Back to top

Méhkaviár - megkóstolná?

A méhészek, kiszerelők számára sem elhanyagolható az új termékek fejlesztése, bevezetése. Egy osztrák méhész újszerű felhasználási lehetőséget talált a varroa elleni védekezés "melléktermékének". Vevői mindenesetre már vannak a piacokon és a kistermelői értékesítésre specializálódott boltokban.

Eddig kihasználatlan terméklehetőséget ragadott meg egy Steyr melletti természetvédelmi területen tevékenykedő osztrák méhész. Herelárvákból „méhkaviárt” készít. Ez a termék egyelőre csak mellékterméke a méhészetének, hiszen főleg a terület adta mézeket értékesíti.

Mivel a varroa atka elleni védekezést részben biológiai módon végzi, vagyis a herefiasítást kivágja, kivillázza, a magas fehérjetartalmú herelárvák hasznosítása számára magától értetődő volt. Arra gondolt, hogy nem tyúkokkal, halakkal eteti fel ezeket, hanem emberi táplálkozásra kínálja fel. Már csak azt kellett kitalálnia, hogy milyen formában kerüljön a herelárva az asztalra.

Az elnevezés, a recept mellett természetesen ebben az esetben is meghatározó volt. Így született a „Bienenkaviar” vagyis a „Méhkaviár” név, mely titokzatos és ínyencséget sejtet az arra nyitottak számára.

A viaszt a lárváktól speciális módszerével választja szét, melyet szakmai titokként kezel. Tapasztalata szerint a legalkalmasabbak a méhkaviár készítésére a 15-20 napos lárvák. ezeket megfőzi és sóval olajjal kikeveri, majd 50 grammos kiszerelésben árulja.

Termékeit a piacokon kívül egy kistermelőket támogató áruházláncban kínálja eladásra.

heresejtekcopyrighthevesimihaly.jpg

Heresejtek méhekkel
Heresejtek méhekkel
Fotó: Hevesi Mihály
Míg a rovarok, rovarlárvák emberi fogyasztása Afrika, Ázsia számos vidékén a mindennapokhoz tartozik, addig Európában az emberek idegenkednek ettől. David Priller méhész és a méhkaviár ötletgazdája szerint azonban ínyencek mindenhol vannak, és ezen kívül máris központi téma az emberiség számára, hogy a hústermékeken kívül milyen más fehérjeforráshoz folyamodjon, hiszen ökológiai okoknál a fogva tarthatatlan, hogy pl. egy kiló marhahús létrehozására 1000 liter vizet pazaroljunk.

Mivel osztrák szomszédainknál egyéb "újabb" méhészeti termékek (kaptárlevegős ház) is sikerrel bevezetésre kerültek, érdemes figyelnünk a méhkaviár további pályafutására. Talán magyar méhészek, kiszerelők is látnak ebben fantáziát. Ha egyelőre széleskörű értékesítésre nem is számíthatunk, de talán vendégeinknek, vevőinknek felkínálhatjuk kóstolásra ezt a rendkívül sok és hasznos fehérjéket tartalmazó különlegességet. Növelve ezzel is méhészhírünket.

És ki tudja, a végén még rászoknak.

Forrás: 
Die Presse am Sonntag (2017.5.28)

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Méhmérgezés ellen – ellenméreg-etetés?

A Nature Food nevű nemzetközi tudományos magazin 2021. májusi számában amerikai tudósok meglepő vizsgálatról számolnak be. A tudományos lapok színvonalának egyik jellemzője manapság, hogy nem olvasható el a teljes szöveg ingyen, legfeljebb, ha fizetünk érte. Ne adjon érte senki egy fillért se, nem éri meg! Mi megszereztük, és a nagyon „tudományos” vizsgálatról az alábbiakban beszámolunk.

A szárazetetés

Az etetés a napraforgó utáni egyik legfontosabb teendőnk jelen természetföldrajzi viszonyaink mellett, mivel alig van vagy egyáltalán nincs olyan virágzó növény (kivéve a szolidágós területeket), amely elegendő nektárt adna méheink betelelő élelmének pótlására.

Méhészet a Buckfasti Apátságban

Ádám testvér könyve, a Méhészet a Buckfasti Apátságban 1975-ben jelent meg először angol nyelven, és több mint ötven év munkásságát öleli fel. Ahogyan a szerző fogalmaz: „Ez a könyv nem egy használati útmutató, hanem apátsági méhészkedésünk általános leírása”.

Menedék beporzóknak

Egy új kutatás szerint egyszerű változtatásokkal a méhek és más beporzók menedékévé lehetne tenni a napelemparkok. Ha a napelemparkok területét nem gyepfűvel ültetik be, hanem rétként kezelik, négyszer annyi poszméh eltartására lesznek képesek.

Tavaszi atkaírtás a méhesben: miért alkalmazzuk a timolt?

Bár még messze a tavasz, de érdemes átgondolni az idei atkaírtási stratégiánkat. Sajnos megbízható forrásból tudható, hogy külföldön szermaradványok miatt vontak vissza a polcokról magyar mézet, különösen fontos odafigyelni, hogy milyen atkaírtó szereket alkalmazunk!

A méhek is fellázadtak a tüntetésen, a rendőrök kórházban vannak

A méz felvásárlási ára nem csak Európában okoz problémát a méhészeknek. A chilei Santiagóban a drámai helyzet miatt a méhészek az utcára vonultak, támogatást követelve a kormánytól. A méhek is megelégelték a helyzetet, és a tüntetés fájdalmasnak bizonyult a rendőrség számára.

Gondolatok a zárkázásról

Mára Neumann György őszi atkairtási technológiája széles körben ismertté vált, egyre több és több méhész alkalmazza megelégedéssel. Magáról a technológiáról már többször írtunk (lásd a keretes, kiemelt anyagot alább), hogy mikor mit csinálunk.

Anyanevelés „házilag”

Mostanság egyre többször eszembe jut, hogy milyen is volt, amikor több időm volt a méhek megfigyelésére. Emlékszem, hogy több mint húsz évvel ezelőtt, megboldogult nagymamámmal hosszú perceken át figyeltük a kertben elhelyezett kaptárak kijáróit. Számoltam a virágporral beérkező méheket. Még stopperrel is mértem, hogy percenként hány virágporos méhecske landolt a kijáróban.

Természetes vegyülettel a szárnytorzulást okozó vírus ellen

A mézelő méheket sújtó természetes táplálékhiány és a mezőgazdasági növényvédő szerek használata mellett a méhállományokat világszerte évtizedek óta károsító ázsiai nagy méhatka (Varroa destructor) az egyik fő oka a méhcsaládok összeomlásának, illetve eltűnésének. Az élősködő kártétele önmagában is jelentős, ám az atka ezenfelül veszélyes vírusokat is terjeszt.

Vendégségben a méheknél

Van az a mondás, hogy akit a kaptár illata egyszer megérint, onnantól már soha többé nem tudja abbahagyni a méhészkedést. Ez az illat tavasszal a legerősebb; később, amikor már jobban szellőztetnek a méhek, nem annyira érezhető.