nyomóoldali) szűrőberendezések, ugyanis ezek gondoskodnak a permetlevek tisztaságáról és a szórófejeket kiszolgáló folyadékkörök, valamint a szórófejek zavartalan működéséről. Az intelligens permetezőkön a
szűrők eltömődésére a vezérlő monitoron figyelmeztető fény- és hangjelzés hívja fel a figyelmet.
A nagy teljesítményű szántóföldi permetezők vegyszerbekeverő-bemosó tartállyal rendelkeznek, amelyek
erőteljes szívó- és cirkulációs bemosó hatással oldják fel és keverik be a folyékony, illetve por alakú permetezőszereket a vízzel feltöltött tartályba. A könnyebb hozzáférhetőség miatt egyes géptípusokon lehajtható, vagy billenthető kivitelű bemosó tartályokat alkalmaznak. A permetezőszer bekeverő tartályokat göngyölegmosóval is kiegészítik. A víz feltöltésére, a vegyszer bekeverésére, a szívó- és nyomóoldali ágak elkülönítésére jól hozzáférhető és könnyen áttekinthető, kézzel, vagy elektromosan állítható szelepek, kezelőpanelek állnak rendelkezésre. A permetezőgépeken a működtetést és a mű-ködés szabályozását az armatúrák és a vezérlőegységek látják el. Működtetésük a traktor vezetőfülkéjébe telepített kézi-, vagy komputervezérlésű permetezőgép terminálokon keresztül történik. A legfejlettebb fedélzeti permetezőterminálok az előre beprogramozott adatoknak megfelelően automatikusan szabályozzák a kijuttatást és a szórófejek működését. Az ISOBUS-szal és D-GPS, illetve RTK GPS vevőegységgel felszerelt terminálok a fogáscsatlakozásokat, a szórókeret szakaszolásokat és gyomtérkép vagy a növényi betegségek szerinti helyspecifikus permetezést is képesek megvalósítani. A gyomokat és a növényi betegségeket speciális szenzorok segítségével ismerik fel, vagy hiperspektrális kamerákkal készült, digitalizált térképek szerint dolgoznak.
A permetezők kulcsfontosságú funkcionális egysége a szórókeret és annak szerelvényei, amelyek jelentősen befolyásolhatják a védekezés minőségét és hatékonyságát. A nagy teljesítményű szántóföldi permetezőket zömében 20 és 36 méter közötti (ritkábban 40-48 m) munkaszélességű szórókeretekkel szerelik fel, ezeken a szórófejek osztása rendszerint 50 cm-es, de 25 cm-es (sűrű) osztással is lehet már találkozni. A permetezőkeretek általában összecsukható kivitelben rácsos acéltartókból, vagy alumínium csőtartókból készülnek, de megjelent már a piacon a szénszálerősítésű, műanyagból készült, extrakönnyű permetezőkeret is. A szórókeretek paralelogrammás párhuzamvezetős felfüggesztéssel, vagy függőleges bekötésű, úgynevezett „liftes” rendszerrel csatlakoznak a permetezőgépekhez. A célfelület feletti magasságuk rendszerint 0,5-2,5 méter között fokozatmentesen szabályozható, de van 0,3 m-es megoldás is az elsodródási veszteség csökkentése céljából.
A szórókeret felfüggesztések 2D-s vagy 3D-s mechanikus, hidraulikus, hidropneumatikus csillapítással rendelkeznek a permetezés minőségét jelentősen befolyásoló szórókeret lengések kiküszöbölésére. Egyes típusoknál a keretek előre- és hátra dönthetőek, így a szórófejek permetezési szöge a függőleges síkhoz képest változtatható. Több gyártó is kínál ultrahangos talajfeletti távolságérzékelő berendezést, amely mindig a beállított magasságban tartja, illetve szintezi a szóró keretet, ezáltal a permetkúp nem torzul. A permetfüggöny irányított kijuttatására használják a szórókereteken a légzsákos levegő rásegítő rendszereket, illetve a kettős légfüggönynyel dolgozó szekrényes permetező kereteket. A kereteknél fontos alapkövetelmény még a vonuláskor a gyors összecsukás, illetve permetezésnél a kinyitás. A
korszerű gépeknél ez már a permetezőgépek haladása közben is biztonságosan elvégezhető.
A permetezőgépek ellenőrzése és beszabályozása során a legtöbb figyelmet a szórófejek és a fúvókák
igénylik. A legkorszerűbb permetezőgépekkel és a legjobb növényvédő szerek alkalmazásával végzett permetezés is lehet sikertelen, ha nem megfelelő fúvókákat használnak. A szántóföldi gépeken gyakran alkalmazzák a több különböző fúvóka befogadására alkalmas (revolver típusú), több fúvókás szórófejeket. Ezekkel a permetezési igénytől és körülménytől függően a kívánt fúvóka megfelelő helyzetbe forgatásával, egyszerűen és gyorsan változtatható a szórásteljesítmény és a cseppképzés. A szórófejek konstrukciója, illetve a kezelendő növények permetezéstechnikai igényei és az alkalmazható technológiai jellemzők határozzák meg a fúvókák megválasztását. Leggyakrabban a 110-120o-os szórási kúpszögű réses fúvókákat alkalmazzák, melyekkel kétszeres átlapolással jó permetfedettség érhető el. Sűrűbb
növényállomány esetén az aszimmetrikus szórásképpel dolgozó, vagy a kettős réses fúvókákat lehet alkalmazni. A sorközökben végzett gyomirtó permetezéshez eltérő – 65, 80 vagy 90o-os – szórási kúpszögű fúvókák is rendelkezésre állnak. Nagyobb méretű (durvább) cseppképzést valósítanak meg és ezáltal nagyobb (4-6 m/s) szélsebesség esetén is használhatók az injektoros (légbeszívásos) réses fúvókák. Legújabb változataik már kompakt felépítésűek, kisebbek és könnyebb a kezelhetőségük, nem beszélve arról, hogy a legjobb permetfedettség 100-200 µm közötti cseppméretek érhető el velük. Napjainkban a fúvókabetétek készülhetnek rozsdamentes acélból, sárgarézből, műanyagból, vagy kerámiából. A leggyakrabban használt PP, illetve POM műanyag fúvókákat különböző színekben gyártják, így
különböztetik meg azok különböző típusait.
