Az Országgyűlés május közepén, a szakmai szervezetek számára üdvözlendő formában elfogadta az erdőtörvény módosítását. A jogszabály előkészítésében hangsúlyos szerepet játszott a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, illetve stratégiai partnerei, az Országos Erdészeti Egyesület és a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége. A szakma véleménye szerint a jogszabály-módosítás az erdők és az erdőgazdálkodók érdekeit védi, a természet értékeinek megőrzése mellett.
Előadásában Mocz András, a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének (MEGOSZ) elnöke előnyként értékelte, hogy míg korábban az erdészeti hatóság és a természetvédelem dominanciája volt a jellemző, most az erdőtörvény módosításának szakmai előkészítését a gazdasági szereplők végezhették el.
Fontos hangsúlyozni, hogy Magyarország erdeinek közel fele magántulajdonban van. Az elmúlt húsz évben 200 ezer hektár új erdőt telepítettek a magánerdő-gazdálkodók, ezzel hozzájárultak a konzervált zöld felületek növeléséhez, így teljesítették legnagyobb természetvédelmi feladatukat. Mint elhangzott, a korábbi erdőtörvény és természetvédelmi törvény nem teremtette meg a természetvédelmi korlátozások ellentételezését, a helyzetet tovább rontotta a Natura 2000-es területek erőltetett, a tulajdonosok, erdőgazdálkodók megkérdezése nélküli kényszerkijelölése. Ez gyakorta az okszerű erdőgazdálkodás megbénulását is jelenti.
A szakember hozzátette, joggal várható el, hogy közcélú korlátozásokat közcélú pénzekből kompenzálják.
Magyarországon a természetvédelmi korlátozással érintett erdők aránya eléri a 40 százalékot. A korábbi erdőtörvény és a természetvédelmi törvény viszont nem teremtette meg a természetvédelmi korlátozások ellentételezését, ami azt eredményezte, hogy a túlzó mértékű, szakmailag nem kellően alátámasztott természetvédelmi korlátozások szinte megfosztották az erdőtulajdonosokat a fenntartható erdőgazdálkodás folyamatos gyakorlásától.
Ez vidéki munkahelyek ezreit veszélyezteti, másrészt a magánerdők több mint negyedén, legalább 250 ezer hektáron nem folyik gazdálkodás. Csak ezen területek termelésbe vonása megoldaná a tűzifahiányt, jelentős adóbevételeket hozna és vidéki munkahelyeket teremthetne. Az erdőtörvény módosítása megteremti a lehetőséget a szakirányítás és az erdőkezelés támogatására, ami részbeni megoldást jelent az előbbi problémák kezelésére.
Az erdőtörvény módosításával – az Európában már hosszú ideje bevett gyakorlatnak megfelelően – a törvényben leírt eseteken felüli természetvédelmi korlátozások csak az erdőgazdálkodóval egyeztetve léphetnek életbe, és azokért arányos kompenzáció jár majd. Ez egyáltalán nem lehetetleníti el, vagy szorítja háttérbe a természetvédelmi szemléletű erdőgazdálkodást, ellenben nagyban hozzájárul az erdők hatékonyabb hasznosításához, és megteremti azt a már régen hiányzó összhangot és egészséges egyensúlyt, amire a magyar vidéknek égetően szüksége van.
